Az apostolok cselekedetei 7

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 A főpap erre megkérdezte tőle: »Csakugyan így áll a dolog?«	1 Le grand prêtre lui demanda: "Les choses sont-elles ainsi?”
2 Ő pedig azt felelte: »Férfiak, testvérek és atyák, halljátok! A dicsőség Istene megjelent atyánknak, Ábrahámnak, midőn Mezopotámiában tartózkodott, és mielőtt Háránba költözött.	2 Il répondit: "Frères et pères, écoutez! Le Dieu de gloire est apparu à notre père Abraham quand il était en Mésopotamie, avant qu’il n’aille vivre à Harrân.
3 Így szólt hozzá: ‘Menj ki földedről és rokonságodból, s jöjj arra a földre, amelyet mutatok neked’ .	3 Il lui a dit: Quitte ton pays et ta parenté et va vers la terre que je te donnerai.
4 Erre elhagyta a káldeaiak országát, és Háránba költözött. Innen pedig atyja halála után áthozta őt erre a földre, amelyen ti laktok most.	4 C’est alors qu’il a quitté la Kaldée pour vivre à Harrân. “Après la mort de son père, Dieu l’a fait émigrer vers le pays où vous habitez à présent.
5 Nem adott ugyan belőle neki talpalatnyi örökséget sem, de megígérte, hogy birtokul adja neki és utódainak őutána , bár nem volt még fia.	5 Il ne lui a donné aucun domaine en ce pays, pas même de quoi poser son pied, mais il lui a promis cette terre: il devait la lui donner en propriété, comme à sa descendance après lui. Mais de fait il était sans enfants.
6 Isten ezt mondta neki: ‘Az ő utóda hontalanként fog lakni idegen földön, szolgaságba hajtják és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.	6 “Dieu lui a parlé ainsi: Tes descendants vivront tels des émigrés sur une terre étrangère. Durant 400 ans ils seront maltraités et feront un travail d’esclaves.
7 De én – mondja az Úr – megítélem a nemzetet, amelynek szolgái lesznek, azután majd kivonulnak és szolgálni fognak nekem ezen a helyen’ .	7 Mais, dit encore Dieu, je jugerai la nation qui les aura maintenus en servitude. Après quoi ils en sortiront et viendront m’adorer en ce lieu.”
8 Egyben megkötötte vele a körülmetélés szövetségét. Ábrahámnak így lett a fia Izsák, akit körülmetélt a nyolcadik napon, Izsáké pedig Jákob, Jákobé meg a tizenkét pátriárka.	8 “C’est à lui que Dieu a donné l’alliance de la circoncision. Après avoir engendré Isaac, il le circoncit le huitième jour; Isaac a fait de même pour Jacob, et Jacob pour les douze patriarches.
9 A pátriárkák irigységből eladták Józsefet Egyiptomba, de Isten vele volt ,	9 “Les patriarches devinrent jaloux de Joseph et le firent emmener en Égypte. Mais Dieu était avec lui:
10 s kiragadta őt minden viszontagságából. Kegyelmet s bölcsességet adott neki a fáraónak, Egyiptom királyának a színe előtt, úgyhogy az megtette őt kormányzónak Egyiptom fölé és a tulajdon egész háza fölé .	10 il le libéra de toutes ses épreuves et lui donna grâce et sagesse aux yeux de Pharaon, roi d’Égypte. Celui-ci fit de lui le gouverneur de l’Égypte et de toute sa propre maison.
11 Akkoriban éhínség és nagy nyomorúság sújtotta egész Egyiptomot és Kánaánt, s atyáink nem találtak élelmet.	11 Survint une famine en Égypte et en Canaan; l’épreuve fut telle que nos pères ne trouvaient plus à manger.
12 Mikor azonban Jákob meghallotta, hogy Egyiptomban van gabona, elküldte atyáinkat első ízben;	12 Jacob apprit qu’il y avait du blé en Égypte et il y envoya nos pères une première fois.
13 a második alkalommal a testvérei megismerték Józsefet, és a fáraó előtt kitudódott a származása.	13 C’est à la deuxième fois que Joseph se fit reconnaître de ses frères. Le Pharaon connut alors la race de Joseph.
14 József erre érte küldött és elhivatta atyját, Jákobot és egész rokonságát, hetvenöt lelket.	14 Puis Joseph fit appeler son père Jacob et toute sa famille, au nombre de 75 personnes.
15 Jákob tehát lement Egyiptomba, s aztán ő és atyáink meghaltak.	15 Jacob descendit en Égypte et il y mourut, nos pères également.
