Sirák fiának könyve 1

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 Minden bölcsesség az Úrtól, Istentől van, és vele volt mindig, öröktől fogva.	1 Ogni sapienza è da Dio Signore, e fu mai sempre con lui, ed ella è prima de' secoli.
2 A tenger fövenyét, az esőcseppeket, az örökkévalóság napjait ki tudná megszámlálni? Az ég magasságát, a föld szélességét, az óceán mélységét ki tudná megmérni?	2 Chi ha contata l'arena del mare, e le gocce della pioggia, e i giorni del secolo? Chi ha misurata l'altezza del cielo, e l'ampiezza della terra, e la profondita dell'abisso?
3 Isten mindent megelőző bölcsességét ki tudná megvizsgálni?	3 E chi è, dir abbia compresa la sapienza di Dio, la quale a tutte le cose va avanti?
4 Mindennél előbb teremtette a bölcsességet, s a bölcs értelem öröktől fogva van.	4 La sapienza fa creata la prima di tutte le cose, e ab eterno la prudente intelligenza.
5 A bölcsesség forrása Isten igéje a magasságban, útjai öröktől fogva való parancsok.	5 Fonte della sapienza il verbo di Dio lassù nell'alto, e le sue vie (sono) gli eterni comandamenti.
6 Kinek tárták föl a bölcsesség gyökerét, és ki ismerte meg fortélyait?	6 La radice della sapienza a chi fu mai rivelata? e chi conobbe le sue finezze.
7 Ki előtt tárult fel, ki előtt nyilvánult meg a bölcsesség tanulsága, és ki értette meg sokféle útját?	7 La disciplina della sapienza a chi fu ella mai rivelata, e manifestata? E chi fu delle molte vie di lei comprendesse?
8 Egy a fölséges, mindenható Teremtő, a hatalmas király, a szerfölött félelmetes: Isten, aki trónján ül és országol.	8 Il solo Altissimo Creatore onnipotente, e Re grande, e sommamente terribile, che siede sopra il suo Trono, ed è Dio Signore;
9 Ő teremtette azt a Szentlélek által, ő az, aki látta, számba vette s megmérte,	9 Egli la creò per Ispirito santo, e la conobbe, e la calcolò, e la misurò.
10 és kiöntötte minden művére, minden testre az ő adománya szerint, és adta azoknak, akik szeretik őt.	10 E la sparse sopra tutte le opere sue, e sopra tutti gli animali secondo la misura da lui stabilita, e la diede a quelli, che lo amano.
11 Az Úr félelme tisztesség és dicsőség, vígság és örömkoszorú;	11 Il timore del Signore è gloria, e vanto, e letizia, e corona trionfale.
12 az Úr félelme szívet derít, vígságot, örömet ad és hosszú életet.	12 Il timor del Signore sarà la dilettazione del cuore, e apporterà allegrezza, e gaudio, e lunghezza di giorni.
13 Aki féli az Urat, jól jár a végén, és halála napján áldásban részesül.	13 Chi teme il Signore sarà beato nel fine, e nel giorno di sua morte avrà benedizione.
14 Isten szeretete tisztes bölcsesség;	14 La dilezione di Dio ell'è gloriosa sapienza.
15 akiknek szeme előtt megjelenik, örvendeznek látásán és csodái megismerésén.	15 E quelli, a' quali ella si da a vedere, la amano tosto chè l'hanno veduta, e inconsiderando le sue grandi opere.
16 A bölcsesség kezdete az Úr félelme. Ezt az Úr a hívőkkel együtt, anyjuk méhében teremti, a kiválasztott nőkkel együtt jár, s az igazakban és a hívőkben megnyilvánul.	16 Principio della sapienza egli è il timor del Signore, e questo co' fedeli è creato insieme nel seno della lor madre, e le elette donne accompagna, e ne' giusti, e fedeli si fa conoscere.
17 Az Úr félelme jámbor tudás,	17 Il timor del Signore è scienza religiosa.
18 a jámborság pedig megőrzi a szívet és igazzá teszi, vígságot és örömöt szerez.	18 La religione custodisce, e giustifica il cuore, ella o apportatrice di letizia, e di gaudio.
