Jób könyve 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	GREEK BIBLE
1 Jób pedig ezekkel a szavakkal válaszolt:	1 Ο δε Ιωβ απεκριθη και ειπεν?
2 »Bár mérlegre vetnék haragot érdemlő vétkeimet és a nyomorúságot, melyet szenvedek,	2 Ειθε να εζυγιζετο τωοντι η λυπη μου, και η συμφορα μου να ετιθετο ολη ομου εν τη πλαστιγγι.
3 akkor, mint a tenger fövenye, ez bizonyulna nehezebbnek; ezért vannak tele szavaim keserűséggel!	3 Επειδη τωρα ηθελεν εισθαι βαρυτερα υπερ την αμμον της θαλασσης? δια τουτο οι λογοι μου καταπινονται.
4 Mert belém fúródtak az Úr nyilai, és mérgük felissza lelkemet; az Úr rémítései hadakoznak ellenem.	4 Διοτι τα βελη του Παντοδυναμου ειναι εντος μου, των οποιων το φαρμακιον εκπινει το πνευμα μου? οι τρομοι του Θεου παραταττονται εναντιον μου.
5 Ordít-e a vadszamár, ha füve van? Vagy bőg-e az ökör, ha teli jászol előtt áll?	5 Ογκαται ο αγριος ονος παρα τη χλοη; η μυκαται ο βους παρα τη φατνη αυτου;
6 És lehet-e enni ízetlent, ami nincsen megsózva, vagy enni jóízűen azt, ami megízlelve halált okoz?	6 Τρωγεται το ανοστον χωρις αλατος; η υπαρχει γευσις εν τω λευκωματι του ωου;
7 Amit azelőtt illetni sem akartam, nyomorúságomban az lett most ételem!	7 Τα πραγματα, τα οποια η ψυχη μου απεστρεφετο να εγγιση, εγειναν ως το αηδες φαγητον μου.
8 Bárcsak jönne, amit kértem, és megadná Isten, amit remélek,	8 Ειθε να απελαμβανον την αιτησιν μου, και να μοι εδιδεν ο Θεος την Επιθυμιαν μου.
9 és tetszenék neki, hogy összezúzzon, felemelje kezét és végezzen velem!	9 Και να ηθελεν ευδοκησει ο Θεος να με αφανιση? να απολυση την χειρα αυτου και να με κοψη.
10 Akkor még az lenne vigaszom, hogy bár kínnal sújt és meg nem kímél, mégsem ellenkezem a Szent szavaival.	10 Και θελει εισθαι ετι η παρηγορια μου, οτι, και αν καταναλωθω εν τη θλιψει και αυτος δεν με λυπηθη, εγω δεν εκρυψα τους λογους του Αγιου.
11 Mi az én erőm, hogy kitartsak? És mi a végem, hogy türelmesen várjak?	11 Ποια η δυναμις μου, ωστε να εγκαρτερω; και ποιον το τελος μου, ωστε να υποφερη η ψυχη μου;
12 Talán a kövek erőssége az én erőm? Talán ércből van a testem?	12 Μηπως η δυναμις μου ειναι δυναμις λιθων; η η σαρξ μου χαλκος;
13 Íme: nincsen magamban segítségem, s az enyéim is messze eltávoztak tőlem.	13 Μηπως δεν εξελιπεν εν εμοι η βοηθεια μου και απεμακρυνθη απ' εμου η σωτηρια;
14 Aki megvonja barátjától a könyörületet, elhagyja az Úr félelmét.	14 Εις τον τεθλιμμενον ελεος πρεπει παρα του φιλου αυτου? αλλ' αυτος εγκατελιπε τον φοβον του Παντοδυναμου.
15 Testvéreim cserben hagynak, mint a patakok, amelyek hirtelen kiöntenek medrükből;	15 Οι αδελφοι μου εφερθησαν απατηλως ως χειμαρρος, ως ρευμα χειμαρρων παρηλθον?
16 zavarosak a jégtől, ömlik beléjük a hólé;	16 οιτινες θολονονται εκ του παγου, εις τους οποιους διαλυεται η χιων?
17 hőség idején azonban véget érnek, s amint felmelegszik, elapadnak medrükben;	17 οταν θερμανθωσιν, εκλειπουσιν? οταν γεινη θερμοτης, εξαλειφονται απο του τοπου αυτων.
18 tétován kanyarog folyásuk útja, felszállnak az űrbe és eltűnnek.	18 Τα ιχνη της πορειας αυτων συστρεφονται? καταντωσιν εις το μηδεν και χανονται?
19 Keresik őket Tema karavánjai, bizakodnak bennük Sába vándor menetei,	19 τα πληθη της Θαιμα εθεωρουν, οι συνοδοιποροι της Σεβα περιεμενον αυτους?
20 de szégyent vallanak bizakodásukkal, elmennek hozzájuk s kudarcot vallanak.	20 Εψευσθησαν της ελπιδος αυτων? ηλθον εκει και ενετραπησαν.
21 Ti is most ilyenek vagytok hozzám: lám visszariadtatok, látva csapásomat!	21 Τωρα και σεις εισθε ως αυτοι? ειδετε την πληγην μου και ετρομαξατε.
22 Vajon mondtam-e: Hozzatok nekem valamit! Adjatok nekem vagyonotokból!?	22 Μηπως εγω ειπα, Φερετε προς εμε; η, Δοτε δωρον εις εμε απο της περιουσιας υμων;
23 Vagy: Mentsetek ki az ellenség kezéből! A zsarolók kezéből váltsatok ki engem!?	23 η, Ελευθερωσατε με εκ της χειρος του εχθρου; η, Λυτρωσατε με εκ της χειρος των ισχυρων;
24 Csak oktassatok, majd én hallgatok; ha netán tévedtem, adjátok tudtomra!	24 Διδαξατε με, και εγω θελω σιωπησει? και δειξατε μοι κατα τι εσφαλα.
25 Miért gáncsoltok őszinte beszédet, holott közületek nincs, aki ellenem tanúskodni tudna?	25 Ποσον ισχυροι ειναι οι ορθοι λογοι? αλλ' ο ελεγχος σας, τι αποδεικνυει;
26 Csak korholás végett gondoltok ki beszédeket, s a szavakat szélnek bocsátjátok;	26 Φανταζεσθε να ελεγξητε λογους, ενω αι ομιλιαι του απηλπισμενου ειναι ως ανεμος;
27 rátámadtok az árvára, és barátotokat kiforgatni igyekeztek.	27 Τωοντι, σεις επιπιπτετε επι τον ορφανον, και σκαπτετε λακκον εις τον φιλον σας.
28 De végezzétek csak el, amit kezdtetek, hallgassatok meg és lássátok, hazudok-e?	28 Τωρα λοιπον ευαρεστηθητε να εμβλεψητε εις εμε, διοτι εμπροσθεν υμων κειται αν εγω ψευδωμαι.
29 Feleljetek, kérlek, elfogultság nélkül, és szólva, igaz ítéletet tegyetek,	29 Επιστρεψατε, παρακαλω? ας μη γεινη αδικια? ναι, επιστρεψατε παλιν? η δικαιοσυνη μου ειναι εν τουτω.
30 akkor nem találtok hamisságot nyelvemen, és torkomból nem hangzik dőreség!	30 Υπαρχει αδικια εν τη γλωσση μου; δεν δυναται ο ουρανισκος μου να διακρινη τα διεφθαρμενα;