Jób könyve 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	CATHOLIC PUBLIC DOMAIN
1 Jób pedig ezekkel a szavakkal válaszolt:	1 But Job, responding, said:
2 »Bár mérlegre vetnék haragot érdemlő vétkeimet és a nyomorúságot, melyet szenvedek,	2 I wish that my sins, for which I deserve wrath, and the calamity that I endure, were weighed out on a balance.
3 akkor, mint a tenger fövenye, ez bizonyulna nehezebbnek; ezért vannak tele szavaim keserűséggel!	3 Compared to the sand of the sea, they would appear heavier, and so my words are full of sorrow.
4 Mert belém fúródtak az Úr nyilai, és mérgük felissza lelkemet; az Úr rémítései hadakoznak ellenem.	4 For the arrows of the Lord are in me, my spirit drinks of their indignation, and the terrors of the Lord are soldiers against me.
5 Ordít-e a vadszamár, ha füve van? Vagy bőg-e az ökör, ha teli jászol előtt áll?	5 Will the wild ass bray when he has grass? Or will the ox bellow when he stands before a full manger?
6 És lehet-e enni ízetlent, ami nincsen megsózva, vagy enni jóízűen azt, ami megízlelve halált okoz?	6 Or can one eat bland food, which is not seasoned with salt? Or can anyone taste that which, if tasted, causes death?
7 Amit azelőtt illetni sem akartam, nyomorúságomban az lett most ételem!	7 The things that my soul was unwilling to touch before, now, because of anguish, are my foods.
8 Bárcsak jönne, amit kértem, és megadná Isten, amit remélek,	8 Who will grant that my petition may arrive and that God may bestow on me what I expect,
9 és tetszenék neki, hogy összezúzzon, felemelje kezét és végezzen velem!	9 and that he who, at first, had crushed me, will let loose his hand and cut me down?
10 Akkor még az lenne vigaszom, hogy bár kínnal sújt és meg nem kímél, mégsem ellenkezem a Szent szavaival.	10 And may this be my consolation, that in afflicting me with sorrow, although he might not be lenient with me, I still do not contradict the words of the Holy One.
11 Mi az én erőm, hogy kitartsak? És mi a végem, hogy türelmesen várjak?	11 For what is my strength, that I may continue? Or what is my goal, so that I may act patiently?
12 Talán a kövek erőssége az én erőm? Talán ércből van a testem?	12 My strength is not the strength of stones, nor is my flesh made of bronze.
13 Íme: nincsen magamban segítségem, s az enyéim is messze eltávoztak tőlem.	13 Behold, there is no help for me in myself, and my loved ones also have withdrawn from me.
14 Aki megvonja barátjától a könyörületet, elhagyja az Úr félelmét.	14 He who takes away mercy from his friend, abandons the fear of the Lord.
15 Testvéreim cserben hagynak, mint a patakok, amelyek hirtelen kiöntenek medrükből;	15 My brethren have disregarded me, like a torrent that passes swiftly through the steep valleys.
16 zavarosak a jégtől, ömlik beléjük a hólé;	16 Those who fear frost, snow will rush over them.
17 hőség idején azonban véget érnek, s amint felmelegszik, elapadnak medrükben;	17 At that time, when they are scattered, they will perish, and when it becomes hot, they will be freed from their place.
18 tétován kanyarog folyásuk útja, felszállnak az űrbe és eltűnnek.	18 The paths of their steps are entangled; they will walk in vain and will perish.
19 Keresik őket Tema karavánjai, bizakodnak bennük Sába vándor menetei,	19 Consider the paths of Thema, the ways of Saba, and wait a little while.
20 de szégyent vallanak bizakodásukkal, elmennek hozzájuk s kudarcot vallanak.	20 They have been thrown into confusion, just as I had hoped; they have even come to me and are overwhelmed with shame.
21 Ti is most ilyenek vagytok hozzám: lám visszariadtatok, látva csapásomat!	21 Now you have arrived, and merely by seeing my affliction, you are afraid.
22 Vajon mondtam-e: Hozzatok nekem valamit! Adjatok nekem vagyonotokból!?	22 Did I say: “Bring to me and give to me from your necessities?”
23 Vagy: Mentsetek ki az ellenség kezéből! A zsarolók kezéből váltsatok ki engem!?	23 or, “Free me from the hand of the enemy and rescue me from the hand of the strong?”
24 Csak oktassatok, majd én hallgatok; ha netán tévedtem, adjátok tudtomra!	24 Teach me, and I will be silent, and if by chance I have been ignorant of anything, instruct me.
25 Miért gáncsoltok őszinte beszédet, holott közületek nincs, aki ellenem tanúskodni tudna?	25 Why have you diminished the words of truth, when there is none of you who is able to offer proof against me?
26 Csak korholás végett gondoltok ki beszédeket, s a szavakat szélnek bocsátjátok;	26 You prepare speeches as so much noise, and you offer words into the wind.
27 rátámadtok az árvára, és barátotokat kiforgatni igyekeztek.	27 You encroach upon the orphan, and you strive to undermine your friend.
28 De végezzétek csak el, amit kezdtetek, hallgassatok meg és lássátok, hazudok-e?	28 Such is true, so finish what you have begun. Listen closely, and see if I lie.
29 Feleljetek, kérlek, elfogultság nélkül, és szólva, igaz ítéletet tegyetek,	29 Respond, I beg you, without contention, and, speaking what is just, pass judgment.
30 akkor nem találtok hamisságot nyelvemen, és torkomból nem hangzik dőreség!	30 And you will not find iniquity on my tongue, nor will foolishness resound in my throat.