Psalms 102

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Hear my prayer, O LORD, and let my cry come unto thee.	1 A szegény imádsága, amikor bajban volt, és panaszát az Úr előtt kiöntötte.
2 Hide not thy face from me in the day when I am in trouble; incline thine ear unto me: in the day when I call answer me speedily.	2 Uram, hallgasd meg imádságomat, és kiáltásom jusson eléd.
3 For my days are consumed like smoke, and my bones are burned as an hearth.	3 Ne fordítsd el tőlem arcodat soha, amikor engem szorongatás ér; Hajtsd hozzám füledet, amikor csak segítségül hívlak, sietve hallgass meg.
4 My heart is smitten, and withered like grass; so that I forget to eat my bread.	4 Mert füstként enyésznek el napjaim, és csontjaim szárazak, mint a forgács.
5 By reason of the voice of my groaning my bones cleave to my skin.	5 A szívem, mint a lekaszált, kiszáradt széna, még azt is elfelejtettem, hogy kenyeremet megegyem.
6 I am like a pelican of the wilderness: I am like an owl of the desert.	6 Annyit jajveszékel szavam, hogy a bőr már a csontomra szárad.
7 I watch, and am as a sparrow alone upon the house top.	7 A puszta pelikánjához hasonlítok, olyan lettem, mint a bagoly a romok között.
8 Mine enemies reproach me all the day; and they that are mad against me are sworn against me.	8 Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános veréb a háztetőn.
9 For I have eaten ashes like bread, and mingled my drink with weeping,	9 Ellenségeim szüntelenül gyaláznak, gyűlölőim összeesküdtek ellenem.
10 Because of thine indignation and thy wrath: for thou hast lifted me up, and cast me down.	10 Bizony kenyér gyanánt hamut eszem és könnyel vegyítem italomat
11 My days are like a shadow that declineth; and I am withered like grass.	11 haragod és bosszúságod miatt, mert felemeltél s a földre sújtottál engem.
12 But thou, O LORD, shalt endure for ever; and thy remembrance unto all generations.	12 Napjaim hanyatlanak mint az árnyék, magam pedig mint a széna száradok.
13 Thou shalt arise, and have mercy upon Zion: for the time to favour her, yea, the set time, is come.	13 De te, Uram, megmaradsz örökre, és emlékezeted nemzedékről nemzedékre.
14 For thy servants take pleasure in her stones, and favour the dust thereof.	14 Te majd felkelsz és megkönyörülsz Sionon, mert itt az ideje, hogy megkönyörülj rajta, valóban itt az ideje!
15 So the heathen shall fear the name of the LORD, and all the kings of the earth thy glory.	15 Hisz szolgáid szeretik köveit, és romjait fájdalommal látják.
16 When the LORD shall build up Zion, he shall appear in his glory.	16 De félik majd nevedet a nemzetek, Uram, s a föld minden királya fölségedet.
17 He will regard the prayer of the destitute, and not despise their prayer.	17 Mert felépíti az Úr Siont, és megnyilvánul dicsőségében.
18 This shall be written for the generation to come: and the people which shall be created shall praise the LORD.	18 Figyelembe veszi a nyomorultak imádságát, és nem veti meg könyörgésüket.
19 For he hath looked down from the height of his sanctuary; from heaven did the LORD behold the earth;	19 Jegyezzék fel ezt a jövendő nemzedéknek, hadd áldja az Urat az a nép, amelyet majd teremt.
20 To hear the groaning of the prisoner; to loose those that are appointed to death;	20 Mert letekint szent magasságából, lenéz az Úr a mennyből a földre,
21 To declare the name of the LORD in Zion, and his praise in Jerusalem;	21 hogy meghallja a foglyok jajgatását, és megmentse azokat, akiket halálra szántak;
22 When the people are gathered together, and the kingdoms, to serve the LORD.	22 Hogy hirdessék Sionon az Úr nevét és az ő dicséretét Jeruzsálemben,
23 He weakened my strength in the way; he shortened my days.	23 amikor majd egybegyűlnek a népek és az országok, hogy az Úrnak szolgáljanak.
24 I said, O my God, take me not away in the midst of my days: thy years are throughout all generations.	24 Megtörte erőmet az úton, rövidre szabta életemet. Így szóltam:
25 Of old hast thou laid the foundation of the earth: and the heavens are the work of thy hands.	25 »Istenem, ne ragadj el engem életem közepén, hiszen a te éveid nemzedékről nemzedékre nyúlnak.
26 They shall perish, but thou shalt endure: yea, all of them shall wax old like a garment; as a vesture shalt thou change them, and they shall be changed:	26 Kezdetben megteremtetted a földet, s a te kezed művei az egek.
27 But thou art the same, and thy years shall have no end.	27 Azok elmúlnak, de te megmaradsz; Mint a ruha, mind elavulnak, váltod őket, mint az öltözetet és elváltoznak.
28 The children of thy servants shall continue, and their seed shall be established before thee.	28 Te azonban ugyanaz maradsz és éveid nem fogynak el.
	29 Szolgáid fiainak mindenkor lesz lakásuk, és utódjuk megerősödik majd színed előtt.«