A példabeszédek könyve 14

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 A bölcs nő felépíti házát, a balga pedig a felépültet is lebontja kezével.	1 Sapientia mulierum aedificat domum suam, insipientia eam manibus destruet.
2 Az igaz úton járó, istenfélő embert lenézi az, aki gyalázatos úton halad.	2 Ambulans recto itinere timet Deum; despicit illum, qui infami graditur via.
3 A balga szájában a kevélység vesszeje van, a bölcseket azonban ajkuk megóvja.	3 In ore stulti virga superbiae, labia autem sapientium custodiunt eos.
4 Ahol nincsen marha, üres a jászol, ahol sok a termés, ott nyilvánvaló az ökör ereje.	4 Ubi non sunt boves, praesepe vacuum est; plurimae autem segetes in fortitudine bovis.
5 Igazságszerető tanú nem hazudik, a hamis tanú azonban ontja a hazugságot.	5 Testis fidelis non mentitur, profert autem mendacium dolosus testis.
6 Az arcátlan keresi a bölcsességet, de meg nem találja, az okosnak azonban a tudás könnyű.	6 Quaerit derisor sapientiam et non invenit; doctrina prudentibus facilis.
7 Lépj a balga ember elé, és nem ismeri fel az okos ajkat!	7 Cede coram viro stulto, quia nescies labia prudentiae.
8 A tapasztalt ember bölcsessége: vigyázni az útjára, a balgákat pedig bolondságuk tévútra vezeti.	8 Sapientia callidi est intellegere viam suam, et imprudentia stultorum errans.
9 Az ostoba csúfot űz a bűnből, az igazak között pedig kegyelem lakozik.	9 Stulti parvipendent peccatum, et inter iustos morabitur gratia.
10 Amely szív ismeri saját bánatát, annak örömébe nem vegyül hivalkodás.	10 Cor novit amaritudinem animae suae, in gaudio eius non miscebitur extraneus.
11 A gonoszok háza elpusztul, az igazak sátra pedig virul.	11 Domus impiorum delebitur, tabernacula vero iustorum germinabunt.
12 Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet.	12 Est via, quae videtur homini recta, novissima autem eius deducunt ad mortem.
13 Móka közben is fájhat a szív, s az öröm vége búslakodás lehet.	13 Etiam in risu cor dolore miscebitur, et extrema gaudii luctus occupat.
14 Az esztelen jóllakik útjával, éppúgy a jámbor is azzal, amit cselekedett.	14 Viis suis replebitur stultus, et super eum erit vir bonus.
15 Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az élelmes azonban megfontolja lépteit. Az álnok fiú semmi jót nem várhat, az okos szolga tetteit azonban szerencse kíséri, és útja egyenes lesz.	15 Simplex credit omni verbo, astutus considerat gressus suos.
16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, a balga pedig nemtörődöm és elbizakodott.	16 Sapiens timet et declinat a malo, stultus transilit et confidit.
17 A türelmetlen balgaságot művel, az ármánykodó pedig gyűlöletes.	17 Impatiens operabitur stultitiam, et vir versutus odiosus est.
18 Az együgyűeknek balgaság a birtokrészük, a tapasztaltak pedig bölcsességgel koronázzák magukat.	18 Possidebunt simplices stultitiam, et astuti coronabuntur scientia.
19 A gonoszok meghajolnak majd a jók előtt, s az istentelenek az igazak kapuja előtt.	19 Procumbunt mali ante bonos, et impii ante portas iustorum.
20 A szegény még barátjának sem kell, a gazdagot ellenben sokan kedvelik.	20 Etiam proximo suo pauper odiosus erit, amici vero divitum multi.
21 Aki megveti szűkölködő társát, vétkezik, de boldog, aki a szegényen megkönyörül! Aki hisz az Úrban, szereti az irgalmasságot.	21 Qui despicit proximum suum, peccat; qui autem miseretur pauperis, beatus erit.
22 Akik gonoszt cselekszenek, tévelyegnek, az irgalom és igazság azonban jót terem.	22 Nonne errant, qui operantur malum? Misericordia et veritas iis, qui praeparant bona.
23 Minden fáradságnak megvan az eredménye, de az üres szóbeszéd csak ínségre vezet.	23 In omni labore erit abundantia; verbum autem labiorum tendit tantummodo ad egestatem.
24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák koszorúja a bolondságuk.	24 Corona sapientium divitiae eorum, fatuitas stultorum fatuitas est.
25 A megbízható tanú életet ment, a csalárd pedig hazugságot kohol.	25 Liberat animas testis fidelis, et profert mendacia versipellis.
26 Az Úr félelmében van az erős bizodalma, és fiainak ő lesz a reménye.	26 In timore Domini fiducia fortis, et filiis eius erit spes.
27 Az Úr félelme élet forrása, amely halálos csapdától távol tart.	27 Timor Domini fons vitae, declinans a laqueis mortis.
28 A király díszére válik, ha népe számos, a nép hiánya a fejedelem romlása.	28 In multitudine populi dignitas regis, et in paucitate plebis ruina principis.
29 Aki türtőzteti magát, annak nagy a belátása, aki pedig hirtelen, mutatja nagy balgaságát.	29 Qui patiens est, multa gubernatur prudentia; qui autem impatiens est, exaltat stultitiam.
30 A nyugodt kedély a testnek is épség, a szenvedély azonban szú a csontban.	30 Vita carnium sanitas cordis, putredo ossium invidia.
31 Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, de tiszteletben tartja őt, aki megszánja a szűkölködőt.	31 Qui calumniatur egentem, exprobrat Factori eius; honorat autem eum, qui miseretur pauperis.
32 A bűnös elbukik gonoszságában, az igaz pedig még halálában is bizakodik.	32 In malitia sua impelletur impius, sperat autem iustus in integritate sua.
33 Az okos szívében bölcsesség lakozik, és bármely tudatlant megtanít.	33 In corde prudentis requiescit sapientia, at in medio stultorum agnoscetur?
34 Az erény magasra emeli a nemzetet, a bűn pedig szegényekké teszi a népeket.	34 Iustitia elevat gentem, vituperium autem populorum est peccatum.
35 Az okos szolga kedves a királynál, a haszontalan pedig haragját viseli.	35 Acceptus est regi minister intellegens, et iracundia ei, qui turpiter agit.