Jób könyve 20

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 És felelt a naámai Szófár, és ezt mondta:	1 Respondens autem Sophar Naamathites, dixit :
2 »Azért hajszolja bennem egyik gondolat a másikat, és csapong elmém ide s tova,	2 Idcirco cogitationes meæ variæ succedunt sibi, et mens in diversa rapitur.
3 mert csúfságomra szolgáló kitanítást hallok, és értelmes lelkem válaszra késztet.	3 Doctrinam qua me arguis audiam, et spiritus intelligentiæ meæ respondebit mihi.
4 Tudom azt, hogy régtől fogva, mióta az embert a földre helyezték,	4 Hoc scio a principio, ex quo positus est homo super terram,
5 az istentelenek ujjongása rövid, s a gonosznak öröme csak egy pillanat:	5 quod laus impiorum brevis sit, et gaudium hypocritæ ad instar puncti.
6 emelkedjék bár gőgje akár az égig, érje bár feje a felhőket,	6 Si ascenderit usque ad cælum superbia ejus, et caput ejus nubes tetigerit,
7 tönkremegy végképp, mint a trágya, s akik látták őt, kérdik: ‘Hová lett?’	7 quasi sterquilinium in fine perdetur, et qui eum viderant, dicent : Ubi est ?
8 Elszáll, mint az álom, és nem lehet megtalálni, eltűnik, mint az éjjeli látomás.	8 Velut somnium avolans non invenietur : transiet sicut visio nocturna.
9 A szem, amely nézte, nem látja többé, és helye nem látja őt viszont.	9 Oculus qui eum viderat non videbit, neque ultra intuebitur eum locus suus.
10 Fiai szegénységben senyvednek, és keze visszaadja vagyonát;	10 Filii ejus atterentur egestate, et manus illius reddent ei dolorem suum.
11 csontjai telve vannak ifjúsága bűneivel, pihenni térnek vele a porba.	11 Ossa ejus implebuntur vitiis adolescentiæ ejus, et cum eo in pulvere dormient.
12 Ha szájában édes ízt hagy is a gonoszság, és azt nyelve alá rejti,	12 Cum enim dulce fuerit in ore ejus malum, abscondet illud sub lingua sua.
13 óvja, el nem hagyja és ínyén visszatartja:	13 Parcet illi, et non derelinquet illud, et celabit in gutture suo.
14 étke beleiben elváltozik, áspisok mérgévé lesz bensejében;	14 Panis ejus in utero illius vertetur in fel aspidum intrinsecus.
15 a vagyont, amelyet elnyelt, ki kell hánynia, kihajtja azt Isten a gyomrából;	15 Divitias quas devoravit evomet, et de ventre illius extrahet eas Deus.
16 áspisok mérgét szívja magába, vipera nyelve öli meg őt.	16 Caput aspidum suget, et occidet eum lingua viperæ.
17 Nem legelteti szemét folyóvíz csermelyein, mézzel, vajjal folyó patakokon.	17 (Non videat rivulos fluminis, torrentes mellis et butyri.)
18 Visszaadja, amit fáradsággal szerzett, le nem nyelheti; nem örvendhet annak, hogy sokat szerzett.	18 Luet quæ fecit omnia, nec tamen consumetur : juxta multitudinem adinventionum suarum, sic et sustinebit.
19 Mivel megrontotta és kifosztotta a szegényeket, mert házat harácsolt, amelyet nem épített,	19 Quoniam confringens nudavit pauperes : domum rapuit, et non ædificavit eam.
20 mivel gyomra nem tudott betelni, meg nem tarthatja, ha megvan, amit kívánt.	20 Nec est satiatus venter ejus : et cum habuerit quæ concupierat, possidere non poterit.
21 Nem maradt semmi sem, mit fel nem falt, ezért semmi sem marad meg javaiból.	21 Non remansit de cibo ejus, et propterea nihil permanebit de bonis ejus.
22 Bőség közepette szűkölködik és nyugtalan, rátör minden fájdalom.	22 Cum satiatus fuerit, arctabitur : æstuabit, et omnis dolor irruet super eum.
23 Amikor gyomrát megtölteni készül, elküldi ellene haragja tüzét, hadait zúdítja rá;	23 Utinam impleatur venter ejus, ut emittat in eum iram furoris sui, et pluat super illum bellum suum.
24 menekül a vasfegyver elől, és belerohan a rézíjba.	24 Fugiet arma ferrea, et irruet in arcum æreum.
25 Lövedék hatol át hátán, és villogó penge járja át epéjét. Rémület jön el rá;	25 Eductus, et egrediens de vagina sua, et fulgurans in amaritudine sua : vadent et venient super eum horribiles.
26 teljes sötétség van számára eltéve, tűz emészti meg, amelyet nem ember élesztett; bajba jut, aki sátrában marad.	26 Omnes tenebræ absconditæ sunt in occultis ejus ; devorabit eum ignis qui non succenditur : affligetur relictus in tabernaculo suo.
27 Bűnét napvilágra hozza az ég, s a föld ellene támad.	27 Revelabunt cæli iniquitatem ejus, et terra consurget adversus eum.
28 Tárva áll házának gazdagsága, elragadják azt Isten haragja napján.	28 Apertum erit germen domus illius : detrahetur in die furoris Dei.
29 Ez a gonosz ember fizetése Istentől, s a beszédéért járó örökrész az Úrtól.«	29 Hæc est pars hominis impii a Deo, et hæreditas verborum ejus a Domino.