Sirák fiának könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA TINTORI
1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot.	1 Le veglie per arricchire consumano le carni, e le sue ansie tolgono il sonno.
2 A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.	2 I pensieri dell'avvenire turbano i sensi, e come grave malattia tolgono il sonno.
3 Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.	3 Il ricco faticò per accumulare ricchezze, e nel suo riposo si sazierà dei suoi beni.
4 Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.	4 Il povero lavora per mancanza di sostentamento, e alla fine è privo di tutto.
5 Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.	5 Chi ama l'oro non sarà senza peccato, e chi ama la corruzione ne sarà ripieno.
6 Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.	6 Molti sono andati in perdizione a causa dell'oro, e la sua bellezza fu la loro rovina.
7 Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.	7 Legno d'inciampo è l'oro per quelli che a lui sacrificano: guai a coloro che gli van dietro! Ma per lui periranno tutti gli stolti.
8 Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!	8 Beato il ricco che è trovato senza macchia, che non è andato dietro all'oro, e non ha sperato nel danaro e nei tesori.
9 Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!	9 Chi è costui e gli daremo lode? Certo ha fatto maraviglie nella sua vita.
10 Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!	10 Colui che, provato coll'oro, è trovato perfetto avrà gloria eterna: poteva peccare e non peccò, fare del male e non lo fece;
11 Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.	11 per questo i suoi beni sono resi stabili nel Signore, e le sue elemosine saran celebrate nell'assemblea dei santi.
12 Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként!	12 Se tu siedi a tavola splendida, non essere il primo a spalancar la gola verso di essa.
13 Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«	13 Non dire: « C'è molta roba sulla tavola! »
14 Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!	14 Ricordati che è funesto l'occhio cattivo.
15 Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz,	15 Quale cosa tra le create è peggior dell'occhio? Perciò per qualunque cosa inonda la faccia di lacrime, se vede.
16 ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.	16 Non essere il primo a stendere la mano, chè, contaminato dal l'invidia, tu non abbia ad arrossire.
17 Ne tolakodj étkezés közben!	17 Non ti urtare cogli altri nel prender le vivande.
18 Magadról tudd meg, mi jár társadnak!	18 Giudica le cose che riguardano il prossimo da te stesso.
19 Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.	19 Mangia, come uomo frugale, quello che ti metton davanti, se non vuoi, col mangiar molto, restare antipatico.
20 Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!	20 Sii il primo a cessare, per buona creanza, ma evita l'eccesso, per non disgustare.
21 Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként!	21 E se siedi in mezzo a molti, non stender la mano prima di loro, e non essere il primo a chieder da bere.
22 Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat.	22 E' piu che sufficiente per un uomo educato un po' di vino; nel dormire non ne avrà disturbi, e non sentirà dolori.
23 Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.	23 L'insonnia, la colica, gli strazi sono per l'uomo intemperante.
24 A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.	24 L'uomo parco ha salubre sonno, dorme fino al mattino, e sta bene in sè.
25 Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek.	25 Se tu sei stato forzato a mangiare troppo, alzati da tavola e vomita, e ti sentirai meglio, e non attirerai sul tuo corpo malattie.
26 Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:	26 Figlio, dammi retta, non mi disprezzare, ed a ultimo troverai (vere) le mie parole.
27 Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.	27 In ogni tua azione sii diligente, e non incapperai in alcun malore.
28 Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.	28 Chi è splendido nelle vivande è benedetto dalle labbra di molti e la testimonianza resa alla sua generosità è sicura.
29 Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!	29 Contro chi è tirchio nel pane mormora la città, e la testimonianza resa alla sua spilorceria è vera.
30 Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!	30 I bravi nel bere il vino non li provocare, perchè il vino ne ha fatti morire molti.
31 Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!	31 Il fuoco prova il duro ferro, così il vino bevuto fino all'ubriachezza fa conoscere il cuore dei superbi.
	32 Rende la vita conveniente agli uomini il vino usato con sobrietà: se ne beverai con moderazione, sarai sobrio.
	33 Che vita può avere chi sta senza vino?
	34 Chi priva della vita? La morte.
	35 Il vino fu creato da principio per la gioia, non per l'ubriachezza.
	36 Rallegra l'anima e il cuore il vino bevuto con moderazione.
	37 E' salute per l'anima e pel corpo il bere con sobrietà.
	38 Il molto vino è causa d'irritazioni, d'ira e di molto rovine.
	39 E' amarezza per l'anima il vino bevuto in quantità.
	40 L'animosità dell'ubriachezza è una pietra d'inciampo per lo stolto: fa diminuire le forze ed è causa di ferite.
	41 In un banchetto dove si beve vino non riprendere il prossimo, e non lo disprezzare nella sua allegria.
	42 Non gli dire parole d'ingiuria, e non lo seccare col chiedergli il tuo.