Jób könyve 13

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Íme, mindezt már látta szemem, és hallotta fülem, meg is értett mindent.	1 Oui, tout cela mes yeux l’ont vu, mes oreilles l’ont entendu et compris.
2 Ahogy ti tudjátok, tudom én is, nem vagyok nálatok alábbvaló.	2 Ce que vous savez, moi aussi je le sais, je ne suis pas inférieur à vous.
3 Én azonban a Mindenhatóhoz szólok, Istennel kívánok vitába szállni!	3 Mais je voudrais parler au Tout-Puissant et faire à Dieu mes remontrances.
4 Előbb megmutatom, hogy hazugságot koholtok, és hamis nézeteket vallotok.	4 Car peut-être vous êtes des charlatans, et vous venez avec de faux remèdes.
5 Bárcsak hallgatnátok, akkor bölcsek lennétek!	5 Vous devriez vous taire pour de bon, et c’est alors que vous seriez des sages.
6 Halljátok tehát kifogásomat, és figyeljetek ajkam vitájára!	6 Écoutez plutôt ma critique, et soyez attentifs aux raisons que j’apporte.
7 Rászorul-e Isten a ti hazugságtokra, hogy érte csalárdul beszéljetek?	7 Allez-vous défendre Dieu avec des mensonges, le justifier avec des bêtises?
8 Részrehajlók vagytok-e iránta, vagy Istenért akartok perbe szállni?	8 Voulez-vous prendre son parti et prendre en mains sa cause?
9 Jó néven veszi-e ő, aki előtt nincsen titok, vagy csellel akarjátok rászedni, mintha ember volna?	9 C’est alors qu’il pourrait vous examiner, et vous ne l’auriez pas: lui n’est pas un humain.
10 Keményen megfedd ő titeket, ha titokban pártjára keltek.	10 Soyez sûrs qu’il vous punira si, en secret, vous avez choisi votre camp.
11 Mihelyt felkel, megrettent, és félelme megszáll titeket!	11 Est-ce que sa majesté vous laisse sans crainte? son épouvante n’est-elle jamais tombée sur vous?
12 Emléketek olyan lesz, mint a hamu, és nyakatok sárrá válik.	12 Vos vieux refrains ne sont que poussière, vos murailles sont des murs de boue.
13 Hallgassatok egy kevéssé, hogy elmondhassam, ami eszemben jár.	13 Faites-moi le silence car je veux parler, peu importe ce qui m’arrivera!
14 Miért tépem a húsomat fogaimmal és hordom a lelkemet kezemen?	14 Je vais jouer le tout pour le tout, je mets ma vie dans la balance.
15 Ha meg is öl engem, benne reménykedem, de megvédem előtte útjaimat.	15 Il peut me tuer, je n’ai pas peur, je veux défendre devant lui ma façon de voir.
16 Akkor ő üdvösségem lesz, mert nem járulhat színe elé semmilyen álnok.	16 Cela peut-être me sauvera, car un traître n’irait pas se présenter.
17 Figyeljetek szavamra, fogadja be fületek, amit felvetek:	17 Écoutez bien mes paroles, et comprenez mes explications.
18 ha ítéletemre kerül a sor, tudom, hogy nekem lesz igazam.	18 J’ai mis en forme mes arguments, et je sais que j’ai raison.
19 Ki állja velem a vitát? Jöjjön tehát! Miért kelljen hallgatva kimúlnom?	19 Si quelqu’un est capable de me répliquer, je n’aurai plus qu’à me taire et mourir.
20 Csak kettőt ne tégy velem, s akkor nem rejtőzöm el a színed elől:	20 Mais toi, Seigneur, épargne-moi sur deux points, et je ne me cacherai plus devant toi:
21 távoztasd tőlem kezedet, és félelmed ne rémítsen engem!	21 que ta main cesse de me frapper, que ta terreur cesse de m’épouvanter.
22 Akkor szólíts és megfelelek neked, vagy pedig én szólok és Te felelsz nekem.	22 Puis explique-toi et je répondrai, ou c’est moi qui parlerai et tu me reprendras.
23 Mennyi a gonosztettem és a vétkem? Bűneimet, vétkeimet jelentsd meg nekem!	23 Combien ai-je de dettes et de fautes? Fais-moi connaître ma faute et mon péché!
24 Miért rejted el orcádat és gondolsz engem ellenségednek?	24 Pourquoi me caches-tu ta face et me regardes-tu comme ton ennemi?
25 Széltől hányatott levéllel érezteted hatalmadat s a száraz polyvát üldözöd!	25 Aimes-tu effrayer la feuille livrée au vent, persécuter une paille sèche?
26 Mert keserűségeket írsz fel ellenem és tönkre akarsz tenni ifjúkorom bűneivel;	26 Pourquoi alors rédiger contre moi tes griefs et me reprocher mes fautes de jeunesse?
27 kalodába teszed lábamat és kikémleled minden utamat; vizsgálod a lábam nyomdokát,	27 Tu m’empêches d’aller où je veux, tu surveilles toutes mes démarches et tu relèves les traces de mes pas!
28 nekem, akinek el kell pusztulnom, mint a szúette fának, mint a ruhának, amelyet moly emészt!	28 Il se défait comme un bois vermoulu, comme un habit mangé aux mites.