| 1 ܒܗ ܒܙܒܢܐ ܗ̇ܘ ܢܩܘܡ ܡܝܟܐܝܠ ܡܠܐܟܐ ܪܒܐ ܕܦܩܝܕ ܥܠ ܒܢ̈ܝ ܥܡܟ ܘܢܗܘܐ ܙܒܢܐ ܕܐܘܠܨܢܐ ܕܠܐ ܗ̣ܘܐ ܐܟܘܬܗ ܡܢ ܝܘܡ̈ܬ ܥܠܡ̈ܐ ܘܒܗ ܒܙܒܢܐ ܗ̇ܘ ܢܫܬܘܙܒ ܡܢ ܒܢ̈ܝ ܥܡܟ ܟܠ ܕܢܫܬܟܚ ܕܟܬܝܒ ܒܣ̣ܦܪܐ | 1 Abban az időben felkel azonban Mihály, a nagy fejedelem, néped fiainak oltalmazója, és olyan idő jön, amilyen a nemzetek keletkezése óta addig az időig még nem volt. Abban az időben megszabadul népedből mindenki, aki be van írva a könyvbe. |
| 2 ܘܣܓܝܐ̈ܐ ܐܝܠܝܢ ܕܕܡܟܝܢ ܒܥܦܪܐ ܢܬܬܥܝܪܘܢ ܗܠܝܢ ܠܚܝ ܥ̈ܠܡܐ ܘܗܠܝܢ ܠܐܒܕܢܐ ܘܠܚܣܕܐ ܕܚܒܪ̈ܝܗܘܢ ܠܥܠܡ | 2 Akkor azok közül, akik a föld porában alszanak, sokan felébrednek: némelyek örök életre, mások pedig, hogy örök gyalázatot lássanak. |
| 3 ܘܥ̇ܒ̈ܕܝ ܛ̇ܒ̈ܬܐ ܘܣܟܘ̈ܠܬܢܐ ܢܢܗܪܘܢ ܐܝܟ ܢܘܗܪܗ ܕܪܩܝܥܐ ܘܐܝܠܝܢ ܕܡܙܟܝܢ ܠܣܓܝ̈ܐܐ ܢܗܘܘܢ ܡܙܗܪܝܢ ܘܩ̇ܝܡܝܢ ܐܝܟ ܟܘܟ̈ܒܐ ܠܥܠܡ ܘܠܥܠܡ ܥܠܡܝܢ | 3 Akkor a tanultak ragyogni fognak, mint az égboltozat fénye, s akik igazságra oktattak sokakat, tündökölnek örökkön örökké, miként a csillagok. |
| 4 ܘܐܢܬ ܕܝܢ ܕܢܝܐܝܠ ܚܬܘܡ ܦܬܓܡ̈ܐ ܗܠܝܢ ܘܫܬܘܩ ܘܚܬܘܡ ܣ̣ܦܪܐ ܗܢܐ ܥܕ ܥܕܢ ܩܨܐ ܢܒܥܘܢ ܣܓܝܐ̈ܐ ܘܬܣܓܐ ܝܕܥܬܐ | 4 Te, Dániel, zárd le ezeket a beszédeket, és pecsételd le ezt a könyvet az elrendelt időig; sokan fogják majd azt tanulmányozni, és nagy lesz a tanulsága.« |
| 5 ܘܚܙܝܬ ܐܢܐ ܕܢܝܐܝܠ ܘܗܐ ܬܪܝܢ ܐܚܪ̈ܢܝܢ ܩܝܡܝܢ ܚܕ ܒܗܕܐ ܣܦܬܗ ܕܢܗܪܐ ܘܚܕ ܒܗ̇ܝ | 5 Ekkor én, Dániel, íme, úgy láttam, mintha két más férfi állna ott: az egyik a folyóvíz innenső partján, a másik a túloldalon, a folyóvíz másik partján. |
| 6 ܘܐܡ̣ܪܘ ܠܓܒܪܐ ܕܠܒܝܫ ܠܒܘ̈ܫܝܢ ܕܐܝܩܪ ܘܩܐ̇ܡ ܠܥܠ ܡܢ ܡ̈ܝܐ ܕܢܗܪܐ ܥܕܡܐ ܠܐܡܬܝ ܩܨܐ ܗܢܐ | 6 Erre megkérdeztem attól a gyolcsruhába öltözött férfitól, aki a folyóvíz fölött állt: »Mikor érnek véget ezek a csodás dolgok?« |
