Qoelet 10

BIBBIA TINTORI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Le mosche che vi muoiono guastan la soavità dell'unguento. Val più della sapienza e della gloria una piccola stoltezza a tempo.	1 Az elhullott legyek tönkreteszik a kenet illatát, bölcsességnél és dicsőségnél erősebb egy csipetnyi s ideig való balgaság.
2 Il cuore del sapiente va a destra, il cuore dello stolto va a sinistra.	2 A bölcsnek szíve jobbra tart, a balga szíve pedig balra.
3 Di più lo stolto, per qualunque via vada, essendo egli sciocco, crede che tutti gli altri siano sciocchi.	3 A balga, amikor úton van, mivel ő esztelen, mindenkit ostobának gondol.
4 Se l'animo del sovrano si inalbera contro di te, non abbandonare il tuo posto, perchè la calma impedirà molti peccati.	4 Ha az uralkodó haragra gerjed ellened, el ne hagyd a helyedet, mivel a higgadtság nagy hibát is helyrehoz.
5 C'è anche un altro male che ho veduto sotto il sole, e come per errore procede dal principe:	5 Van egy baj, amelyet a nap alatt láttam, mely tévedés a fejedelem részéről:
6 lo stolto collocato in altissima dignilà, e i nobili a sedere in basso.	6 Balga ember magas méltóságba jut, előkelők pedig alacsony sorban ülnek.
7 Vidi gli schiavi a cavallo, e i principi camminare a piedi come schiavi.	7 Szolgákat láttam lóháton, fejedelmek pedig gyalog jártak, mintha szolgák volnának.
8 Chi scava la fossa vi cascherà dentro e chi distrugge la siepe sarà morso dal serpente.	8 Aki vermet ás, beleesik abba, aki sövényt bont, megmarja a kígyó!
9 Chi smuove le pietre ne resterà offeso, e chi spacca le legna si farà del male.	9 Aki követ fejt, megsérül attól, aki fát vág, megsebesül általa.
10 Se il ferro è diventato ottuso e non è come prima, ma ha perso il taglio, si affila con molta fatica, così dall'industre lavoro verrà la sapienza.	10 Ha a vas elcsorbul, és nem olyan, mint azelőtt, hanem életlen, sok munkával kell megélesíteni; a bölcsesség is a serénység nyomában jár.
11 Se il serpente morde in silenzio, nulla ha meno del serpente l'occulto detrattore.	11 Mint amikor titokban marna meg a kígyó, semmivel sem különb az, aki titkon rágalmaz.
12 Le parole della bocca del sapiente (son piene di) grazia e le labbra dello stolto ne saranno la rovina.	12 A bölcs szájának szava csupa kedvesség, a balgát pedig ajka romlásba dönti;
13 Il principio del suo parlare è la stoltezza, e la fine dei suoi discorsi è errore funestissimo.	13 beszédének eleje dőreség, és szája szavának eredménye gonosz tévedés.
14 Lo stolto moltiplica le parole. Non sa l'uomo ciò che è stato, e quello che sarà chi glielo potrà indicare?	14 A balga szaporítja a szót: »Az ember nem tudja, mi volt előtte, és hogy mi lesz utána, ki mondhatná meg neki?«
15 Le fatiche degli stolti saran il loro tormento, essi non sanno la strada per andare alla città.	15 A munka kimeríti a balgákat, úgyhogy még a városba sem tudnak eltalálni.
16 Guai a te, o terra, che hai per re un fanciullo, e principi che mangiano la mattina.	16 Jaj neked, ország, amelynek gyermek a királya, s amelynek főurai már reggel lakmároznak!
17 Beata la terra che ha un re nobile e principi che mangiano a loro tempo, per ristorarsi e non per gozzovigliare.	17 De boldog az ország, amelynek királya szabad ember, és főurai kellő időben étkeznek, táplálkoznak és nem tobzódnak.
18 A causa delle pigrizie andrà giù il palco, e a causa dell'infingardaggine delle mani pioverà in casa.	18 A restség miatt meghajolnak a gerendák, és tétlen kezek mellett beázik a háztető.
19 Fan conviti per stare allegri, il vino per render gaia la vita, e tutto obbedisce al danaro.	19 A vigadozás kedvéért adnak lakomát; a bor arra való, hogy az élőket felvidítsa, a pénznek pedig minden engedelmeskedik.
20 Non parlar male del re, nemmen col pensiero, non dir male del ricco, nemmeno nel segreto della tua camera, perchè gli uccelli dell'aria porteranno la tua, voce, e i volatili riferiranno i tuoi sentimenti.	20 Még gondolatban se szidalmazd a királyt, még hálókamrádban se gyalázd a gazdagot, mert az ég madarai elviszik szavadat, s a szárnyasok elárulják nekik beszéded!