Első levél a korintusiaknak 15

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLIA
1 Figyelmetekbe ajánlom, testvérek, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet el is fogadtatok, és amelyben álltok.	1 Os recuerdo, hermanos, el Evangelio que os prediqué, que habéis recibido y en el cual permanecéis firmes,
2 Általa üdvözülni is fogtok, ha megtartjátok úgy, ahogy hirdettem nektek, különben hiába lettetek volna hívőkké.	2 por el cual también sois salvados, si lo guardáis tal como os lo prediqué... Si no, ¡habríais creído en vano!
3 Mert mindenekelőtt azt adtam át nektek, amit én is kaptam: hogy Krisztus meghalt a bűneinkért az Írások szerint,	3 Porque os transmití, en primer lugar, lo que a mi vez recibí: que Cristo murió por nuestros pecados, según las Escrituras;
4 eltemették, és harmadnapon feltámadt, az Írások szerint.	4 que fue sepultado y que resucitó al tercer día, según las Escrituras;
5 Megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek.	5 que se apareció a Cefas y luego a los Doce;
6 Azután megjelent több, mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még élnek, egyesek pedig elszenderültek.	6 después se apareció a más de quinientos hermanos a la vez, de los cuales todavía la mayor parte viven y otros murieron.
7 Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak.	7 Luego se apareció a Santiago; más tarde, a todos los apóstoles.
8 Mindnyájuk után pedig mint koraszülöttnek, megjelent nekem is.	8 Y en último término se me apareció también a mí, como a un abortivo.
9 Mert én a legkisebb vagyok az apostolok között, arra sem vagyok méltó, hogy apostolnak nevezzenek, mert üldöztem Isten egyházát.	9 Pues yo soy el último de los apóstoles: indigno del nombre de apóstol, por haber perseguido a la Iglesia de Dios.
10 De Isten kegyelméből vagyok az, ami vagyok, és nekem juttatott kegyelme nem volt hiábavaló. Sőt, valamennyiüknél többet munkálkodtam, bár nem én, hanem Isten kegyelme velem együtt.	10 Mas, por la gracia de Dios, soy lo que soy; y la gracia de Dios no ha sido estéril en mí. Antes bien, he trabajado más que todos ellos. Pero no yo, sino la gracia de Dios que está conmigo.
11 Tehát akár én, akár ők, így hirdetjük, és ti így lettetek hívőkké.	11 Pues bien, tanto ellos como yo esto es lo que predicamos; esto es lo que habéis creído.
12 Ha tehát Krisztusról az hirdetjük, hogy a halottak közül feltámadt, hogyan mondják egyesek közületek, hogy nincs halottak feltámadása?	12 Ahora bien, si se predica que Cristo ha resucitado de entre los muertos ¿cómo andan diciendo algunos entre vosotros que no hay resurrección de los muertos?
13 Mert ha nincs halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadt fel!	13 Si no hay resurrección de los muertos, tampoco Cristo resucitó.
14 Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, és hiábavaló a ti hitetek is.	14 Y si no resucitó Cristo, vacía es nuestra predicación, vacía también vuestra fe.
15 Sőt, Isten hamis tanúinak is bizonyulunk, mert tanúságot tettünk Isten ellen, hogy feltámasztotta Krisztust, pedig nem is támasztotta fel, ha a halottak valóban nem támadnak fel.	15 Y somos convictos de falsos testigos de Dios porque hemos atestiguado contra Dios que resucitó a Cristo, a quien no resucitó, si es que los muertos no resucitan.
16 Mert ha a halottak nem támadnak fel, Krisztus sem támadt fel.	16 Porque si los muertos no resucitan, tampoco Cristo resucitó.
17 Ha pedig Krisztus nem támadt fel, hiábavaló a ti hitetek, és még mindig bűneitekben vagytok.	17 Y si Cristo no resucitó, vuestra fe es vana: estáis todavía en vuestros pecados.
18 Sőt, akkor azok is, akik Krisztusban elszenderültek, elvesztek.	18 Por tanto, también los que durmieron en Cristo perecieron.
19 Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, nyomorultabbak vagyunk minden más embernél.	19 Si solamente para esta vida tenemos puesta nuestra esperanza en Cristo, ¡somos los más dignos de compasión de todos los hombres!
20 Krisztus azonban feltámadt a halottak közül, mint az elszenderültek zsengéje.	20 ¡Pero no! Cristo resucitó de entre los muertos como primicias de los que durmieron.