| 7 ܘܫܡܥܬ ܠܓܒܪܐ ܕܠܒܝܫ ܠܒܘܫ̈ܝܢ ܕܐܝܩܪ ܘܩܐ̇ܡ ܠܥܠ ܡܢ ܡ̈ܝܐ ܕܢܗܪܐ ܕܐܪܝܡ ܝܡܝܢܗ ܘܣܡܠܗ ܠܘܬ ܫܡܝܐ ܘܝܡ̣ܐ ܒܚܝ ܥܠܡ̈ܐ ܕܠܥܕܢ ܥܕ̈ܢܝܢ ܘܦܠܓܘܬ ܥܕܢ ܘܒܥܕܢ ܕܢܬܦܨܝ̈ܢ ܐܝ̈ܕܝܐ ܕܟܠ ܥܡܐ ܩܕܝܫܐ ܢܫܠܡ̈ܢ ܗܠܝܢ ܟܠܗܝܢ | 7 S hallottam, amint az a gyolcsruhába öltözött férfi, aki a folyóvíz fölött állt, jobbját és balját az égre emelve megesküdött az örökké Élőre: »Egy idő, idők és fél idő múlva, amikor véget ér a szent nép hatalmának pusztítása, akkor teljesedik be mindez.« |
| 8 ܘܐܢܐ ܕܢܝܐܝܠ ܫܡܥܬ ܘܠܐ ܐܫܬܘܕܥܬ ܘܐܡܪܬ ܡܪܝ ܡܢܐ ܒܬܪ ܗܠܝܢ | 8 Mivel nem értettem, amit hallottam, így szóltam: »Uram, mi lesz majd ezek után?« |
| 9 ܘܐܡ̣ܪ ܠܝ ܙܠ ܕܢܝܐܝܠ ܡܛܠ ܕܟܣ̣ܝܢ ܐܢܘܢ ܘܚܬܝܡܝܢ ܦܬܓܡ̈ܐ ܥܕ ܥܕܢ ܩܨܐ | 9 Ő azonban ezt felelte: »Menj, Dániel, mert ezek a beszédek be vannak zárva és le vannak pecsételve az előre elhatározott időig. |
| 10 ܢܬܓܒܘܢ ܘܢܬܚܘܪܘܢ ܘܢܬܒܚܪܘܢ ܣܓܝܐ̈ܐ ܘܢܚ̣ܛܘܢ ܚܛ̈ܝܐ ܘܠܐ ܢܣܬܟܠܘܢ ܟܠܗܘܢ ܚܛ̈ܝܐ ܥ̇ܒ̈ܕܝ ܛ̇ܒ̈ܬܐ ܕܝܢ ܢܣܬܟܠܘܢ | 10 Kiválasztanak és megtisztítanak sokakat, tűzpróbára vetik őket, az istentelenek pedig kegyetlenül cselekszenek. Az istentelenek közül senki sem érti meg ezeket, a tanultak azonban megértik. |
| 11 ܘܡܢ ܙܒܢܐ ܕܢܥܒܪ ܩܘܪܒܢܐ ܬܬܝܗܒ ܛܢܦܘܬܐ ܠܚܒ̇ܠܐ ܝܘܡ̈ܝܢ ܐܠܦ ܘܡܐ̈ܬܝܢ ܘܬܫܥܝܢ | 11 Attól az időtől, hogy megszűnik az örökkön égő áldozat és felállítják a vészthozó undokságot, ezerkétszázkilencven nap telik el. |
| 12 ܛܘܒܘܗܝ ܠܡ̇ܢ ܕܢܣ̇ܟܐ ܕܢܡܛܐ ܠܝܘܡ̈ܝܢ ܐܠܦ ܘܬܠܬܡܐܐ ܘܬܠܬܝܢ ܘܚܡܫܐ | 12 Boldog, aki kitart és eléri az ezerháromszázharmincötödik napot! |
| 13 ܘܐܢܬ ܕܢܝܐܝܠ ܙܠ ܠܩܨܐ ܢܘܚ ܘܬܩܘܡ ܠܙܒܢܟ ܠܣܘܦ ܝܘܡ̈ܬܐ | 13 Te csak menj az előre megszabott vég felé; nyugodni fogsz, de a napok végén felkelsz, hogy elnyerd sorsodat.« |
