Sirák fiának könyve 1

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Minden bölcsesség az Úrtól, Istentől van, és vele volt mindig, öröktől fogva.	1 (Prologus)Multorum nobis et magnorum per legem, et prophetas, aliosque qui secuti sunt illos, sapientia demonstrata est, in quibus oportet laudare Israël doctrinæ et sapientiæ causa, quia non solum ipsos loquentes necesse est esse peritos, sed etiam extraneos posse et dicentes et scribentes doctissimos fieri. Avus meus Jesus, postquam se amplius dedit ad diligentiam lectionis legis, et prophetarum, et aliorum librorum qui nobis a parentibus nostris traditi sunt, voluit et ipse scribere aliquid horum quæ ad doctrinam et sapientiam pertinent, ut desiderantes discere, et illorum periti facti, magis magisque attendant animo, et confirmentur ad legitimam vitam. Hortor itaque venire vos cum benevolentia, et attentiori studio lectionem facere, et veniam habere in illis, in quibus videmur, sequentes imaginem sapientiæ, deficere in verborum compositione. Nam deficiunt verba hebraica, quando fuerint translata ad alteram linguam : non autem solum hæc, sed et ipsa lex, et prophetæ, ceteraque aliorum librorum non parvam habent differentiam quando inter se dicuntur. Nam in octavo et trigesimo anno temporibus Ptolemæi Evergetis regis, postquam perveni in Ægyptum, et cum multum temporis ibi fuissem, inveni ibi libros relictos, non parvæ neque contemnendæ doctrinæ. Itaque bonum et necessarium putavi et ipse aliquam addere diligentiam et laborem interpretandi librum istum : et multa vigilia attuli doctrinam in spatio temporis, ad illa quæ ad finem ducunt, librum istum dare, et illis qui volunt animum intendere, et discere quemadmodum oporteat instituere mores, qui secundum legem Domini proposuerint vitam agere. Omnis sapientia a Domino Deo est : et cum illo fuit semper, et est ante ævum.
2 A tenger fövenyét, az esőcseppeket, az örökkévalóság napjait ki tudná megszámlálni? Az ég magasságát, a föld szélességét, az óceán mélységét ki tudná megmérni?	2 Arenam maris, et pluviæ guttas, et dies sæculi, quis dinumeravit ? altitudinem cæli, et latitudinem terræ, et profundum abyssi, quis dimensus est ?
3 Isten mindent megelőző bölcsességét ki tudná megvizsgálni?	3 sapientiam Dei præcedentem omnia, quis investigavit ?
4 Mindennél előbb teremtette a bölcsességet, s a bölcs értelem öröktől fogva van.	4 Prior omnium creata est sapientia, et intellectus prudentiæ ab ævo.
5 A bölcsesség forrása Isten igéje a magasságban, útjai öröktől fogva való parancsok.	5 Fons sapientiæ verbum Dei in excelsis, et ingressus illius mandata æterna.
6 Kinek tárták föl a bölcsesség gyökerét, és ki ismerte meg fortélyait?	6 Radix sapientiæ cui revelata est ? et astutias illius quis agnovit ?
7 Ki előtt tárult fel, ki előtt nyilvánult meg a bölcsesség tanulsága, és ki értette meg sokféle útját?	7 disciplina sapientiæ cui revelata est et manifestata ? et multiplicationem ingressus illius quis intellexit ?
8 Egy a fölséges, mindenható Teremtő, a hatalmas király, a szerfölött félelmetes: Isten, aki trónján ül és országol.	8 Unus est altissimus, Creator omnipotens, et rex potens et metuendus nimis, sedens super thronum illius, et dominans Deus.
9 Ő teremtette azt a Szentlélek által, ő az, aki látta, számba vette s megmérte,	9 Ipse creavit illam in Spiritu Sancto, et vidit, et dinumeravit, et mensus est :
10 és kiöntötte minden művére, minden testre az ő adománya szerint, és adta azoknak, akik szeretik őt.	10 et effudit illam super omnia opera sua, et super omnem carnem, secundum datum suum, et præbuit illam diligentibus se.
11 Az Úr félelme tisztesség és dicsőség, vígság és örömkoszorú;	11 Timor Domini gloria, et gloriatio, et lætitia, et corona exsultationis.
12 az Úr félelme szívet derít, vígságot, örömet ad és hosszú életet.	12 Timor Domini delectabit cor, et dabit lætitiam, et gaudium, et longitudinem dierum.
13 Aki féli az Urat, jól jár a végén, és halála napján áldásban részesül.	13 Timenti Dominum bene erit in extremis, et in die defunctionis suæ benedicetur.