16 Átvitték őket Szíchembe, és eltemették a sírba, amelyet Ábrahám vett meg ezüstpénzen a szichemi Hámor fiaitól .	16 On les fit ramener à Sichem et déposer dans le sépulcre qu’Abraham avait acheté à prix d’argent aux fils de Hamor, à Sichem.
17 Mikor azonban elközelgett az ígéret ideje, amelyet Isten Ábrahámnak adott, a nép gyarapodott és sokasodott Egyiptomban,	17 “Le terme approchait pour la promesse que Dieu avait jurée à Abraham. Le peuple se développait et foisonnait en Égypte
18 amíg másik király nem támadt Egyiptomban, aki nem ismerte Józsefet.	18 lorsque arriva un autre roi qui ne connaissait pas Joseph.
19 Ez álnok módon bánt a népünkkel. Azzal sújtotta atyáinkat, hogy ki kellett tenniük csecsemőiket, hogy életben ne maradjanak.	19 Il vit notre race d’un mauvais œil et fit tout pour nuire à nos pères, leur faisant abandonner leurs bébés pour qu’ils n’aient plus de descendance.
20 Abban az időben született Mózes, akit Isten kedvelt. Három hónapig apja házában táplálták.	20 C’est à ce moment que Moïse est né, celui qui était cher à Dieu. Durant trois mois il fut élevé dans la maison de son père,
21 Mikor azután kitették, a fáraó lánya felvette, és felnevelte saját fia gyanánt.	21 et quand on l’exposa, il fut recueilli par la fille de Pharaon qui l’éleva comme son fils.
22 Mózes így oktatást kapott az egyiptomiak minden bölcsességében, és hatalmas lett szavaiban és tetteiben.	22 Moïse fut instruit de tout le savoir des Égyptiens: il était très doué pour la parole et pour l’action.
23 Mikor pedig betöltötte negyvenedik évét, feltette szívében, hogy meglátogatja a testvéreit, Izrael fiait.	23 “Il avait déjà passé l’âge de quarante ans lorsque l’idée lui vint de visiter ses frères, les fils d’Israël.
24 Amikor meglátta, hogy egyikük méltatlanságot szenved, a védelmére kelt, és bosszút állt az igazságtalanságot szenvedőért azzal, hogy megölte az egyiptomit.	24 Voyant comment on maltraitait l’un d’eux, il voulut le défendre et rendit la pareille à celui qui abusait de lui: il fit périr l’Égyptien.
25 Azt hitte ugyanis, hogy testvérei megértik, hogy Isten az ő keze által ad nekik szabadulást, ám azok nem értették meg.	25 “Ses frères allaient-ils comprendre que par sa main Dieu leur offrait le salut? Moïse le croyait. De fait ils ne comprirent pas.
26 Másnap megjelent köztük, amikor éppen perlekedtek, és békítgette őket: ‘Férfiak, ti testvérek vagytok, miért bántjátok egymást?’	26 Le jour suivant il les vit qui se battaient entre eux et il essaya de ramener la paix: “Vous êtes frères!” leur dit-il, “pourquoi vous faire du mal l’un à l’autre?
27 De az, aki bántalmazta felebarátját, eltaszította őt, és így szólt: ‘Ki tett téged följebbvalóvá és bíróvá fölénk?	27 Mais celui qui maltraitait son prochain s’y refusa: Qui t’a fait notre chef ou notre juge?
28 Csak nem akarsz megölni, ahogy megölted tegnap az egyiptomit?’	28 Veux-tu me tuer comme tu as tué hier l’Égyptien?
29 Mikor Mózes meghallotta ezt a beszédet, elmenekült, és jövevény lett Midián földjén, ahol két fia született .	29 En entendant cela, Moïse prit la fuite et s’en alla demeurer au pays de Madian. Là il eut deux fils.
30 Negyven esztendő eltelte után Sína hegyének pusztájában angyal jelent meg neki a csipkebokor lángoló tüzében .	30 “Quarante ans déjà s’étaient écoulés lorsque, dans le désert du mont Sinaï, un ange lui apparut dans les flammes d’un buisson en feu.
31 Mózes látta, és csodálkozott a látványon. Amint azonban odament, hogy megnézze, az Úr szólt hozzá:	31 Moïse fut très intrigué par ce qu’il voyait. Comme il s’approchait pour mieux se rendre compte, il y eut une voix du Seigneur:
32 ‘Én vagyok atyáid Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene’ . Mózes erre megrettent, és nem merte megnézni.	32 Je suis le Dieu de tes pères, le Dieu d’Abraham, d’Isaac et de Jacob. Moïse ressentait une telle crainte qu’il n’osait plus regarder.
