Számok könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 Így szólt az Úr Mózeshez, a Sínai pusztájában, Egyiptom földjéről való kivonulásuk után a második esztendőben, az első hónapban, mondván:	1 En el primer mes del segundo año después de la salida de Egipto, el Señor dijo a Moisés en el desierto del Sinaí:
2 »Készítsék el Izrael fiai a pászkát a maga idejében,	2 «Que los israelitas celebren la Pascua en el tiempo establecido.
3 ennek a hónapnak tizennegyedik napján estefelé, annak minden törvénye és előírása szerint.«	3 La celebrarán el día catorce de este mes, a la hora del crepúsculo, en el tiempo establecido, ateniéndose estrictamente a las prescripciones del ritual».
4 Megparancsolta erre Mózes Izrael fiainak, hogy készítsék el a pászkát,	4 Entonces Moisés mandó a los israelitas que celebraran la Pascua,
5 és ők el is készítették a maga idejében, a hónap tizennegyedik napján estefelé a Sínai hegynél. Egészen úgy tettek Izrael fiai, amint az Úr parancsolta Mózesnek.	5 y el día catorce del primer mes, a la hora del crepúsculo, ellos la celebraron en el desierto del Sinaí. Los israelitas lo hicieron exactamente como el Señor lo había ordenado a Moisés.
6 Ám azonban némelyek, akik halott ember miatt tisztátalanok voltak, s így azon a napon pászkát nem készíthettek, Mózes és Áron elé járultak	6 Sin embargo, había algunas personas que se encontraban en estado de impureza a causa de un cadáver y no pudieron celebrar la Pascua ese día. Por eso se presentaron a Moisés y a Aarón aquel mismo día
7 és azt mondták nekik: »Halott ember miatt tisztátalanok vagyunk; de miért szenvedjünk hátrányt azáltal, hogy nem mutathatjuk be az áldozati ajándékot az Úrnak a maga idejében Izrael fiaival együtt?«	7 y les dijeron: «Aunque somos impuros a causa de un cadáver, ¿por qué nos vamos a ver excluidos de presentar la ofrenda del Señor a su debido tiempo, como los demás israelitas?».
8 Azt felelte nekik Mózes: »Várjatok, hadd kérdezzem meg, mit parancsol az Úr felőletek.«	8 Moisés les respondió: «Quédense aquí, mientras yo voy a oír las instrucciones que me da el Señor respecto de ustedes».
9 Így szólt erre az Úr Mózeshez:	9 Entonces el Señor dijo a Moisés:
10 »Szólj Izrael fiaihoz: Ha valaki nemzetetekben halott miatt tisztátalan, vagy messze úton van, készítse el a pászkát az Úrnak	10 Habla en estos términos a los israelitas: Si alguno de ustedes o alguno de sus descendientes cae en impureza a casa de un cadáver, o está de viaje en un lugar lejano, también podrá celebrar la Pascua del Señor.
11 a második hónapban, a hónap tizennegyedik napján estefelé; kovásztalan kenyérrel s mezei salátával egye meg,	11 Pero lo harán en el segundo mes, el día catorce, a la hora del crepúsculo. Comerán la víctima pascual con pan sin levadura y con hierbas amargas,
12 ne hagyjon belőle semmit se reggelig, s ne törje meg csontjait: tartsa meg a pászka minden előírását.	12 y no dejarán nada para la mañana siguiente. No le quebrarán ningún hueso y celebrarán la Pascua ateniéndose estrictamente al ritual.
13 Ha azonban valaki tiszta is és úton sincs, s mégsem készíti el a pászkát: irtassék ki népéből, mivel nem mutatta be idejében az áldozati ajándékot az Úrnak; az ilyen ember viselje bűnét.	13 Pero si una persona que es pura y no está de viaje, deja de celebrar la Pascua, será excluida de su pueblo, por no haber presentado la ofrenda del Señor en el tiempo establecido: ese hombre cargará con su pecado.
14 Ha idegen vagy jövevény tartózkodik nálatok, a pászkát ő is annak törvényei és előírásai szerint készítse el az Úrnak: egy törvény legyen nálatok mind a jövevény, mind a bennszülött számára.«	14 Y si algún extranjero reside entre ustedes podrá celebrar la Pascua del Señor; lo hará conforme a las prescripciones del ritual. Las mismas prescripciones valdrán para todos ustedes, sean extranjeros o nativos del país.
15 Tehát azon a napon, amelyiken felállították a hajlékot, befödte a felhő, estétől reggelig pedig tűzszerű tünemény volt a hajlék felett.	15 El día en que se erigió la Morada –la Carpa del Testimonio– la nube la cubrió, y desde el anochecer hasta la mañana estuvo sobre ella con aspecto de fuego.
16 Így volt ez állandóan: nappal a felhő borította, éjjel pedig tűzszerű tünemény.	16 Así sucedía siempre: la nube cubría la Morada y de noche tomaba el aspecto de fuego.
17 Ha felemelkedett a felhő, amely a sátort fedte, akkor elindultak Izrael fiai, s ahol a felhő megállt, ott tábort ütöttek.	17 Siempre que la nube se alzaba por encima de la Morada, los israelitas levantaban el campamento, y en el lugar donde se detenía la nube, allí acampaban.
18 Az Úr parancsára indultak, s az ő parancsára ütöttek tábort. Mindaddig, amíg a felhő állt a hajlék felett, egy helyen maradtak.	18 A una señal del Señor, levantaban el campamento; a otra señal del Señor, levantaban el campamento; a otra señal del Señor, acampaban, y permanecían acampados mientras la nube se quedaba detenida sobre la Morada.
19 Ha úgy történt, hogy hosszú ideig állt felette, Izrael fiai ügyeltek az Úrra, s nem indultak el,	19 Cuando la nube se detenía sobre la Morada varios días, los israelitas acataban la orden del Señor y no levantaban el campamento.
20 akárhány napig állt a felhő a hajlék felett. Az Úr parancsára ütötték fel a sátrakat, és az ő parancsára szedték fel azokat.	20 Cuando la nube estaba sobre la Morada unos pocos días, permanecían acampados de acuerdo con la señal del Señor; y a una nueva señal del Señor, levantaban el campamento.
21 Ha a felhő estétől reggelig volt ott, s mindjárt virradatkor felemelkedett a hajlékról, akkor indultak; ha egy nap és egy éjszaka után szállt fel, akkor szedték fel a sátrakat,	21 Cuando la nube sólo se detenía desde el atardecer hasta la mañana, levantaban el campamento por la mañana, tan pronto como se alzaba la nube. De día o de noche, siempre que se alzaba la nube, levantaban el campamento.
22 ha két napig, egy hónapig vagy még hosszabb ideig volt a hajlékon, akkor Izrael fiai egy helyen maradtak, s nem indultak el; mihelyt pedig felemelkedett, elindították a tábort.	22 Siempre que la nube estaba sobre la Morada –ya fueran dos días, un mes o un año– los israelitas permanecían acampados y no levantaban el campamento.
23 Az Úr szavára állították fel a sátrakat, az ő szavára indultak el, és ügyeltek az Úrra, Mózes által adott parancsa szerint.	23 Pero a una señal del Señor, partían. Así acataban la orden del Señor, conforme a las instrucciones que él les había dado por medio de Moisés.