21 Mert amint egy ember által lett a halál, úgy egy ember által lett a halottak feltámadása is.	21 Porque, habiendo venido por un hombre la muerte, también por un hombre viene la resurrección de los muertos.
22 Amint ugyanis Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban mindnyájan életre fognak kelni.	22 Pues del mismo modo que en Adán mueren todos, así también todos revivirán en Cristo.
23 Mindenki a maga rendje szerint: elsőként Krisztus; azután azok, akik Krisztuséi, az ő eljövetelekor.	23 Pero cada cual en su rango: Cristo como primicias; luego los de Cristo en su Venida.
24 Azután jön a vég, amikor majd átadja az uralmat az Atyaistennek, miután megsemmisített minden fejedelemséget, minden hatalmasságot és erőt.	24 Luego, el fin, cuando entregue a Dios Padre el Reino, depués de haber destruido todo Principado, Dominación y Potestad.
25 Mert addig kell neki uralkodnia, amíg ellenségeit mind a lába alá nem veti .	25 Porque debe él reinar hasta que ponga a todos sus enemigos bajo sus pies.
26 Mint utolsó ellenséget, a halált semmisíti meg,	26 El último enemigo en ser destruido será la Muerte.
27 mert mindent lába alá vetett. Amikor azonban ezt mondja: »Minden alá van vetve« , kétségtelenül kivétel az, aki mindent alávetett neki.	27 Porque ha sometido todas las cosas bajo sus pies. Mas cuando diga que «todo está sometido», es evidente que se excluye a Aquel que ha sometido a él todas las cosas.
28 Mikor pedig minden alá lesz vetve neki, akkor a Fiú maga is aláveti magát annak, aki mindent alávetett neki, hogy Isten legyen minden mindenben.	28 Cuando hayan sido sometidas a él todas las cosas, entonces también el Hijo se someterá a Aquel que ha sometido a él todas las cosas, para que Dios sea todo en todo.
29 Hisz különben mit csinálnak azok, akik megkeresztelkednek a halottakért? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, miért keresztelkednének meg értük?	29 De no ser así ¿a qué viene el bautizarse por los muertos? Si los muertos no resucitan en manera alguna ¿por qué bautizarse por ellos?
30 Miért tesszük ki mi is magunkat veszélynek minden órában?	30 Y nosotros mismos ¿por qué nos ponemos en peligro a todas horas?
31 Nap mint nap meghalok, olyan igaz ez, testvérek, mint a veletek való dicsekvésem Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.	31 Cada día estoy a la muerte ¡sí hermanos! gloria mía en Cristo Jesús Señor nuestro, que cada día estoy en peligro de muerte.
32 Ha – emberileg szólva – vadállatokkal küzdöttem Efezusban, mit használ nekem? Ha a halottak nem támadnak fel, akkor csak »együnk és igyunk, mert holnap meghalunk« .	32 Si por motivos humanos luché en Efeso contra las bestias ¿qué provecho saqué? Si los muertos no resucitan, comamos y bebamos, que mañana moriremos.
33 Ne engedjétek magatokat félrevezetni: »A gonosz társaság megrontja a jó erkölcsöt.«	33 No os engañéis: «Las malas compañías corrompen las buenas costumbres».
34 Józanodjatok ki teljesen, és ne vétkezzetek! Némelyek ugyanis nem ismerik Istent. Azért mondom ezt, hogy szégyelljétek magatokat!	34 Despertaos, como conviene, y no pequéis; que hay entre vosotros quienes desconocen a Dios. Para vergüenza vuestra lo digo.
35 Azt mondhatná azonban valaki: »Hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testtel jönnek majd elő?«	35 Pero dirá alguno: ¿Cómo resucitan los muertos? ¿Con qué cuerpo vuelven a la vida?
36 Balga! Amit vetsz, nem kel életre, ha előbb meg nem hal.	36 ¡Necio! Lo que tú siembras no revive si no muere.
37 És amikor vetsz, nem a leendő növényt veted el, hanem a puszta magot, például a búzáét vagy másét.	37 Y lo que tú siembras no es el cuerpo que va a brotar, sino un simple grano, de trigo por ejemplo o de alguna otra planta.
38 Isten pedig alakot ad annak, amint akarja, mégpedig minden egyes magnak saját alakot.	38 Y Dios le da un cuerpo a su voluntad: a cada semilla un cuerpo peculiar.
39 Nem minden test ugyanaz a test, hanem más az embereké, és más az állatoké, más a madaraké, és más a halaké.	39 No toda carne es igual, sino que una es la carne de los hombres, otra la de los animales, otra la de las aves, otra la de los peces.