19 Aki féli az Urat, annak jó sora lesz, és végső napjain áldásban részesül.	19 Chi teme il Signore sarà felice, e nel giorno di sua morte sarà benedetto.
20 A bölcsesség teljessége Isten félelme; gyümölcseiből bőség fakad:	20 La pienezza della sapienza sta nel temere Dio, ed ella ricolma l'uomo de' frutti suoi.
21 egész házát megtölti termésével, s a tárházakat kincseivel.	21 Ella riempie tutta la casa di lui de' suoi effetti, e tutte le sue celle de' suoi tesori.
22 A bölcsesség koronája az Úr félelme, amely teljes jólétet és üdvös gyömölcsöt terem.	22 Il timor del Signore ha corona di sapienza, e da piena pace, e frutti di salute:
23 Ő látta azt és megszámlálta, mindkettő Isten ajándéka.	23 Egli conosce la sapienza, e la calcola, e l'uno, e l'altra sono doni di Dio.
24 Tudást és okos belátást juttat a bölcsesség, és gyarapítja a hozzá ragaszkodók dicsőségét.	24 La sapienza compartisce la scienza, e l'intelligenza prudente, e innalza in gloria quelli, che la posseggono.
25 A bölcsesség gyökere az Úr félelme, ágai pedig: maga a hosszú élet.	25 Radice della sapienza è il timor del Signore, e i rami di lui sono di lunga vita.
26 A bölcsesség tárházaiban bölcs értelem és jámbor tudás van; a bűnösök ellenben utálják a bölcsességet.	26 Ne' tesori della sapienza sta la intelligenza, e in scienza religiosa: ma presso de' peccatori è in esecrazione la sapienza.
27 Az Úr félelme kiűzi a bűnt,	27 Il timor del Signore scaccia il peccato:
28 mert aki félelem nélkül van, meg nem igazulhat, mivel haragjának indulata bukását okozza.	28 Conciossiachè colui, che è senza timore non potrà esser giusto; perocché la furiosa sua iracondia è sua mina.
29 A békén tűrő szenved egy ideig, azután pedig vígságban lesz része;	29 Per un tempo avrà da soffrire il paziente, e di poi gli sarà renduta la consolazione.
30 okossága egy ideig elrejti gondolatait, később pedig sokak ajka hirdeti okosságát. A bölcsesség tárházaiban tanulságos mondások vannak; a bűnös azonban utálja Isten tiszteletét. Fiam! Ha bölcsességre vágysz, tartsd meg a törvényt, és Isten megadja azt neked, mivel az igazi bölcsesség és műveltség az Úr félelme, s ami kedves előtte, az a hűség és az alázatosság. Ne légy engedetlen az Úr félelmével szemben, és ne járulj eléje megosztott szívvel! Ne légy kétszínű az emberek előtt, és ne kövess el botlást ajkaddal! Légy ezekben óvatos, hogy el ne essél, és szégyent ne hozz magadra, hogy az Úr le ne rántsa a leplet titkaidról, és le ne sújtson rád a gyülekezet közepette, mert álnokul közeledtél az Úrhoz, és szíved tele volt csellel és hamissággal.	30 L'uomo sensato per un certo tempo terrà chiuse in seno le sue parole; e le labbra di molti loderanno la sua prudenza.
	31 Ne' tesori della sapienza sono le massime di disciplina.
	32 Ma il peccatore ha in avversione la pietà.
	33 Figliuolo, se tu desideri la sapienza, osserva i comandamenti, e Dio te la darà;
	34 Imperocché dal timor del Signore viene la scienza, e la disciplina, e quella, che a lui è accetta,
	35 La fede, e la mansuetudine; e chi le ha, sarà ricolmo da lui di tesori.
	36 Guardati dall'essere ribelle al timor del Signore, e non appressarti a lui con cuor doppio.
	37 Non essere ipocrita nel cospetto degli uomini, e non esser cagion di rovina a te stesso colle tue labbra;
	38 Ma custodiscile per non cadere, per non tirarti addosso l'infamia.
	39 E perché Dio non manifesti li tuoi segreti, e ti conquida in mezzo alla Chiesa.
	40 Per esserti appressato al Signore con malignità, mentre il tuo cuore è pieno d'inganno, e di fraude.