Jób könyve 27

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 1974
1 És Jób folytatta szavait és így szólt:	1 Giobbe continuò a dire:
2 »Az élő Istenre mondom, aki megrövidített igazamban, s a Mindenhatóra, aki keserűséggel illette lelkemet,	2 Per la vita di Dio, che mi ha privato del mio diritto, per l'Onnipotente che mi ha amareggiato l'animo,
3 hogy amíg lélegzet van bennem, s az Isten lehelete van orromban,	3 finché ci sarà in me un soffio di vita, e l'alito di Dio nelle mie narici,
4 ajkam nem beszél gonoszat, és nyelvem nem kohol hamisságot.	4 mai le mie labbra diranno falsità e la mia lingua mai pronunzierà menzogna!
5 Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak nektek! Mindhalálig nem tágítok abból, hogy ártatlan vagyok.	5 Lungi da me che io mai vi dia ragione; fino alla morte non rinunzierò alla mia integrità.
6 Ragaszkodom igazamhoz, nem tágítok tőle; nem is vádolt engem a szívem teljes életemben!	6 Mi terrò saldo nella mia giustizia senza cedere, la mia coscienza non mi rimprovera nessuno dei miei giorni.
7 Úgy járjon az ellenségem, mint a gonosz, s aki ellenem támad, mint az igaztalan.	7 Sia trattato come reo il mio nemico e il mio avversario come un ingiusto.
8 Mert mi az istentelen reménye, mikor harácsol, s az Isten nem menti meg lelkét?	8 Che cosa infatti può sperare l'empio, quando finirà, quando Dio gli toglierà la vita?
9 Meghallja-e Isten az ő kiáltását, ha eljön rá a szorongatás?	9 Ascolterà forse Dio il suo grido, quando la sventura piomberà su di lui?
10 Örömét lelheti-e a Mindenhatóban, kiálthat-e Istenhez bármikor?	10 Porrà forse la sua compiacenza nell'Onnipotente? Potrà forse invocare Dio in ogni momento?
11 Megmutatom nektek Isten kezét, nem tartom titokban a Mindenható szándékát!	11 Io vi mostrerò la mano di Dio, non vi celerò i pensieri dell'Onnipotente.
12 Íme, ti mindnyájan tudjátok, miért beszéltek tehát ok nélkül hiábavalókat?	12 Ecco, voi tutti lo vedete; perché dunque vi perdete in cose vane?
13 Ez a gonosz ember része Istentől, és a zsarnokok örökrésze, amelyet a Mindenhatótól vesznek:	13 Questa è la sorte che Dio riserva al malvagio e la porzione che i violenti ricevono dall'Onnipotente.
14 fiai, ha sokasodnak, kard élére hányják őket, és sarjadéka nem lakhat jól kenyérrel.	14 Se ha molti figli, saranno per la spada e i suoi discendenti non avranno pane da sfamarsi;
15 Maradékait a döghalál viszi sírba, és özvegyeik nem siratják őket.	15 i superstiti li seppellirà la peste e le loro vedove non faranno lamento.
16 Hordjon bár össze annyi ezüstöt, mint a homok, szerezzen bár annyi ruhát, mint az agyag,	16 Se ammassa argento come la polvere e come fango si prepara vesti:
17 megszerzi ugyan, de az igaz ölti magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik.	17 egli le prepara, ma il giusto le indosserà e l'argento lo spartirà l'innocente.
18 Házát csak pók módjára építi, csak olyan az, mint a csősz kunyhója.	18 Ha costruito la casa come fragile nido e come una capanna fatta da un guardiano.
19 A gazdag, ha aludni tér, nem visz magával semmit sem, ha kinyitja szemét, semmit sem talál;	19 Si corica ricco, ma per l'ultima volta, quando apre gli occhi, non avrà più nulla.
20 mint az ár, úgy tör rá a szegénység, elragadja éjjel a förgeteg.	20 Di giorno il terrore lo assale, di notte se lo rapisce il turbine;
21 Felkapja őt a perzselő szél és elviszi, s mint a forgószél, elfújja helyéről.	21 il vento d'oriente lo solleva e se ne va, lo strappa lontano dal suo posto.
22 És rá lő kímélet nélkül, úgy, hogy futva menekül keze elől.	22 Dio lo bersaglia senza pietà; tenta di sfuggire alla sua mano.
23 Összecsapja fölötte kezét, és pisszeg fölötte, amint helyére néz.	23 Si battono le mani contro di lui e si fischia su di lui dal luogo dove abita.