14 Isten szeretete tisztes bölcsesség;	14 Dilectio Dei honorabilis sapientia :
15 akiknek szeme előtt megjelenik, örvendeznek látásán és csodái megismerésén.	15 quibus autem apparuerit in visu diligunt eam in visione, et in agnitione magnalium suorum.
16 A bölcsesség kezdete az Úr félelme. Ezt az Úr a hívőkkel együtt, anyjuk méhében teremti, a kiválasztott nőkkel együtt jár, s az igazakban és a hívőkben megnyilvánul.	16 Initium sapientiæ timor Domini : et cum fidelibus in vulva concreatus est : cum electis feminis graditur, et cum justis et fidelibus agnoscitur.
17 Az Úr félelme jámbor tudás,	17 Timor Domini scientiæ religiositas :
18 a jámborság pedig megőrzi a szívet és igazzá teszi, vígságot és örömöt szerez.	18 religiositas custodiet et justificabit cor ; jucunditatem atque gaudium dabit.
19 Aki féli az Urat, annak jó sora lesz, és végső napjain áldásban részesül.	19 Timenti Dominum bene erit, et in diebus consummationis illius benedicetur.
20 A bölcsesség teljessége Isten félelme; gyümölcseiből bőség fakad:	20 Plenitudo sapientiæ est timere Deum, et plenitudo a fructibus illius.
21 egész házát megtölti termésével, s a tárházakat kincseivel.	21 Omnem domum illius implebit a generationibus, et receptacula a thesauris illius.
22 A bölcsesség koronája az Úr félelme, amely teljes jólétet és üdvös gyömölcsöt terem.	22 Corona sapientiæ timor Domini, replens pacem et salutis fructum :
23 Ő látta azt és megszámlálta, mindkettő Isten ajándéka.	23 et vidit, et dinumeravit eam : utraque autem sunt dona Dei.
24 Tudást és okos belátást juttat a bölcsesség, és gyarapítja a hozzá ragaszkodók dicsőségét.	24 Scientiam et intellectum prudentiæ sapientia compartietur, et gloriam tenentium se exaltat.
25 A bölcsesség gyökere az Úr félelme, ágai pedig: maga a hosszú élet.	25 Radix sapientiæ est timere Dominum, et rami illius longævi.
26 A bölcsesség tárházaiban bölcs értelem és jámbor tudás van; a bűnösök ellenben utálják a bölcsességet.	26 In thesauris sapientiæ intellectus et scientiæ religiositas : execratio autem peccatoribus sapientia.
27 Az Úr félelme kiűzi a bűnt,	27 Timor Domini expellit peccatum :
28 mert aki félelem nélkül van, meg nem igazulhat, mivel haragjának indulata bukását okozza.	28 nam qui sine timore est non poterit justificari : iracundia enim animositatis illius subversio illius est.
29 A békén tűrő szenved egy ideig, azután pedig vígságban lesz része;	29 Usque in tempus sustinebit patiens, et postea redditio jucunditatis.
30 okossága egy ideig elrejti gondolatait, később pedig sokak ajka hirdeti okosságát. A bölcsesség tárházaiban tanulságos mondások vannak; a bűnös azonban utálja Isten tiszteletét. Fiam! Ha bölcsességre vágysz, tartsd meg a törvényt, és Isten megadja azt neked, mivel az igazi bölcsesség és műveltség az Úr félelme, s ami kedves előtte, az a hűség és az alázatosság. Ne légy engedetlen az Úr félelmével szemben, és ne járulj eléje megosztott szívvel! Ne légy kétszínű az emberek előtt, és ne kövess el botlást ajkaddal! Légy ezekben óvatos, hogy el ne essél, és szégyent ne hozz magadra, hogy az Úr le ne rántsa a leplet titkaidról, és le ne sújtson rád a gyülekezet közepette, mert álnokul közeledtél az Úrhoz, és szíved tele volt csellel és hamissággal.	30 Bonus sensus usque in tempus abscondet verba illius, et labia multorum enarrabunt sensum illius.
	31 In thesauris sapientiæ significatio disciplinæ :
	32 execratio autem peccatori cultura Dei.
	33 Fili, concupiscens sapientiam, conserva justitiam, et Deus præbebit illam tibi.
	34 Sapientia enim et disciplina timor Domini : et quod beneplacitum est illi,
	35 fides et mansuetudo, et adimplebit thesauros illius.
	36 Ne sis incredibilis timori Domini, et ne accesseris ad illum duplici corde.
	37 Ne fueris hypocrita in conspectu hominum, et non scandalizeris in labiis tuis.
	38 Attende in illis, ne forte cadas, et adducas animæ tuæ inhonorationem :
	39 et revelet Deus absconsa tua, et in medio synagogæ elidat te :
	40 quoniam accessisti maligne ad Dominum, et cor tuum plenum est dolo et fallacia.