Siracide 31

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Les insomnies que cause la richesse sont épuisantes, les soucis qu'elle apporte ôtent lesommeil.	1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot.
2 Les soucis de la journée empêchent de dormir, une grave maladie éloigne le sommeil.	2 A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.
3 Le riche travaille à amasser des biens et lorsqu'il s'arrête, c'est pour se rassasier de plaisirs;	3 Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.
4 le pauvre travaille n'ayant pas de quoi vivre et dès qu'il s'arrête il tombe dans la misère.	4 Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.
5 Celui qui aime l'argent n'échappe guère au péché, celui qui poursuit le gain en sera la dupe.	5 Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.
6 Beaucoup ont été victimes de l'or, leur ruine était inévitable.	6 Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.
7 Car c'est un piège pour ceux qui lui sacrifient et tous les insensés s'y laissent prendre.	7 Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.
8 Bienheureux le riche qui se garde sans tache et qui ne court pas après l'or.	8 Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!
9 Qui est-il, que nous le félicitions? Car il fait des miracles dans son peuple.	9 Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!
10 Qui a subi cette épreuve et s'est révélé parfait? Ce lui sera un sujet de gloire. Qui a pupécher et n'a pas péché, faire le mal et ne l'a pas fait?	10 Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!
11 Ses biens seront consolidés et l'assemblée publiera ses bienfaits.	11 Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.
12 As-tu pris place à une table somptueuse? N'ouvre pas la bouche pour la vanter, ne dis pas:"Quelle abondance!"	12 Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként!
13 Souviens-toi que c'est mal d'avoir un oeil avide: y a-t-il pire créature que l'oeil? Aussipleure-t-il à tout propos.	13 Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«
14 Là où ton hôte regarde, n'étends pas la main, ne te jette pas sur le plat en même temps quelui.	14 Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!
15 Juge le prochain d'après toi-même et en toute chose sois réfléchi.	15 Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz,
16 Mange en homme bien élevé ce qui t'est présenté, ne joue pas des mâchoires, ne te rendspas odieux.	16 ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.
17 Arrête-toi le premier par bonne éducation, ne sois pas glouton, de crainte d'un affront.	17 Ne tolakodj étkezés közben!
18 Si tu es à table en nombreuse compagnie, ne te sers pas avant les autres.	18 Magadról tudd meg, mi jár társadnak!
19 Qu'il suffit de peu à un homme bien élevé! aussi, une fois couché, il respire librement.	19 Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.
20 A régime sobre, bon sommeil, on se lève tôt, on a l'esprit libre. L'insomnie, lesvomissements, les coliques, voilà pour l'homme intempérant.	20 Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!
21 Si tu as été forcé de trop manger, lève-toi, va vomir et tu seras soulagé.	21 Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként!
22 Ecoute-moi, mon fils, sans me mépriser: plus tard tu comprendras mes paroles. Dans toutce que tu fais sois modéré et jamais la maladie ne t'atteindra.	22 Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat.
23 On vante hautement un hôte fastueux et l'éloge de sa munificence est durable.	23 Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.
24 Mais un hôte mesquin est décrié dans la ville et l'on cite les traits de son avarice.	24 A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.
25 Avec le vin ne fais pas le brave, car le vin a perdu bien des gens.	25 Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek.
26 La fournaise éprouve la trempe de l'acier, ainsi le vin éprouve les coeurs dans un tournoi defanfarons.	26 Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:
27 Le vin c'est la vie pour l'homme, quand on en boit modérément. Quelle vie mène-t-on privéde vin? Il a été créé pour la joie des hommes.	27 Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.
28 Gaîté du coeur et joie de l'âme, voilà le vin qu'on boit quand il faut et à sa suffisance.	28 Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.
29 Amertume de l'âme, voilà le vin qu'on boit avec excès, par passion et par défi.	29 Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!
30 L'ivresse excite la fureur de l'insensé pour sa perte, elle diminue sa force et provoque lescoups.	30 Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!
31 Au cours d'un banquet ne provoque pas ton voisin et ne te moque pas de lui s'il est gai, nelui adresse pas de reproche, ne l'agace pas en lui réclamant de l'argent.	31 Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!