Jeremiás könyve 22

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 Így szólt az Úr: »Menj le Júda királyának házába, mondd ott ezt az igét,	1 Así habla el Señor: Baja a la casa del rey de Judá, y pronuncia allí esta palabra.
2 és mondd: Halld az Úr igéjét, Júda királya, aki Dávid trónján ülsz, te, a szolgáid és a néped, akik bementek ezeken a kapukon!	2 Tú dirás: Escucha la palabra del Señor, rey de Judá que te sientas en el trono de David, tú y también tus servidores y tu pueblo, que entran por estas puertas.
3 Így szól az Úr: Szolgáltassatok jogot és igazságot, mentsétek meg a kiraboltat az elnyomó kezéből! A jövevényt, az árvát és az özvegyet ne nyomorgassátok, ne erőszakoskodjatok, és ártatlan vért ne ontsatok ezen a helyen!	3 Así habla el Señor: Practiquen el derecho y la justicia; libren al explotado de la mano del opresor; no maltraten ni hagan violencia al extranjero, al huérfano y a la viuda; no derramen sangre inocente en este lugar.
4 Mert ha valóban megteszitek ezt az igét, akkor ennek a háznak kapuin királyok fognak bemenni, akik Dávid trónján ülnek, kocsikon és lovakon járnak, ő, a szolgái és a népe.	4 Porque si ustedes cumplen realmente esta palabra, entonces, por las puertas de esta Casa, entrarán reyes que se sientan en el trono de David; entrarán montados en carros y caballos, ellos con sus servidores y su pueblo,
5 De ha nem hallgattok ezekre az igékre, önmagamra esküszöm – mondja az Úr –, hogy rommá lesz ez a ház!	5 Pero si ustedes no escuchan estas palabras, juro por mí mismo –oráculo del Señor– que esta Casa se convertirá en un montón de ruinas.
6 Mert így szól az Úr Júda királyának házáról: Gileád vagy előttem, a Libanon csúcsa, bizony mégis pusztasággá teszlek, lakatlan városokká.	6 Porque así habla el Señor acerca de la casa real de Judá: Tú eras para mí como Galaad, como una cumbre del Líbano, pero juro que te convertiré en un desierto, en una ciudad deshabitada.
7 Pusztítókat szentelek föl ellened, férfit és fegyvereit; kivágják válogatott cédrusaidat, és tűzre vetik.	7 Consagraré contra ti destructores, cada uno con sus armas; ellos talarán tus cedros escogidos y los harán caer en el fuego.
8 Sok nemzet fog átmenni ezen a városon, és azt mondja egyik a másiknak: ‘Miért tett így az Úr ezzel a nagy várossal?’	8 Numerosas naciones pasarán junto a esta ciudad, y se dirán unos a otros: «¿Por qué el Señor trató así a esta gran ciudad?».
9 Erre azt felelik: ‘Mert elhagyták az Úrnak, az ő Istenüknek szövetségét, más istenek előtt borultak le, és azoknak szolgáltak.’«	9 Y se les responderá: «Porque abandonaron la alianza del Señor, su Dios, y los sirvieron».
10 Ne sirassátok a halottat, és ne mutassatok részvétet iránta! Inkább sirassátok keservesen azt, aki elmegy, mert nem tér vissza többé, és nem látja meg szülőföldjét!	10 No lloren por el que está muerto ni se lamenten por él. Lloren más bien por el parte, porque él no volverá nunca más ni verá otra vez su país natal.
11 Mert így szól az Úr Sallumról, Jozija fiáról, Júda királyáról, aki atyja, Jozija után lett király: »Aki eltávozott erről a helyről, nem tér vissza ide többé;	11 Porque así habla el Señor acerca de Salúm, hijo de Josías, Rey de Judá, que sucedió en el trono a su padre Josías: «El que salió de este lugar ya no regresará:
12 hanem azon a helyen fog meghalni, ahová fogságba vitték, és ezt a földet nem látja meg többé.«	12 morirá en el lugar adonde ha sido deportado, no verá más que este país».
13 Jaj annak, aki házát igazságtalansággal építi, és felső termeit jogtalansággal; embertársával ingyen dolgoztat, és bérét nem adja meg neki;	13 ¡Ay del que edifica su casa sin respetar la justicia y sus pisos altos sin respetar el derecho, del que hace trabajar de balde a su prójimo y no le remunera su trabajo!
14 aki így szól: »Tágas házat építek magamnak, és széles felső termeket;« ablakot vág rá, cédrusfával burkolja, és befesti vörösre!	14 ¡Ay del que dice: «Me edificaré una casa espaciosa, con pisos altos bien aireados», y luego le abre ventanas, la recubre de cedro y la pinta de rojo vivo!
15 Attól vagy-e király, hogy versengsz a cédrusért? Atyád talán nem evett és ivott? De jogot és igazságot szolgáltatott, azért jól ment a dolga.	15 ¿Eres acaso rey porque ostentas la mejor madera de cedro? ¿Acaso tu padre no comía y bebía? Pero también practicaba el derecho y la justicia, y entonces todo lo iba bien.
