Livre de Job 9

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Job prit la parole et dit:	1 Felelt Jób, és így szólt:
2 En vérité, je sais bien qu'il en est ainsi: l'homme pourrait-il se justifier devant Dieu?	2 »Bizony tudom, hogy úgy van, és hogy nem lehet igaza az embernek Istennel szemben;
3 A celui qui se plaît à discuter avec lui, il ne répond même pas une fois sur mille.	3 ha vele pörbe szállni kíván, ezer közül egyre sem tud neki megfelelni.
4 Parmi les plus sages et les plus robustes qui donc lui tiendrait tête impunément?	4 Bölcs szívű ő és hatalmas erejű; ki maradhat bántódás nélkül, ha ellene szegül?
5 Il déplace les montagnes à leur insu et les renverse dans sa colère.	5 Elmozdít ő hegyeket, úgyhogy észre sem veszik, felforgatja őket haragjában;
6 Il ébranle la terre de son site et fait vaciller ses colonnes.	6 kimozdítja helyéből a földet, úgyhogy megrendülnek oszlopai;
7 A sa défense, le soleil ne se lève pas, il met un sceau sur les étoiles.	7 meghagyja a napnak és fel nem kel, és pecsét alá helyezi a csillagokat;
8 Lui seul a déployé les Cieux et foulé le dos de la Mer.	8 egyedül feszítette ki az égboltot és taposott a tenger hullámain;
9 Il a fait l'Ourse et Orion, les Pléiades et les Chambres du Sud.	9 ő teremtette a Göncölszekeret és a Kaszást, a Fiastyúkot és a Dél Csillagát;
10 Il est l'auteur d'oeuvres grandioses et insondables, de merveilles qu'on ne peut compter.	10 nagyokat cselekszik, amiket nem lehet kifürkészni, csodás dolgokat, amelyeket nem lehet megszámlálni.
11 S'il passe sur moi, je ne le vois pas et il glisse imperceptible.	11 Ha eljön hozzám, nem látom; ha elmegy, nem veszem észre.
12 S'il ravit une proie, qui l'en empêchera et qui osera lui dire: "Que fais-tu?"	12 Ha hirtelen számon kér, ki tud neki megfelelni? Vagy ki mondhatja neki: ‘Ezt miért teszed?’
13 Dieu ne renonce pas à sa colère: sous lui restent prostrés les satellites de Rahab.	13 Isten nem vonja vissza haragját, és alatta meghajolnak Rahab szolgái.
14 Et moi, je voudrais me défendre, je choisirais mes arguments contre lui?	14 Mi vagyok tehát én, hogy megfelelhetnék neki, és szavakat találhatnék vele szemben?
15 Même si je suis dans mon droit, à quoi bon lui répondre? C'est mon juge qu'il faudrait supplier.	15 Ha igazam volna, sem tudnék neki megfelelni, hanem inkább kérlelnem kellene bírámat.
16 Et si, sur mon appel, il daignait comparaître, je ne puis croire qu'il écouterait ma voix,	16 Ha pedig velem, aki hozzá kiáltok, szóba állna, nem hinném, hogy hallgatna szavamra;
17 lui, qui m'écrase pour un cheveu, qui multiplie sans raison mes blessures	17 mert fergeteggel zúz össze engem, és sokasítja sebeimet ok nélkül is;
18 et ne me laisse même pas reprendre mon souffle, tant il me rassasie d'amertume!	18 nem enged lélegzethez jutni, és betölt engem keservekkel.
19 Recourir à la force? Il l'emporte en vigueur! Au tribunal? Mais qui donc l'assignera?	19 Ha erőről van szó: ő a legerősebb, ha az ítélet igazságáról: senki sem mer mellettem tanúskodni.
20 Si je me justifie, sa bouche peut me condamner; si je m'estime parfait, me déclarer pervers.	20 Ha igazolni akarnám magamat, saját szám kárhoztatna, ha megmutatnám ártatlanságomat, engem bűnösnek bizonyítana.
21 Mais suis-je parfait? Je ne le sais plus moi-même, et je fais fi de l'existence!	21 Ha ártatlan is vagyok, nem veszek erről tudomást. Meguntam életemet!
22 Car c'est tout un, et j'ose dire: il fait périr de même l'homme intègre et le méchant.	22 Egyre megy! mondom ezért magamban, ő jámbort és bűnöst egyaránt elemészt!
23 Quand un fléau mortel s'abat soudain, il se rit de la détresse des innocents.	23 Ha ostorral sújt, öljön meg egyszerre, és ne nevessen ártatlanok bűnhődésén!
24 Dans un pays livré au pouvoir d'un méchant, il met un voile sur la face des juges. Si ce n'est pas lui, quidonc alors?	24 Bűnös kézre került a föld, bírái arcát betakarja; kicsoda tenné ezt, ha nem ő?
25 Mes jours passent, plus rapides qu'un coureur, ils s'enfuient sans voir le bonheur.	25 Napjaim futárnál is gyorsabbak voltak, elrohantak és nem láttak boldogságot!
26 Ils glissent comme des nacelles de jonc, comme un aigle fond sur sa proie.	26 Repülnek, mint a nádcsónak, mint a sas, amely lecsap étkére.
27 Si je décide de refouler ma plainte, de changer de mine pour faire gai visage,	27 Ha felteszem magamban: Dehogy beszélek így! Más arcot öltök és vidám leszek:
28 l'effroi me saisit en face de tous mes maux, car, je le sais, tu ne me tiens pas pour innocent.	28 akkor is iszonnyal gondolok minden kínomra, és tudom, hogy nem kíméled a bűnöst.
29 Et si j'ai commis le mal, à quoi bon me fatiguer en vain?	29 Ha úgyis bűnösnek kell lennem, miért fáradok hiába?
30 Que je me lave avec de la saponaire, que je purifie mes mains à la soude?	30 Mosakodnám bár a hó levében, és még oly tisztán ragyogna is kezem,
31 Tu me plonges alors dans l'ordure, et mes vêtements mêmes me prennent en horreur!	31 akkor is szennybe mártanál, úgyhogy ruháim undorodnának tőlem.
32 Car lui n'est pas, comme moi, un homme: impossible de lui répondre, de comparaître ensemble enjustice.	32 Mert nem ember ő, mint én, akinek megfelelnék, sem olyan, hogy velem egy sorban mehetne törvény elé;
33 Pas d'arbitre entre nous pour poser la main sur nous deux,	33 nincs, aki mindegyikünket felelősségre vonja, aki kezét tehetné mindkettőnkre.
34 pour écarter de moi ses rigueurs, chasser l'épouvante de sa terreur!	34 Távoztassa csak tőlem pálcáját, hogy félelme ne rémítsen,
35 Je parlerai pourtant, sans le craindre, car je ne suis pas tel à mes yeux!	35 akkor beszélnék én és nem félnék tőle, mert félelem közepette nem tudok felelni.