Az apostolok cselekedetei 7

KÁLDI-NEOVULGÁTA	CATHOLIC PUBLIC DOMAIN
1 A főpap erre megkérdezte tőle: »Csakugyan így áll a dolog?«	1 Then the high priest said, “Are these things so?”
2 Ő pedig azt felelte: »Férfiak, testvérek és atyák, halljátok! A dicsőség Istene megjelent atyánknak, Ábrahámnak, midőn Mezopotámiában tartózkodott, és mielőtt Háránba költözött.	2 And Stephen said: “Noble brothers and fathers, listen. The God of glory appeared to our father Abraham, when he was in Mesopotamia, before he stayed in Haran.
3 Így szólt hozzá: ‘Menj ki földedről és rokonságodból, s jöjj arra a földre, amelyet mutatok neked’ .	3 And God said to him, ‘Depart from your country and from your kindred, and go into the land that I will show to you.’
4 Erre elhagyta a káldeaiak országát, és Háránba költözött. Innen pedig atyja halála után áthozta őt erre a földre, amelyen ti laktok most.	4 Then he went away from the land of the Chaldeans, and he lived at Haran. And later, after his father was dead, God brought him into this land, in which you now dwell.
5 Nem adott ugyan belőle neki talpalatnyi örökséget sem, de megígérte, hogy birtokul adja neki és utódainak őutána , bár nem volt még fia.	5 And he gave him no inheritance in it, not even the space of one step. But he promised to give it to him as a possession, and to his offspring after him, though he did not have a son.
6 Isten ezt mondta neki: ‘Az ő utóda hontalanként fog lakni idegen földön, szolgaságba hajtják és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.	6 Then God told him that his offspring would be a settler in a foreign land, and that they would subjugate them, and treat them badly, for four hundred years.
7 De én – mondja az Úr – megítélem a nemzetet, amelynek szolgái lesznek, azután majd kivonulnak és szolgálni fognak nekem ezen a helyen’ .	7 ‘And the nation whom they will serve, I will judge,’ said the Lord. ‘And after these things, they shall depart and shall serve me in this place.’
8 Egyben megkötötte vele a körülmetélés szövetségét. Ábrahámnak így lett a fia Izsák, akit körülmetélt a nyolcadik napon, Izsáké pedig Jákob, Jákobé meg a tizenkét pátriárka.	8 And he gave him the covenant of circumcision. And so he conceived Isaac and circumcised him on the eighth day. And Isaac conceived Jacob, and Jacob, the twelve Patriarchs.
9 A pátriárkák irigységből eladták Józsefet Egyiptomba, de Isten vele volt ,	9 And the Patriarchs, being jealous, sold Joseph into Egypt. But God was with him.
10 s kiragadta őt minden viszontagságából. Kegyelmet s bölcsességet adott neki a fáraónak, Egyiptom királyának a színe előtt, úgyhogy az megtette őt kormányzónak Egyiptom fölé és a tulajdon egész háza fölé .	10 And he rescued him from all his tribulations. And he gave him grace and wisdom in the sight of Pharaoh, the king of Egypt. And he appointed him as governor over Egypt and over all his house.
11 Akkoriban éhínség és nagy nyomorúság sújtotta egész Egyiptomot és Kánaánt, s atyáink nem találtak élelmet.	11 Then a famine occurred in all of Egypt and Canaan, and a great tribulation. And our fathers did not find food.
12 Mikor azonban Jákob meghallotta, hogy Egyiptomban van gabona, elküldte atyáinkat első ízben;	12 But when Jacob had heard that there was grain in Egypt, he sent our fathers first.
13 a második alkalommal a testvérei megismerték Józsefet, és a fáraó előtt kitudódott a származása.	13 And on the second occasion, Joseph was recognized by his brothers, and his ancestry was made manifest to Pharaoh.
14 József erre érte küldött és elhivatta atyját, Jákobot és egész rokonságát, hetvenöt lelket.	14 Then Joseph sent for and brought his father Jacob, with all his kindred, seventy-five souls.