16 Igazságosan ítélt a szegény és nyomorult perében, azért jól mentek a dolgok. »Nemde ezt jelenti ismerni engem?« – mondja az Úr.	16 El juzgaba la causa del pobre y del indigente, y entonces todo le iba bien. ¿No es eso conocerme? –oráculo del Señor–.
17 De a te szemed és szíved nem figyel másra, csak a magad nyereségére, az ártatlan vérének kiontására, az elnyomásra és a sanyargatásra.	17 Pero tú no tienes ojos ni corazón más que para tus ganancias, para derramar sangre inocente, para practicar la opresión y la violencia.
18 Ezért így szól az Úr Joakimról, Jozija fiáról, Júda királyáról: »Nem siratják őt: ‘Jaj, testvérem! Jaj, nővérem!’ Nem siratják őt: ‘Jaj, uram! Jaj, őfelsége!’	18 Por eso, así habla el Señor acerca de Joaquím, hijo de Josías, rey de Judá: ¡Pobre de ese hombre! Nadie se lamentará por él: «¡Ay, hermano mío! ¡Ay, hermana mía!». Nadie se lamentará por él: «¡Ay, señor! ¡Ay, su Majestad!».
19 Úgy fogják eltemetni, mint egy szamarat, kivonszolják és kidobják Jeruzsálem kapuin túl.«	19 Será sepultado como un asno, será arrastrado y arrojado más allá de las puertas de Jerusalén.
20 Menj föl a Libanonra, és kiálts, Básánban hallasd hangodat! Kiálts az Abárimról, mert összetörtek mind a szeretőid!	20 Sube hasta el Líbano y grita, levanta tu voz en Basán, grita desde los Abarím, porque todos tus amantes han sido destrozados!
21 Szóltam hozzád, amikor biztonságban voltál, de azt mondtad: »Nem hallgatom meg!« Ez a te utad ifjúkorod óta, hogy nem hallgatsz a szavamra.	21 Yo te hablé cuando estabas tranquila, pero tú dijiste: «¡No escucharé!». Este ha sido tu camino desde tu juventud: nunca has escuchado mi voz.
22 Minden pásztorodat szél legelteti, és szeretőid fogságba mennek; bizony, akkor majd szégyenkezel és pirulsz minden gonoszságod miatt.	22 A todos tus pastores los apacentará el viento, tus amantes irán al cautiverio; entonces quedarás avergonzada y confundida por toda tu maldad.
23 Aki a Libanonon laksz, és a cédrusokon fészkelsz, hogy fogsz sóhajtozni, amikor fájdalmak jönnek rád, vajúdás, mint a szülő asszonyra!	23 Tú, que habitas en el Líbano, que anidas entre los cedros, ¡cómo gemirás cuando te asalten los dolores y un temblor como de parturienta!
24 »Amint igaz, hogy élek én – mondja az Úr –, ha Jojachin, Joakim fia, Júda királya pecsétgyűrű volna is jobb kezemen, bizony onnan is leszakítanám!	24 ¡Lo juro por mi vida! –oráculo del Señor–: Aunque Conías, hijo de Joaquím, rey de Judá, fuera un anillo en mi mano derecha, de allí lo arrancaría.
25 Azok kezébe adlak, akik életedre törnek, és azok kezébe, akiktől félsz: Nebukadnezárnak, Babilon királyának kezébe és a káldeaiak kezébe.	25 Yo entregaré en manos de los que atentan contra tu vida, en manos de los que tú más temes, en manos de Nabucodonosor, rey de Babilonia, y en manos de los caldeos.
26 Elhajítalak téged és anyádat, aki szült téged, egy másik országba: nem ott születtetek, de ott fogtok meghalni.	26 Yo te arrojaré, a ti y a tu madre que te dio a luz, a un país extraño, donde ustedes no han nacido, y allí morirán.
27 Abba az országba pedig, ahova lelkük visszatérni vágyik, nem fognak visszatérni.«	27 Pero al país al que ansían volver, allí no volverán.
28 Vajon megvetett, törött edény ez a férfi, Joachin? Olyan edény, mely senkinek sem tetszik? Miért hajították el őt meg ivadékát, és dobták el abba az országba, amelyet nem ismertek?	28 ¿Es este hombre, Conías, una vasija despreciable, rota, un objeto que ya nadie quiere? ¿Por qué él y su descendencia han sido arrojados, echados a un país que no conocían?
29 Ország, ország, ország, halld az Úr igéjét!	29 ¡Tierra, tierra, tierra! Escucha la palabra del Señor: Inscriban a este hombre: «Sin hijo, un fracasado en la vida», porque ninguno de su descendencia logrará sentarse en el trono de David ni seguir dominando en Judá.
30 Így szól az Úr: »Írjátok fel ezt a férfit mint gyermektelent, mint olyan embert, akinek nincs sikere napjaiban, mert nem sikerül ivadékai közül egynek sem, hogy Dávid trónján üljön, és uralkodjék még Júdában!«