A példabeszédek könyve 1

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának mondásai	1 Sprichwörter Salomos, des Sohnes Davids, des Königs von Israel:
2 a bölcsesség és fegyelem tanulására,	2 um Weisheit zu lernen und Zucht, um kundige Rede zu verstehen,
3 az okos beszéd megértésére, a bölcs okulás, igazságosság, ítélet és becsületesség elnyerésére,	3 um Zucht und Verständnis zu erlangen, Gerechtigkeit, Rechtssinn und Redlichkeit,
4 hogy az egyszerűeknek értelem adassék, s az ifjúnak tudás és megfontoltság.	4 um Unerfahrenen Klugheit zu verleihen, der Jugend Kenntnis und Umsicht.
5 A bölcs, ha hallgatja, még bölcsebb lesz, s az értelmes útmutatást nyer,	5 Der Weise höre und vermehre sein Wissen, der Verständige lerne kluge Führung,
6 behatol a mondás és rejtvény értelmébe, a bölcsek igéibe és fogós kérdéseibe.	6 um Sinnspruch und Gleichnis zu verstehen, die Worte und Rätsel der Weisen.
7 A bölcsesség kezdete az Úr félelme. A balgák a bölcsességet és az intést megvetik.	7 Gottesfurcht ist Anfang der Erkenntnis, nur Toren verachten Weisheit und Zucht.
8 Figyelj, fiam, atyád intelmére, s el ne hagyd anyád tanítását,	8 Höre, mein Sohn, auf die Mahnung des Vaters und die Lehre deiner Mutter verwirf nicht!
9 mert az díszes koszorú a fejedre, és ékes lánc a nyakadba!	9 Sie sind ein schöner Kranz auf deinem Haupt und eine Kette für deinen Hals.
10 Fiam, ha bűnösök csábítanak, ne engedj nekik,	10 Mein Sohn, wenn dich Sünder locken, dann folg ihnen nicht,
11 ha azt mondják: »Jöjj velünk, leselkedjünk vér után, rejtsünk el ok nélkül csapdát az ártatlan ellen!	11 wenn sie sagen: Geh mit uns, wir wollen darauf lauern, Blut zu vergießen, ohne Grund dem Arglosen nachzustellen;
12 Nyeljük el élve, mint az alvilág, és egészen, mint a sírba szállót,	12 wie die Unterwelt wollen wir sie lebendig verschlingen, Männer in ihrer Kraft, als wären sie dem Grab verfallen.
13 szerzünk majd mindenféle drága jószágot, megtöltjük házainkat zsákmánnyal!	13 Manch kostbares Stück werden wir finden, mit Beute unsere Häuser füllen.
14 Vesd tehát közöttünk sorsodat, mindannyiunknak egy legyen erszénye!«	14 Wirf dein Los in unserm Kreis, gemeinsam sei uns der Beutel.
15 Fiam, ne menj velük egy úton, tartóztasd lábadat ösvényüktől,	15 Mein Sohn, geh nicht mit ihnen, halte deinen Fuß fern von ihrem Pfad!
16 mert lábuk gonoszra siet és vérontásra rohan!	16 Denn ihre Füße laufen dem Bösen nach, sie eilen, Blut zu vergießen.
17 Azonban hiába állítanak fel hálót a madarak szeme előtt,	17 Umsonst wird das Netz ausgespannt vor den Augen aller Vögel;
18 ők is csak saját vérük ellen leselkednek, önmaguknak vetnek tőrt.	18 sie aber lauern auf ihr eigenes Blut, sie trachten sich selbst nach dem Leben.
19 Ilyen minden kapzsi útja: elveszi gazdája életét.	19 So enden alle, die sich durch Raub bereichern: Wer ihn an sich nimmt, dem raubt er das Leben.
20 A bölcsesség úton-útfélen szónokol, a tereken hallatja hangját,	20 Die Weisheit ruft laut auf der Straße, auf den Plätzen erhebt sie ihre Stimme.
21 lármás utcafőkön kiált, a városkapuk nyílásánál szólal meg és mondja:	21 Am Anfang der Mauern predigt sie, an den Stadttoren hält sie ihre Reden:
22 »Ti dőrék! Meddig kedvelitek a dőreséget, s a bolondok meddig kívánják, ami nekik ártalmas, s a balgák meddig gyűlölik a belátást?	22 Wie lang noch, ihr Törichten, liebt ihr Betörung, gefällt den Zuchtlosen ihr dreistes Gerede, hassen die Toren Erkenntnis?
23 Térjetek meg feddésemre! Íme, kiöntöm nektek lelkemet, tudtul adom nektek igéimet:	23 Wendet euch meiner Mahnung zu! Dann will ich auf euch meinen Geist ausgießen und meine Worte euch kundtun.
24 mivel szóltam, és vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, és nem volt, aki odanézzen,	24 Als ich rief, habt ihr euch geweigert, meine drohende Hand hat keiner beachtet;
25 semmibe sem vettétek összes tanácsomat, és nem törődtetek feddésemmel:	25 jeden Rat, den ich gab, habt ihr ausgeschlagen, meine Mahnung gefiel euch nicht.
26 én is nevetek majd romlástokon, gúnyolódom, ha rátok jön, amitől féltek,	26 Darum werde auch ich lachen, wenn euch Unglück trifft, werde spotten, wenn Schrecken über euch kommt,
27 ha hirtelen baj szakad rátok, romlástok ott terem, mint a fergeteg, és eljön rátok a szükség és a szorongás!«	27 wenn der Schrecken euch wie ein Unwetter naht und wie ein Sturm euer Unglück hereinbricht, wenn Not und Drangsal euch überfallen.
28 Akkor hívnak majd engem, de nem hallom, keresnek hajnalban, de meg nem lelnek.	28 Dann werden sie nach mir rufen, doch ich höre nicht; sie werden mich suchen, aber nicht finden.
29 Mivel gyűlölték a tudást, és nem fogadták be az Úr félelmét,	29 Weil sie die Einsicht hassten und nicht die Gottesfurcht wählten,
30 nem hajlottak tanácsomra, és megvetették minden intelmemet:	30 meinen Rat nicht wollten, meine ganze Mahnung missachteten,
31 bizony, enni fognak útjuk gyümölcséből, és jóllaknak saját terveikből!	31 sollen sie nun essen von der Frucht ihres Tuns und von ihren Plänen sich sättigen.
32 Mert a balgákat megöli elpártolásuk, s a dőréket elveszíti szerencséjük.	32 Denn die Abtrünnigkeit der Haltlosen ist ihr Tod, die Sorglosigkeit der Toren ist ihr Verderben.
33 Aki azonban rám hallgat, bátorságban lakik, és bővelkedik baj félelme nélkül.	33 Wer aber auf mich hört, wohnt in Sicherheit, ihn stört kein böser Schrecken.