Sirák fiának könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LA SACRA BIBBIA
1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot.	1 L'insonnia per arricchire consuma la carne, le preoccupazioni connesse tolgono il sonno.
2 A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.	2 La preoccupazione dell'insonnia impedisce una buona dormita, pure una grave malattia allontana il sonno.
3 Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.	3 Il ricco si affatica per accumulare gli averi, se riposa vuol godersi i piaceri.
4 Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.	4 Il povero si affatica per una vita di stenti, ma se si riposa cade in miseria.
5 Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.	5 Chi ama l'oro non sarà giusto, chi insegue il denaro vi trova l'inganno.
6 Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.	6 Molti son caduti a causa dell'oro, e la perdizione fu davanti a loro.
7 Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.	7 E' legno d'inciampo per quanti ne sono folli, chi è senza senno vi trova la perdizione.
8 Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!	8 Beato il ricco che è trovato senza colpa, che non è andato dietro all'oro;
9 Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!	9 chi è, perché possiamo lodarlo? Egli ha operato prodigi nel suo popolo.
10 Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!	10 Chi è rimasto puro in questa prova? Egli merita di essere lodato. Egli poteva trasgredire e non ha trasgredito, fare il male e non l'ha fatto.
11 Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.	11 Perciò i suoi beni si accresceranno e l'assemblea proclamerà le sue beneficenze.
12 Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként!	12 Siedi a una grande tavola? Non spalancare su di essa la tua gola e non dire: "Ci sono molte cose".
13 Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«	13 Ricòrdati che è un male l'occhio avido: c'è cosa più cattiva nella creazione? Esso piange, perciò, davanti a tutto.
14 Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!	14 Dove adocchia un altro, non stendere la mano, non far ressa con lui attorno al piatto.
15 Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz,	15 Impara da te stesso i desideri del prossimo, perciò rifletti in quello che fai.
16 ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.	16 Mangia da vero uomo quanto ti sta dinanzi, non masticare scrosciando, per non esser disprezzato.
17 Ne tolakodj étkezés közben!	17 Finisci per primo, in segno d'educazione, non esser ingordo, perché fa brutta impressione.
18 Magadról tudd meg, mi jár társadnak!	18 Se siedi in mezzo a tante persone, non stender la mano prima di loro.
19 Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.	19 All'uomo ben educato basta il poco, così a letto non sente l'affanno.
20 Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!	20 Il sonno è sano se lo stomaco è misurato, ci si alza presto ben padroni di sé. Malessere, insonnia, nausea e colica accompagnano l'uomo ingordo.
21 Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként!	21 Se sei costretto a mangiar troppo, àlzati, vomita lontano e ti sentirai meglio.
22 Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat.	22 Ascoltami, o figlio, non mi disprezzare, alla fine troverai vere le mie parole. Sii diligente in tutte le tue opere e la malattia non ti avvicinerà.
23 Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.	23 Le labbra lodano chi è splendido nei conviti, il vanto della sua munificenza è meritato.
24 A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.	24 La città mormora di chi è tirchio con gli invitati, del suo difetto si dà precisa testimonianza.
25 Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek.	25 Non mostrare la tua virilità col vino, perché il vino ha rovinato molti.
26 Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:	26 La fornace prova il metallo nella tempera, così il vino prova il cuore in una sfida di arroganti.
27 Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.	27 Il vino, per gli uomini, equivale a vita, ma solo se lo bevi in giusta misura. Che vita è quella di chi è privato del vino? Esso fu creato all'inizio per rallegrare.
28 Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.	28 E' gioia del cuore e allegrezza dell'animo il vino bevuto a tempo giusto.
29 Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!	29 Amareggia l'animo il bere molto vino, provoca irritazione e caduta.
30 Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!	30 L'ubriachezza accresce l'ira dello stolto a suo danno, diminuisce la sua forza e aggiunge ferite.
31 Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!	31 In un banchetto non rimproverare il vicino, non l'oltraggiare quando è allegro. Non dirgli parole di biasimo, e non affliggerlo chiedendogli quanto ti deve.