1 הלא צבא לאנוש על ארץ וכימי שכיר ימיו | 1 Katonasor az ember élete a földön, és napjai olyanok, mint a napszámos napjai: |
2 כעבד ישאף צל וכשכיר יקוה פעלו | 2 kívánkozik árnyék után, mint a szolga, és várja munkája végét, mint a napszámos. |
3 כן הנחלתי לי ירחי שוא ולילות עמל מנו לי | 3 Nekem is kárba veszett hónapok jutottak részemül, és keserves éjjeleket számlálok magamnak. |
4 אם שכבתי ואמרתי מתי אקום ומדד ערב ושבעתי נדדים עדי נשף | 4 Ha lefekszem, kérdem: Mikor kelek újra? Majd várom az estét, és mire beáll a szürkület, jóllakom kínnal. |
5 לבש בשרי רמה וגיש עפר עורי רגע וימאס | 5 Rothadásba, por szennyébe öltözik a testem, bőröm elszárad és összezsugorodik. |
6 ימי קלו מני ארג ויכלו באפס תקוה | 6 Napjaim gyorsabban szaladnak, mint a takács vetélője, és remény nélkül eltűnnek. |
7 זכר כי רוח חיי לא תשוב עיני לראות טוב | 7 Emlékezzél meg, hogy életem már csak lehelet, és szemem nem lát többé boldogságot. |
8 לא תשורני עין ראי עיניך בי ואינני | 8 Nem lát engem többé ember szeme; mire rám veted szemedet, már nem vagyok. |
9 כלה ענן וילך כן יורד שאול לא יעלה | 9 Amint a felhő elenyészik, elmegy, úgy nem jön fel többé, aki alászállt az alvilágba; |
10 לא ישוב עוד לביתו ולא יכירנו עוד מקמו | 10 nem tér már vissza házába, és otthona nem látja többé viszont. |
11 גם אני לא אחשך פי אדברה בצר רוחי אשיחה במר נפשי | 11 Ezért én sem türtőztetem számat, szólok lelkem gyötrelmében, panaszkodom lelkem keservében: |
12 הים אני אם תנין כי תשים עלי משמר | 12 óceán vagyok-e vagy szörnyeteg, hogy börtönbe vetsz engem? |
13 כי אמרתי תנחמני ערשי ישא בשיחי משכבי | 13 Ha gondolom: Majd megvigasztal fekvőhelyem, könnyebbségem lesz, ha elmerengek ágyamon, |
14 וחתתני בחלמות ומחזינות תבעתני | 14 akkor álmokkal rettegtetsz és rémlátással rémítesz, |
15 ותבחר מחנק נפשי מות מעצמותי | 15 úgyhogy inkább megfulladást áhít a lelkem, és halál után epednek csontjaim. |
16 מאסתי לא לעלם אחיה חדל ממני כי הבל ימי | 16 Undorodom! Nem kívánok tovább élni! Kímélj meg, hisz merő semmi az életem! |
17 מה אנוש כי תגדלנו וכי תשית אליו לבך | 17 Mi is az ember, hogy nagyra tartod, és érdemesnek látod vele törődni, |
18 ותפקדנו לבקרים לרגעים תבחננו | 18 minden reggel meglátogatod, és minduntalan próbára teszed? |
19 כמה לא תשעה ממני לא תרפני עד בלעי רקי | 19 Még meddig tart, hogy nem kímélsz, és nem engeded, hogy nyugodtan nyelhessem le nyálamat? |
20 חטאתי מה אפעל לך נצר האדם למה שמתני למפגע לך ואהיה עלי למשא | 20 Vétkeztem? Mit tettem ezzel neked, óh emberek Őre! Miért tettél céltábládnak, hogy terhe lettem önmagamnak? |
21 ומה לא תשא פשעי ותעביר את עוני כי עתה לעפר אשכב ושחרתני ואינני | 21 Miért nem törlöd el a vétkemet, és miért nem veszed el a bűnömet? Lám – most a porba térek megnyugodni, és ha holnap keresel, már nem leszek!« |