15 Jákob tehát lement Egyiptomba, s aztán ő és atyáink meghaltak.	15 And Jacob descended into Egypt, and he passed away, and so did our fathers.
16 Átvitték őket Szíchembe, és eltemették a sírba, amelyet Ábrahám vett meg ezüstpénzen a szichemi Hámor fiaitól .	16 And they crossed over into Shechem, and they were placed in the sepulcher which Abraham bought for a sum of money from the sons of Hamor, the son of Shechem.
17 Mikor azonban elközelgett az ígéret ideje, amelyet Isten Ábrahámnak adott, a nép gyarapodott és sokasodott Egyiptomban,	17 And when the time of the Promise that God had revealed to Abraham drew near, the people increased and were multiplied in Egypt,
18 amíg másik király nem támadt Egyiptomban, aki nem ismerte Józsefet.	18 even until another king, who did not know Joseph, rose up in Egypt.
19 Ez álnok módon bánt a népünkkel. Azzal sújtotta atyáinkat, hogy ki kellett tenniük csecsemőiket, hogy életben ne maradjanak.	19 This one, encompassing our kindred, afflicted our fathers, so that they would expose their infants, lest they be kept alive.
20 Abban az időben született Mózes, akit Isten kedvelt. Három hónapig apja házában táplálták.	20 In the same time, Moses was born. And he was in the grace of God, and he was nourished for three months in the house of his father.
21 Mikor azután kitették, a fáraó lánya felvette, és felnevelte saját fia gyanánt.	21 Then, having been abandoned, the daughter of Pharaoh took him in, and she raised him as her own son.
22 Mózes így oktatást kapott az egyiptomiak minden bölcsességében, és hatalmas lett szavaiban és tetteiben.	22 And Moses was instructed in all the wisdom of the Egyptians. And he was mighty in his words and in his deeds.
23 Mikor pedig betöltötte negyvenedik évét, feltette szívében, hogy meglátogatja a testvéreit, Izrael fiait.	23 But when forty years of age were completed in him, it rose up in his heart that he should visit his brothers, the sons of Israel.
24 Amikor meglátta, hogy egyikük méltatlanságot szenved, a védelmére kelt, és bosszút állt az igazságtalanságot szenvedőért azzal, hogy megölte az egyiptomit.	24 And when he had seen a certain one suffering injury, he defended him. And striking the Egyptian, he wrought a retribution for him who was enduring the injury.
25 Azt hitte ugyanis, hogy testvérei megértik, hogy Isten az ő keze által ad nekik szabadulást, ám azok nem értették meg.	25 Now he supposed that his brothers would understand that God would grant them salvation through his hand. But they did not understand it.
26 Másnap megjelent köztük, amikor éppen perlekedtek, és békítgette őket: ‘Férfiak, ti testvérek vagytok, miért bántjátok egymást?’	26 So truly, on the following day, he appeared before those who were arguing, and he would have reconciled them in peace, saying, ‘Men, you are brothers. So why would you harm one another?’
27 De az, aki bántalmazta felebarátját, eltaszította őt, és így szólt: ‘Ki tett téged följebbvalóvá és bíróvá fölénk?	27 But he who was causing the injury to his neighbor rejected him, saying: ‘Who has appointed you as leader and judge over us?
28 Csak nem akarsz megölni, ahogy megölted tegnap az egyiptomit?’	28 Could it be that you want to kill me, in the same way that you killed the Egyptian yesterday?’
29 Mikor Mózes meghallotta ezt a beszédet, elmenekült, és jövevény lett Midián földjén, ahol két fia született .	29 Then, at this word, Moses fled. And he became a foreigner in the land of Midian, where he produced two sons.
30 Negyven esztendő eltelte után Sína hegyének pusztájában angyal jelent meg neki a csipkebokor lángoló tüzében .	30 And when forty years were completed, there appeared to him, in the desert of Mount Sinai, an Angel, in a flame of fire in a bush.
