Jób könyve 13

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Íme, mindezt már látta szemem, és hallotta fülem, meg is értett mindent.	1 Tout cela, je l'ai vu de mes yeux, entendu de mes oreilles, et compris.
2 Ahogy ti tudjátok, tudom én is, nem vagyok nálatok alábbvaló.	2 J'en sais, moi, autant que vous, je ne vous cède en rien.
3 Én azonban a Mindenhatóhoz szólok, Istennel kívánok vitába szállni!	3 Mais j'ai à parler à Shaddaï, je veux faire à Dieu des remontrances.
4 Előbb megmutatom, hogy hazugságot koholtok, és hamis nézeteket vallotok.	4 Vous, vous n'êtes que des charlatans, des médecins de fantaisie!
5 Bárcsak hallgatnátok, akkor bölcsek lennétek!	5 Qui donc vous apprendra le silence, la seule sagesse qui vous convienne!
6 Halljátok tehát kifogásomat, és figyeljetek ajkam vitájára!	6 Ecoutez, je vous prie, mes griefs, soyez attentifs au plaidoyer de mes lèvres.
7 Rászorul-e Isten a ti hazugságtokra, hogy érte csalárdul beszéljetek?	7 Pensez-vous défendre Dieu par un langage inique et par des propos mensongers?
8 Részrehajlók vagytok-e iránta, vagy Istenért akartok perbe szállni?	8 Prendre ainsi son parti, vous faire ses avocats?
9 Jó néven veszi-e ő, aki előtt nincsen titok, vagy csellel akarjátok rászedni, mintha ember volna?	9 Serait-il bon qu'il vous scrutât? Se moque-t-on de lui comme on se joue d'un homme?
10 Keményen megfedd ő titeket, ha titokban pártjára keltek.	10 Il vous infligerait une sévère réprimande pour votre partialité secrète.
11 Mihelyt felkel, megrettent, és félelme megszáll titeket!	11 Est-ce que sa majesté ne vous effraie pas? Sa terreur ne fond-elle pas sur vous?
12 Emléketek olyan lesz, mint a hamu, és nyakatok sárrá válik.	12 Vos leçons apprises sont des sentences de cendre, vos défenses, des défenses d'argile.
13 Hallgassatok egy kevéssé, hogy elmondhassam, ami eszemben jár.	13 Faites silence! C'est moi qui vais parler, quoi qu'il m'advienne.
14 Miért tépem a húsomat fogaimmal és hordom a lelkemet kezemen?	14 Je prends ma chair entre mes dents, je place ma vie dans mes mains,
15 Ha meg is öl engem, benne reménykedem, de megvédem előtte útjaimat.	15 il peut me tuer: je n'ai d'autre espoir que de défendre devant lui ma conduite.
16 Akkor ő üdvösségem lesz, mert nem járulhat színe elé semmilyen álnok.	16 Et cela même me sauvera, car un impie n'oserait comparaître en sa présence.
17 Figyeljetek szavamra, fogadja be fületek, amit felvetek:	17 Ecoutez, écoutez mes paroles, prêtez l'oreille à mes déclarations.
18 ha ítéletemre kerül a sor, tudom, hogy nekem lesz igazam.	18 Voici: je vais procéder en justice, conscient d'être dans mon droit.
19 Ki állja velem a vitát? Jöjjön tehát! Miért kelljen hallgatva kimúlnom?	19 Qui veut plaider contre moi? D'avance, j'accepte d'être réduit au silence et de périr!
20 Csak kettőt ne tégy velem, s akkor nem rejtőzöm el a színed elől:	20 Fais-moi seulement deux concessions, alors je ne me cacherai pas loin de ta face:
21 távoztasd tőlem kezedet, és félelmed ne rémítsen engem!	21 Ecarte ta main qui pèse sur moi et ne m'épouvante plus par ta terreur.
22 Akkor szólíts és megfelelek neked, vagy pedig én szólok és Te felelsz nekem.	22 Puis engage le débat et je répondrai; ou plutôt je parlerai et tu me répliqueras.
23 Mennyi a gonosztettem és a vétkem? Bűneimet, vétkeimet jelentsd meg nekem!	23 Combien de fautes et de péchés ai-je commis? Dis-moi quelle a été ma transgression, mon péché?
24 Miért rejted el orcádat és gondolsz engem ellenségednek?	24 Pourquoi caches-tu ta face et me considères-tu comme ton ennemi?
25 Széltől hányatott levéllel érezteted hatalmadat s a száraz polyvát üldözöd!	25 Veux-tu effrayer une feuille chassée par le vent, poursuivre une paille sèche?
26 Mert keserűségeket írsz fel ellenem és tönkre akarsz tenni ifjúkorom bűneivel;	26 Toi qui rédiges contre moi d'amères sentences et m'imputes mes fautes de jeunesse,
27 kalodába teszed lábamat és kikémleled minden utamat; vizsgálod a lábam nyomdokát,	27 qui as mis mes pieds dans les ceps, observes tous mes sentiers et prends l'empreinte de mes pas!
28 nekem, akinek el kell pusztulnom, mint a szúette fának, mint a ruhának, amelyet moly emészt!	28 Et lui s'effrite comme un bois vermoulu, ou comme un vêtement dévoré par la teigne,