A példabeszédek könyve 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 El ne felejtsd, fiam, tanításomat, és szíved őrizze meg parancsaimat,	1 My son, forget not my law, and let thy heart keep my commandments.
2 mert számos napot, életévet és boldogságot szereznek neked!	2 For they shall add to thee length of days, and years of life and peace.
3 Szeretet és hűség el ne hagyjanak! Fűzd ezeket nyakad köré, és vésd őket szíved táblájára,	3 Let not mercy and truth leave thee, put them about thy neck, and write them in the tables of thy heart:
4 akkor tetszést lelsz és szép jutalmat Isten és emberek előtt.	4 And thou shalt And grace and good understanding before God and men.
5 Teljes szívvel bízzál az Úrban, és ne támaszkodj saját belátásodra!	5 Have confidence in the Lord with all thy heart, and lean not upon thy own prudence.
6 Minden utadon rá gondolj, s ő majd igazgatja lépéseidet.	6 In all thy ways think on him, and he will direct thy steps.
7 Ne légy bölcs önnön szemedben, féld az Istent és kerüld a rosszat,	7 I Be not wise in thy own conceit: fear God, and depart from evil:
8 ez egészség testednek, és életerő csontjaidnak.	8 For it shall be health to thy navel, and moistening to thy bones.
9 Tiszteld meg az Urat vagyonodból, és adj neki minden termésed zsengéjéből,	9 Honour the Lord with thy substance, and give him of the first of all thy fruits :
10 akkor megtelnek kamráid bőséggel, és túláradnak préseid a musttól.	10 And thy barns shall be filled with abundance, and thy presses shall run over with wine.
11 Ne vesd meg, fiam, az Úr fenyítését, és meg ne und dorgálását,	11 My son, reject not the correction of the Lord: and do not faint when thou art chastised by him:
12 mert az Úr azt feddi, akit szeret, s azt a fiát sújtja, akit kedvel!	12 For whom the Lord loveth, he chastiseth: and as a father in the son he pleaseth himself.
13 Boldog az az ember, aki bölcsességet talál, s az a férfi, aki belátásban bővelkedik,	13 Blessed is the man that findeth wisdom and is rich in prudence:
14 mert megnyerése jobb, mint az ezüst megszerzése, és gyümölcse többet ér színaranynál,	14 The purchasing thereof is better than the merchandise of silver, and her fruit than the chiefest and purest gold:
15 drágább az minden gazdagságnál, és nincs hozzá fogható kívánatos dolog.	15 She is more precious than all riches : and all the things that are desired, are not to be compared with her.
16 Hosszú élet van a jobbjában, gazdagság és dicsőség a baljában,	16 Length of days is in her right hand, and in her left hand riches and glory.
17 útjai kellemes utak, és minden ösvénye boldogság.	17 Her ways are beautiful ways, and all her paths are peaceable.
18 Életfa az azoknak, akik megragadják, és boldog, aki beléje kapaszkodik.	18 She is a tree of life to them that lay hold on her: and he that shall retain her is blessed.
19 Bölcsességgel alapította az Úr a földet, és értelemmel állította fel az eget,	19 The Lord by wisdom hath founded the earth, hath established the heavens by prudence.
20 tudománya által törtek elő a tengerek, és hullatnak a felhők harmatot.	20 By his wisdom the depths have broken out, and the clouds grow thick with dew
21 Fiam! Ne távozzanak ezek szemed elől, ragaszkodj az okossághoz és a megfontoláshoz!	21 My son, let not these things depart from thy eyes: keep the law and counsel:
22 Akkor ez lelked élete lesz, és ékessége nyakadnak.	22 And there shall be life to thy soul, and grace to thy mouth.
23 Bizton jársz akkor utadon, és meg nem ütöd lábadat.	23 Then shalt thou walk confidently in thy way, and thy foot shall not stumble:
24 Ha lefekszel, nem kell félned, pihensz, és édes lesz alvásod.	24 If thou sleep, thou shalt not fear: thou shalt rest, and thy sleep shall be sweet.
25 Ne félj akkor váratlan rémségtől s a gonoszok rád szakadó hatalmától,	25 Be not afraid of sudden fear, nor of the power of the wicked falling upon thee.
26 mert az Úr lesz melletted, és megóvja lábadat, hogy tőrbe ne ejtsenek.	26 For the Lord will be at thy side, and will keep thy foot that thou be not taken.
27 Ne tartsd vissza a jótettől azt, akitől telik, és magad is tégy jót, ha teheted.	27 Do not withhold him from doing good, who is able: if thou art able, do good thyself also.
28 Ne mondd barátodnak: »Menj és jöjj vissza, majd holnap adok!« – amikor tüstént adhatnál.	28 Say not to thy friend: Go, and come again: and to morrow I will give to thee: when thou canst give at present.
29 Ne tervezz gonoszat barátod ellen, holott az megbízik benned!	29 Practise not evil against thy friend, when he hath confidence in thee.
30 Ne perelj senkivel sem ok nélkül, ha neked semmi rosszat nem tett.	30 Strive not against a man without cause, when he hath done thee no evil.
31 Ne irigykedjél az erőszakos emberre, és ne kövesd útjait,	31 Envy not the unjust man, and do not follow his ways:
32 mert az Úr utál minden elvetemültet, de az igazakat barátságára méltatja.	32 For every mocker is an abomination to the Lord, and his communication is with the simple.
33 Szegénységet küld az Úr a gonosz házára, de áldott az igazak hajléka!	33 Want is from the Lord in the house of the wicked: but the habitations of the just shall be blessed.
34 Csúffá teszi azokat, akik gúnyolódnak, de az alázatosakat kegyben részesíti.	34 He shall scorn the scorners, and to the meek he will give grace.
35 A bölcseknek tisztesség jut osztályrészül, a balgák pedig gyalázatot aratnak.	35 The wise shall possess glory: the promotion of fools is disgrace.