31 Mózes látta, és csodálkozott a látványon. Amint azonban odament, hogy megnézze, az Úr szólt hozzá:	31 And upon seeing this, Moses was amazed at the sight. And as he drew near in order to gaze at it, the voice of the Lord came to him, saying:
32 ‘Én vagyok atyáid Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene’ . Mózes erre megrettent, és nem merte megnézni.	32 ‘I am the God of your fathers: the God of Abraham, the God of Isaac, and the God of Jacob.’ And Moses, being made to tremble, did not dare to look.
33 Az Úr pedig azt mondta neki: ‘Oldd le lábad saruját, mert a hely, amelyen állsz, szent föld.	33 But the Lord said to him: ‘Loosen the shoes from your feet. For the place in which you stand is holy ground.
34 Jól láttam Egyiptomban élő népem nyomorúságát, hallottam sóhajtozásukat, azért szálltam le, hogy megszabadítsam őket. Jöjj tehát, elküldlek Egyiptomba’ .	34 Certainly, I have seen the affliction of my people who are in Egypt, and I have heard their groaning. And so, I am coming down to free them. And now, go forth and I will send you into Egypt.’
35 Ezt a Mózest, akit megtagadtak, amikor azt mondták: ‘Ki rendelt téged följebbvalóvá és bíróvá?’ , Isten vezérül és szabadítóul küldte az angyal által, aki megjelent neki a csipkebokorban.	35 This Moses, whom they rejected by saying, ‘Who has appointed you as leader and judge?’ is the one God sent to be leader and redeemer, by the hand of the Angel who appeared to him in the bush.
36 Ő hozta ki őket, közben csodákat és jeleket művelt Egyiptom földjén, majd a Vörös-tengernél és a pusztában negyven éven át.	36 This man led them out, accomplishing signs and wonders in the land of Egypt, and at the Red Sea, and in the desert, for forty years.
37 Ez az a Mózes, aki megmondta Izrael fiainak: ‘Prófétát támaszt nektek Isten testvéreitek közül, hozzám hasonlót’ .	37 This is Moses, who said to the sons of Israel: ‘God will raise up for you a prophet like me from your own brothers. You shall listen to him.’
38 Ő volt az, aki a pusztai közösségből kapcsolatban állt az angyallal, aki Sína hegyén szólt hozzá és atyáinkhoz; ő vette át az élet igéit, hogy nekünk adja.	38 This is he who was in the Church in the wilderness, with the Angel who was speaking to him on Mount Sinai, and with our fathers. It is he who received the words of life to give to us.
39 Ám atyáink nem akartak engedelmeskedni neki, hanem eltaszították, és szívük visszavágyott Egyiptomba.	39 It is he whom our fathers were not willing to obey. Instead, they rejected him, and in their hearts they turned away toward Egypt,
40 Azért azt mondták Áronnak: ‘Készíts nekünk isteneket, vezessenek bennünket ők, mert nem tudjuk, mi történt ezzel a Mózessel, aki kihozott minket Egyiptom földjéről!’	40 saying to Aaron: ‘Make gods for us, which may go before us. For this Moses, who led us away from the land of Egypt, we do not know what has happened to him.’
41 És borjúképmást készítettek azokban a napokban, áldozatot mutattak be a bálványnak, és örömük telt önkezük alkotásaiban.	41 And so they fashioned a calf in those days, and they offered sacrifices to an idol, and they rejoiced in the works of their own hands.
42 Ezért Isten elfordult tőlük, és hagyta őket, hogy szolgáljanak az ég seregeinek, amint meg van írva a próféták könyvében: ‘Vajon mutattatok-e be nekem áldozati állatokat és áldozatokat negyven éven át a pusztában, Izrael háza?	42 Then God turned, and he handed them over, to subservience to the armies of heaven, just as it was written in the Book of the Prophets: ‘Did you not offer victims and sacrifices to me for forty years in the desert, O house of Israel?
43 Inkább befogadtátok Molok sátrát és isteneteknek, Refánnak csillagát, a bálványképeket, amelyeket készítettetek, hogy imádjátok őket. Ezért Babilonon túlra viszlek majd el titeket’.	43 And yet you took up for yourselves the tabernacle of Moloch and the star of your god Rephan, figures which you yourselves formed in order to adore them. And so I will carry you away, beyond Babylon.’