40 És vannak égi testek és földi testek, de más az égiek fényessége, és más a földieké.	40 Hay cuerpos celestes y cuerpos terrestres; pero uno es el resplandor de los cuerpos celestes y otro el de los cuerpos terrestres.
41 Más a fényessége a napnak, más a fényessége a holdnak, és más a fényessége a csillagoknak. Mindegyik csillag különbözik fényességben a másik csillagtól.	41 Uno es el resplandor del sol, otro el de la luna, otro el de las estrellas. Y una estrella difiere de otra en resplandor.
42 Így van a halottak feltámadása is: romlandó testet vetnek el, és romolhatatlan test támad fel;	42 Así también en la resurrección de los muertos: se siembra corrupción, resucita incorrupción;
43 szégyenben vetik el, és dicsőségben támad fel; gyöngeségben vetik el, s erőben támad fel;	43 se siembra vileza, resucita gloria; se siembra debilidad, resucita fortaleza;
44 érzéki testet vetnek el, és lelki test támad fel. Ha van érzéki test, van lelki test is.	44 se siembra un cuerpo natural, resucita un cuerpo espiritual. Pues si hay un cuerpo natural, hay también un cuerpo espiritual.
45 Ezt mondja az Írás is: »Ádám, az első ember élő lénnyé lett« , az utolsó Ádám pedig éltető Lélekké.	45 En efecto, así es como dice la Escritura: Fue hecho el primer hombre, Adán, alma viviente; el último Adán, espíritu que da vida.
46 De nem a lelki az első, hanem az érzéki, csak azután a lelki.	46 Mas no es lo espiritual lo que primero aparece, sino lo natural; luego, lo espiritual.
47 Az első ember a földből való, földi , a második ember a mennyből való.	47 El primer hombre, salido de la tierra, es terreno; el segundo, viene del cielo.
48 Amilyen a földi, olyanok a földiek is, és amilyen a mennyei, olyanok a mennyeiek is.	48 Como el hombre terreno, así son los hombres terrenos; como el celeste, así serán los celestes.
49 És amint hordtuk a földi ember képét, úgy hordani fogjuk a mennyeinek képét is.	49 Y del mismo modo que hemos llevado la imagen del hombre terreno, llevaremos también la imagen del celeste.
50 Mondom pedig, testvérek, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem fogja örökölni a romolhatatlanságot.	50 Os digo esto, hermanos: La carne y la sangre no pueden heredar el Reino de los cielos: ni la corrupción hereda la incorrupción.
51 Íme, titkot mondok nektek: Nem fogunk ugyan mindnyájan meghalni, de mindnyájan el fogunk változni:	51 ¡Mirad! Os revelo un misterio: No moriremos todos, mas todos seremos transformados.
52 hirtelen, egy szempillantás alatt, a végső harsonaszóra, mert megszólal a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlan állapotban, mi pedig elváltozunk.	52 En un instante, en un pestañear de ojos, al toque de la trompeta final, pues sonará la trompeta, los muertos resucitarán incorruptibles y nosotros seremos transformados.
53 Mert ennek a romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és ennek a halandó testnek halhatatlanságba kell öltöznie.	53 En efecto, es necesario que este ser corruptible se revista de incorruptibilidad; y que este ser mortal se revista de inmortalidad.
54 Amikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és ez a halandó halhatatlanságba, akkor beteljesedik az ige, amely írva van: »Elnyelte a halált a diadal.	54 Y cuando este ser corruptible se revista de incorruptibilidad y este ser mortal se revista de inmortalidad, entonces se cumplirá la palabra que está escrita: La muerte ha sido devorada en la victoria.
55 Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod?«	55 ¿Dónde está, oh muerte, tu victoria? ¿Dónde está, oh muerte, tu aguijón?
56 A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény.	56 El aguijón de la muerte es el pecado; y la fuerza del pecado, la Ley.
57 De hála Istennek, aki megadta nekünk a győzelmet a mi Urunk Jézus Krisztus által.	57 Pero ¡gracias sean dadas a Dios, que nos da la victora por nuestro Señor Jesucristo!
58 Tehát, szeretett testvéreim, legyetek állhatatosak, rendíthetetlenek, tegyetek mindig többet az Úrért, hiszen tudjátok, hogy munkátok nem hiábavaló az Úrban.	58 Así pues, hermanos míos amados, manteneos firmes, inconmovibles, progresando siempre en la obra del Señor, conscientes de que vuestro trabajo no es vano el el Señor.