33 Az Úr pedig azt mondta neki: ‘Oldd le lábad saruját, mert a hely, amelyen állsz, szent föld.	33 le Seigneur lui dit alors: Enlève les sandales que tu as aux pieds, car le lieu où tu te trouves est une terre sainte.
34 Jól láttam Egyiptomban élő népem nyomorúságát, hallottam sóhajtozásukat, azért szálltam le, hogy megszabadítsam őket. Jöjj tehát, elküldlek Egyiptomba’ .	34 J’ai vu comment on maltraite mon peuple en Égypte, j’ai entendu leurs gémissements et je suis descendu pour les délivrer. Va, je te renvoie en Égypte.
35 Ezt a Mózest, akit megtagadtak, amikor azt mondták: ‘Ki rendelt téged följebbvalóvá és bíróvá?’ , Isten vezérül és szabadítóul küldte az angyal által, aki megjelent neki a csipkebokorban.	35 “Ce Moïse qu’ils avaient renié, à qui ils avaient dit: “Qui t’a fait chef et juge?” c’était lui que Dieu leur envoyait comme chef et libérateur, avec l’appui de l’ange qui lui était apparu dans le buisson.
36 Ő hozta ki őket, közben csodákat és jeleket művelt Egyiptom földjén, majd a Vörös-tengernél és a pusztában negyven éven át.	36 C’est lui qui les a fait sortir, qui a opéré signes et prodiges au pays d’Égypte, à la Mer Rouge et au désert durant quarante années.
37 Ez az a Mózes, aki megmondta Izrael fiainak: ‘Prófétát támaszt nektek Isten testvéreitek közül, hozzám hasonlót’ .	37 C’est ce même Moïse qui a dit aux fils d’Israël: Le Seigneur fera se lever d’entre vos frères un prophète comme moi.
38 Ő volt az, aki a pusztai közösségből kapcsolatban állt az angyallal, aki Sína hegyén szólt hozzá és atyáinkhoz; ő vette át az élet igéit, hogy nekünk adja.	38 C’est lui qui était avec nos pères à l’assemblée du désert, avec l’ange qui lui parlait sur le mont Sinaï; et il a reçu les paroles vivantes pour nous les donner.
39 Ám atyáink nem akartak engedelmeskedni neki, hanem eltaszították, és szívük visszavágyott Egyiptomba.	39 “Nos pères ne voulaient pas l’écouter, ils se rebellaient et ne pensaient qu’à retourner en Égypte.
40 Azért azt mondták Áronnak: ‘Készíts nekünk isteneket, vezessenek bennünket ők, mert nem tudjuk, mi történt ezzel a Mózessel, aki kihozott minket Egyiptom földjéről!’	40 Ils dirent même à Aaron: Fais-nous des dieux qui marchent à notre tête, car ce Moïse qui nous a fait sortir d’Égypte, nous ne savons pas ce qui lui est arrivé.
41 És borjúképmást készítettek azokban a napokban, áldozatot mutattak be a bálványnak, és örömük telt önkezük alkotásaiban.	41 C’est alors qu’ils firent le veau: ils offrirent un sacrifice à l’idole et firent leur bonheur de l’œuvre de leurs mains.
42 Ezért Isten elfordult tőlük, és hagyta őket, hogy szolgáljanak az ég seregeinek, amint meg van írva a próféták könyvében: ‘Vajon mutattatok-e be nekem áldozati állatokat és áldozatokat negyven éven át a pusztában, Izrael háza?	42 “Dieu détourna son visage et les laissa rendre un culte à l’armée du ciel, comme il est écrit au livre des Prophètes: M’avez-vous offert victimes et sacrifices durant les quarante années au désert, maison d’Israël?
43 Inkább befogadtátok Molok sátrát és isteneteknek, Refánnak csillagát, a bálványképeket, amelyeket készítettetek, hogy imádjátok őket. Ezért Babilonon túlra viszlek majd el titeket’.	43 Vous portiez la tente de Molok et l’étoile de Rafa votre dieu, les images que vous aviez faites pour vous incliner devant elles. C’est pourquoi je vous déménagerai au-delà de Babylone.