44 A szövetség sátra atyáinkkal volt a pusztában, amint Isten elrendelte nekik, aki Mózeshez szólt, hogy készítse el azt a látott minta szerint.	44 The tabernacle of the testimony was with our fathers in the desert, just as God ordained for them, speaking to Moses, so that he would make it according to the form that he had seen.
45 Ezt atyáink átvették, s be is vitték Józsuéval a pogányok birodalmába, akiket Isten kiűzött atyáink elől, Dávid napjaiig.	45 But our fathers, receiving it, also brought it, with Joshua, into the land of the Gentiles, whom God expelled before the face of our fathers, even until the days of David,
46 Ő kegyelmet talált Istennél, és könyörgött, hogy hajlékot emelhessen Jákob Istenének.	46 who found grace before God and who asked that he might obtain a tabernacle for the God of Jacob.
47 Végül csak Salamon épített neki házat.	47 But it was Solomon who built a house for him.
48 Ámde a Magasságbeli nem lakik kezek alkotásaiban, amint a próféta mondja:	48 Yet the Most High does not live in houses built by hands, just as he said through the prophet:
49 ‘Az ég az én trónusom, a föld pedig lábaim zsámolya. Miféle házat építenétek nekem – mondja az Úr –, vagy hol lenne az én nyugodalmam helye?	49 ‘Heaven is my throne, and the earth is my footstool. What kind of house would you build for me? says the Lord. And which is my resting place?
50 Nem az én kezem alkotta-e mindezeket?’	50 Has not my hand made all these things?’
51 Ti keménynyakúak, körülmetéletlen szívűek és fülűek! Ti mindenkor ellenálltok a Szentléleknek: amint atyáitok, úgy ti is.	51 Stiff-necked and uncircumcised in heart and ears, you ever resist the Holy Spirit. Just as your fathers did, so also do you do.
52 Melyik prófétát nem üldözték atyáitok? Igen, megölték őket, akik annak az Igaznak eljöveteléről jövendöltek, akinek ti most árulói és gyilkosai lettetek,	52 Which of the Prophets have your fathers not persecuted? And they killed those who foretold the advent of the Just One. And you have now become the betrayers and murderers of him.
53 ti, akik angyalok szolgálata által kaptátok a törvényt, de meg nem tartottátok.«	53 You received the law by the actions of Angels, and yet you have not kept it.”
54 Amikor ezeket hallották, megdühödtek szívükben, és fogukat csikorgatták ellene.	54 Then, upon hearing these things, they were deeply wounded in their hearts, and they gnashed their teeth at him.
55 Ő azonban Szentlélekkel telve föltekintett az égre, látta Isten dicsőségét, és Jézust Isten jobbja felől állni.	55 But he, being filled with the Holy Spirit, and gazing intently toward heaven, saw the glory of God and Jesus standing at the right hand of God. And he said, “Behold, I see the heavens opened, and the Son of man standing at the right hand of God.”
56 Megszólalt: »Íme, nyitva látom az egeket, és az Emberfiát állni Isten jobbja felől.«	56 Then they, crying out with a loud voice, blocked their ears and, with one accord, rushed violently toward him.
57 Erre ők fennhangon kiáltva befogták fülüket, és egy akarattal rárohantak.	57 And driving him out, beyond the city, they stoned him. And witnesses placed their garments beside the feet of a youth, who was called Saul.
58 Azután kihurcolták őt a városon kívülre, és megkövezték. A tanúk pedig letették ruháikat egy ifjú lábához, akit Saulnak hívtak.	58 And as they were stoning Stephen, he called out and said, “Lord Jesus, receive my spirit.”
59 Amikor megkövezték Istvánt, az így könyörögött: »Úr Jézus, vedd magadhoz lelkemet!«	59 Then, having been brought to his knees, he cried out with a loud voice, saying, “Lord, do not hold this sin against them.” And when he had said this, he fell asleep in the Lord. And Saul was consenting to his murder.
60 Amikor pedig térdre esett, fennhangon azt kiáltotta: »Uram, ne tulajdonítsd ezt nekik bűnül!« Amint ezt kimondta, elszenderült az Úrban.