Scrutatio

Lunedi, 13 maggio 2024 - Beata Vergine Maria di Fatima ( Letture di oggi)

Számok könyve 9


font
KÁLDI-NEOVULGÁTABIBBIA RICCIOTTI
1 Így szólt az Úr Mózeshez, a Sínai pusztájában, Egyiptom földjéről való kivonulásuk után a második esztendőben, az első hónapban, mondván:1 - Il Signore parlò a Mosè nel deserto di Sinai, il mese primo del second'anno da che erano usciti dall'Egitto, e disse:
2 »Készítsék el Izrael fiai a pászkát a maga idejében,2 «Facciano i figli d'Israele la Pasqua al suo tempo,
3 ennek a hónapnak tizennegyedik napján estefelé, annak minden törvénye és előírása szerint.«3 il giorno quattordicesimo di questo mese, a sera, osservando tutte le sue cerimonie e prescrizioni».
4 Megparancsolta erre Mózes Izrael fiainak, hogy készítsék el a pászkát,4 Mosè dunque comandò ai figli d'Israele che celebrassero la Pasqua.
5 és ők el is készítették a maga idejében, a hónap tizennegyedik napján estefelé a Sínai hegynél. Egészen úgy tettek Izrael fiai, amint az Úr parancsolta Mózesnek.5 Ed essi la celebrarono al suo tempo, la sera del quattordicesimo giorno del mese, sul monte Sinai. Conforme a tutto quello che il Signore aveva comandato a Mosè, così fecero i figli d'Israele.
6 Ám azonban némelyek, akik halott ember miatt tisztátalanok voltak, s így azon a napon pászkát nem készíthettek, Mózes és Áron elé járultak6 Ed ecco, alcuni i quali erano immondi per aver toccato un morto, e non potevano far la Pasqua in quel giorno, vennero a Mosè ed Aronne,
7 és azt mondták nekik: »Halott ember miatt tisztátalanok vagyunk; de miért szenvedjünk hátrányt azáltal, hogy nem mutathatjuk be az áldozati ajándékot az Úrnak a maga idejében Izrael fiaival együtt?«7 e dissero loro: «Noi siamo immondi per causa di un morto: perchè d'esser impedito a noi, tra i figli d'Israele, d'offrire al Signore l'oblazione al suo tempo?».
8 Azt felelte nekik Mózes: »Várjatok, hadd kérdezzem meg, mit parancsol az Úr felőletek.«8 Ai quali Mosè rispose: «Aspettate che io consulti il Signore su ciò che ordinerà per voi».
9 Így szólt erre az Úr Mózeshez:9 Ed il Signore parlò a Mosè, dicendo:
10 »Szólj Izrael fiaihoz: Ha valaki nemzetetekben halott miatt tisztátalan, vagy messze úton van, készítse el a pászkát az Úrnak10 «Dirai a' figli d'Israele: - Quegli che fosse immondo a causa d'un morto, o fosse in viaggio lontano dalla vostra nazione, farà la Pasqua del Signore
11 a második hónapban, a hónap tizennegyedik napján estefelé; kovásztalan kenyérrel s mezei salátával egye meg,11 nel mese secondo, il quattordicesimo giorno, a sera. Là mangeranno con gli azzimi e con le lattughe selvatiche;
12 ne hagyjon belőle semmit se reggelig, s ne törje meg csontjait: tartsa meg a pászka minden előírását.12 non ne lasceranno alcun che per l'indomani, e non ne romperanno alcun osso; osserveranno tutto il rito pasquale.
13 Ha azonban valaki tiszta is és úton sincs, s mégsem készíti el a pászkát: irtassék ki népéből, mivel nem mutatta be idejében az áldozati ajándékot az Úrnak; az ilyen ember viselje bűnét.13 Ma se uno è mondo, e non è in viaggio e tuttavia non avrà fatto la Pasqua, l'anima sua verrà sterminata di fra il suo popolo per non aver offerto al tempo dovuto il sacrifizio al Signore; porterà egli il [peso del] proprio peccato.
14 Ha idegen vagy jövevény tartózkodik nálatok, a pászkát ő is annak törvényei és előírásai szerint készítse el az Úrnak: egy törvény legyen nálatok mind a jövevény, mind a bennszülött számára.«14 Anche il pellegrino ed il forestiero che saranno presso di voi, immoleranno al Signore la Pasqua, secondo le sue cerimonie e prescrizioni. Sarà eguale presso di voi il precetto, tanto per il forestiero quanto per il cittadino -».
15 Tehát azon a napon, amelyiken felállították a hajlékot, befödte a felhő, estétől reggelig pedig tűzszerű tünemény volt a hajlék felett.15 Il giorno dunque nel quale fu rizzato il tabernacolo, la nube lo ricoprì. Dalla sera poi sino alla mattina, era sul tabernacolo come una specie di fuoco.
16 Így volt ez állandóan: nappal a felhő borította, éjjel pedig tűzszerű tünemény.16 Così era sempre: il giorno lo ricopriva la nube; e la notte, quella specie di fuoco.
17 Ha felemelkedett a felhő, amely a sátort fedte, akkor elindultak Izrael fiai, s ahol a felhő megállt, ott tábort ütöttek.17 Quando la nube avvolgente il tabernacolo si moveva, allora i figli d'Israele partivano; nel luogo dove la nube si fermava, s'accampavano.
18 Az Úr parancsára indultak, s az ő parancsára ütöttek tábort. Mindaddig, amíg a felhő állt a hajlék felett, egy helyen maradtak.18 Al comando del Signore partivano, ed al comando di lui fermavano il tabernacolo. Per tutt'i giorni nei quali la nube stava ferma sul tabernacolo, rimanevano fermi nello stesso luogo;
19 Ha úgy történt, hogy hosszú ideig állt felette, Izrael fiai ügyeltek az Úrra, s nem indultak el,19 se avveniva che quella vi restasse sopra per molto tempo, i figli d'Israele erano come guardie agli ordini del Signore, e non partivano,
20 akárhány napig állt a felhő a hajlék felett. Az Úr parancsára ütötték fel a sátrakat, és az ő parancsára szedték fel azokat.20 per tutti que' giorni nei quali la nube restava sul tabernacolo. Al comando del Signore piantavan le tende, ed al suo comando le levavano.
21 Ha a felhő estétől reggelig volt ott, s mindjárt virradatkor felemelkedett a hajlékról, akkor indultak; ha egy nap és egy éjszaka után szállt fel, akkor szedték fel a sátrakat,21 Se la nube si fermava dalla sera alla mattina, e subito al far del giorno lasciava il tabernacolo, partivano; se si moveva dopo un giorno e una notte, disfacevano l'accampamento.
22 ha két napig, egy hónapig vagy még hosszabb ideig volt a hajlékon, akkor Izrael fiai egy helyen maradtak, s nem indultak el; mihelyt pedig felemelkedett, elindították a tábort.22 Se stava sul tabernacolo per due giorni, o per un mese, o per più tempo, rimanevano i figli d'Israele in quel luogo, e non partivano; appena però quella si moveva, levavano il campo.
23 Az Úr szavára állították fel a sátrakat, az ő szavára indultak el, és ügyeltek az Úrra, Mózes által adott parancsa szerint.23 Alla parola del Signore fermavano le tende, ed alla sua parola si mettevano in cammino; erano come guardie del Signore, secondo gli ordini che aveva dato per mezzo di Mosè.