44 A szövetség sátra atyáinkkal volt a pusztában, amint Isten elrendelte nekik, aki Mózeshez szólt, hogy készítse el azt a látott minta szerint.	44 “Nos pères avaient au désert la Tente du Témoignage; celui qui parlait à Moïse lui avait ordonné de la faire selon le modèle qu’il avait vu.
45 Ezt atyáink átvették, s be is vitték Józsuéval a pogányok birodalmába, akiket Isten kiűzött atyáink elől, Dávid napjaiig.	45 Après l’avoir reçue, nos pères l’introduisirent avec Josué quand ils dépossédèrent les nations que Dieu chassait devant eux. Rien ne changea jusqu’au temps de David.
46 Ő kegyelmet talált Istennél, és könyörgött, hogy hajlékot emelhessen Jákob Istenének.	46 David jouissait de la faveur de Dieu et voulut lui procurer un lieu de repos dans la maison de Jacob.
47 Végül csak Salamon épített neki házat.	47 De fait, ce fut Salomon qui lui construisit ce Temple.
48 Ámde a Magasságbeli nem lakik kezek alkotásaiban, amint a próféta mondja:	48 “Mais le Très-Haut n’habite pas des constructions humaines; le prophète l’a dit:
49 ‘Az ég az én trónusom, a föld pedig lábaim zsámolya. Miféle házat építenétek nekem – mondja az Úr –, vagy hol lenne az én nyugodalmam helye?	49 Le ciel est mon trône et la terre est mon marchepied; quelle maison pourriez-vous me construire? dit le Seigneur. Ai-je besoin d’un lieu de repos?
50 Nem az én kezem alkotta-e mindezeket?’	50 N’est-ce pas ma main qui a fait tout cela?
51 Ti keménynyakúak, körülmetéletlen szívűek és fülűek! Ti mindenkor ellenálltok a Szentléleknek: amint atyáitok, úgy ti is.	51 “Mais vraiment vous avez la nuque raide! La circoncision n’a pas touché vos cœurs ni vos oreilles, et toujours vous résistez à l’Esprit Saint. Vous faites exactement comme vos pères:
52 Melyik prófétát nem üldözték atyáitok? Igen, megölték őket, akik annak az Igaznak eljöveteléről jövendöltek, akinek ti most árulói és gyilkosai lettetek,	52 quel est le prophète qu’ils n’ont pas persécuté? Ils ont tué ceux qui annonçaient la mort du Juste, et c’est vous maintenant qui l’avez livré et tué.
53 ti, akik angyalok szolgálata által kaptátok a törvényt, de meg nem tartottátok.«	53 Déjà vous aviez reçu une loi préparée par les anges, et vous ne l’avez pas observée!”
54 Amikor ezeket hallották, megdühödtek szívükben, és fogukat csikorgatták ellene.	54 En entendant ces paroles d’Étienne, ils frémissaient de rage contre lui et grinçaient des dents.
55 Ő azonban Szentlélekkel telve föltekintett az égre, látta Isten dicsőségét, és Jézust Isten jobbja felől állni.	55 C’est alors qu’Étienne fut rempli de l’Esprit Saint, il leva son regard vers le ciel et il vit Jésus siégeant à la droite de Dieu.
56 Megszólalt: »Íme, nyitva látom az egeket, és az Emberfiát állni Isten jobbja felől.«	56 Il s’écria: "Je vois les cieux ouverts et le Fils de l’Homme placé à la droite de Dieu!”
57 Erre ők fennhangon kiáltva befogták fülüket, és egy akarattal rárohantak.	57 Ils se bouchèrent les oreilles et commencèrent à pousser de grands cris. Tous ensemble ils se jetèrent sur lui.
58 Azután kihurcolták őt a városon kívülre, és megkövezték. A tanúk pedig letették ruháikat egy ifjú lábához, akit Saulnak hívtak.	58 On le conduisit hors de la ville et on commença à lui jeter des pierres. Les témoins avaient déposé leurs vêtements aux pieds d’un jeune homme du nom de Saul.
59 Amikor megkövezték Istvánt, az így könyörögött: »Úr Jézus, vedd magadhoz lelkemet!«	59 Pendant qu’on le tuait à coups de pierres, Étienne faisait cette prière: "Seigneur Jésus, reçois mon esprit.”
60 Amikor pedig térdre esett, fennhangon azt kiáltotta: »Uram, ne tulajdonítsd ezt nekik bűnül!« Amint ezt kimondta, elszenderült az Úrban.	60 Il se mit à genoux et cria d’une voix forte: "Seigneur, ne leur tiens pas compte de ce péché!” Après quoi il s’endormit dans le Seigneur.