A példabeszédek könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Lámuelnek, Massza királyának igéi, amelyekkel őt anyja oktatta.	1 Verba Lamuelis regis. Visio qua erudivit eum mater sua.
2 Mi az, kedvesem? Mi az, ó, méhem gyermeke? Mi az, ó fogadalmaim gyermeke?	2 Quid, dilecte mi ? quid, dilecte uteri mei ? quid, dilecte votorum meorum ?
3 Ne költsd vagyonodat nőkre, és gazdagságodat arra, ami királyokat tönkretesz!	3 Ne dederis mulieribus substantiam tuam, et divitias tuas ad delendos reges.
4 Ne adj királyoknak, Lámuel, ne adj királyoknak bort, mert nincsen titoktartás, ahol részegség uralkodik,	4 Noli regibus, o Lamuel, noli regibus dare vinum, quia nullum secretum est ubi regnat ebrietas ;
5 hogy ittasan el ne felejtsék a törvényt, és meg ne másítsák a szegények igazát.	5 et ne forte bibant, et obliviscantur judiciorum, et mutent causam filiorum pauperis.
6 A búslakodóknak adjátok a részegítőt, s a bort azoknak, akik el vannak keseredve,	6 Date siceram mœrentibus, et vinum his qui amaro sunt animo.
7 hadd igyanak és felejtsék nyomorúságukat, hogy ne gondoljanak többé bajukra!	7 Bibant, et obliviscantur egestatis suæ, et doloris sui non recordentur amplius.
8 Nyisd ki szádat a néma érdekében, minden jövő-menő ember ügyében,	8 Aperi os tuum muto, et causis omnium filiorum qui pertranseunt.
9 nyisd ki szádat igaz ítéletre, és szolgáltass igazságot a szegénynek s a nyomorgónak!	9 Aperi os tuum, decerne quod justum est, et judica inopem et pauperem.
10 Derék asszonyt ki talál? Becse a korallokét messze meghaladja!	10 Mulierem fortem quis inveniet ? procul et de ultimis finibus pretium ejus.
11 Férjének szíve bátran ráhagyatkozik, és nem lesz nyereség híján.	11 Confidit in ea cor viri sui, et spoliis non indigebit.
12 Jóval fizet neki és nem rosszal, élete minden napján.	12 Reddet ei bonum, et non malum, omnibus diebus vitæ suæ.
13 Előszedi a gyapjút és a kendert, és ügyes kézzel végzi a munkát,	13 Quæsivit lanam et linum, et operata est consilia manuum suarum.
14 úgy, mint a kereskedő hajója, messziről szerzi be élelmét.	14 Facta est quasi navis institoris, de longe portans panem suum.
15 Még tart az éjjel, és máris felkel, eleséget ad háza népének, s élelmet szolgálóinak.	15 Et de nocte surrexit, deditque prædam domesticis suis, et cibaria ancillis suis.
16 Szántóföldön jár az esze, és azt meg is szerzi, szőlőt ültet keze munkája árán.	16 Consideravit agrum, et emit eum ; de fructu manuum suarum plantavit vineam.
17 Derekát jól felövezi és erős karral lát a dolgához.	17 Accinxit fortitudine lumbos suos, et roboravit brachium suum.
18 Érzi, látja, hogy szépen keres, mécsese éjjel el nem alszik.	18 Gustavit, et vidit quia bona est negotiatio ejus ; non extinguetur in nocte lucerna ejus.
19 Kezébe veszi a rokkát, és ujjai megfogják az orsót.	19 Manum suam misit ad fortia, et digiti ejus apprehenderunt fusum.
20 Megnyitja tenyerét a szegénynek, és kinyújtja kezét a szűkölködő felé.	20 Manum suam aperuit inopi, et palmas suas extendit ad pauperem.
21 Nem félti házát a hó hidegétől, mert egész házanépének kettős a ruhája.	21 Non timebit domui suæ a frigoribus nivis ; omnes enim domestici ejus vestiti sunt duplicibus.
22 Takarót készít magának, bisszusból, bíborból van a ruhája.	22 Stragulatam vestem fecit sibi ; byssus et purpura indumentum ejus.
23 Férjének nagy a becsülete a kapuknál, ha ülésezik az ország véneivel.	23 Nobilis in portis vir ejus, quando sederit cum senatoribus terræ.
24 Gyolcsot készít és eladja, és övet ad át a kánaáninak.	24 Sindonem fecit, et vendidit, et cingulum tradidit Chananæo.
25 Erő és ékesség a ruhája, ezért vidáman néz a jövő nap elé.	25 Fortitudo et decor indumentum ejus, et ridebit in die novissimo.
26 Bölcsességre nyitja száját, és nyelvén jóságos tanítás van.	26 Os suum aperuit sapientiæ, et lex clementiæ in lingua ejus.
27 Szemmel tartja házanépe útjait, és nem eszi a tunyaság kenyerét.	27 Consideravit semitas domus suæ, et panem otiosa non comedit.
28 Kiállnak fiai és boldognak hirdetik, a férje is magasztalja:	28 Surrexerunt filii ejus, et beatissimam prædicaverunt ; vir ejus, et laudavit eam.
29 »Sok nő gyűjtött már vagyont, de te túltettél valamennyin!«	29 Multæ filiæ congregaverunt divitias ; tu supergressa es universas.
30 A kedvesség csal, a szépség mulandó, de az istenfélő asszony dicséretet érdemel!	30 Fallax gratia, et vana est pulchritudo : mulier timens Dominum, ipsa laudabitur.
31 Adjatok neki keze gyümölcséből, és tettei dicsérjék őt a kapuknál!	31 Date ei de fructu manuum suarum, et laudent eam in portis opera ejus.