Izajás könyve 48

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA TINTORI
1 Halljátok ezt, Jákob háza, akik Izrael nevét viselitek, és Júda bensejéből származtok; akik az Úr nevére esküsztök, és Izrael Istenét emlegetitek, de nem hűségben és nem igazságban!	1 Sentite questo, o casa di Giacobbe, voi che vi chiamate col nome d'Israele, che siete usciti dalla fonte di Giuda e giurate nel nome del Signore e ricordate il Dio d'Israele, ma non nella verità e nella giustizia.
2 Bizony, a szent városról kapták nevüket, és Izrael Istenére támaszkodnak: Seregek Ura az ő neve.	2 Prendono il nome dalla città santa, si appoggiano sopra il Dio d'Israele, che si chiama il Signore degli eserciti.
3 A korábbi dolgokat régóta hirdettem, számból jöttek ki, és tudattam azokat; egy szempillantás alatt megtettem, és bekövetkeztek.	3 Molto tempo avanti annunziai le cose passate, uscirono dalla mia bocca e le feci sapere, tutto ad un tratto le ho eseguite, e sono avvenute.
4 Mert tudtam, hogy megátalkodott vagy, vasinakból van a nyakad, és a homlokod ércből,	4 Siccome sapevo che tu sei duro, che il tuo collo è una sbarra di ferro e la tua fronte è di bronzo,
5 ezért hirdettem neked régóta, mielőtt bekövetkezett, tudattam veled, hogy ne mondhasd: »Bálványom tette ezeket, faragott és öntött szobrom parancsolta meg.«	5 te le predissi molto avanti, te le annunziai avanti che avvenissero, affinchè tu non dicessi: « Questo l'han fatto i miei idoli, le mie imagini scolpite e di getto han cosi disposto ».
6 Amit hallottál, lásd mindazt! És ti nem hirdetitek? Mostantól fogva új dolgokat tudatok veled, és elrejtett dolgokat, melyeket nem ismersz.	6 Ciò che udisti, miralo adempiuto in tutto: ma voi lo proclamaste? Ora poi ti faccio sapere delle cose nuove, e ce ne son delle riservate che tu ignori.
7 Most teremtettem őket, nem régen, és a napjuk előtt nem hallottál róluk, hogy ne mondhasd: »Íme, ismertem őket.«	7 Ora son create e non avanti, e avanti questo giorno non ne hai sentito parlare. Cosi non potrai dire: « Ecco, io lo sapevo ».
8 Nem is hallottad, nem is ismerted, füled sem nyílt meg előbb; mert tudom, hogy nagyon hűtlen vagy, és lázadónak hívnak az anyaméhtől fogva.	8 Tu non l'hai sentito, tu non l'hai saputo, non era allora nemmeno aperto il tuo orecchio; ma io so che tu sarai del tutto infedele e ti chiamai prevaricatore fin dal seno di tua madre.
9 Nevemért türtőztetem haragomat, és dicsőségemért megfékezem irántad, hogy ne pusztítsalak el.	9 Pel mio nome allontanerò il mio furore; per la mia gloria ti terrò a freno, perchè tu non perisca.
10 Íme, kiégettelek, de nem mint ezüstöt, megpróbáltalak a nyomorúság kohójában.	10 Ecco, io t'ho messo al fuoco, ma non come l'argento, ti ho raffinato nel crogiolo della povertà.
11 Önmagamért, magamért cselekszem, mert hogyan engedhetném, hogy gyalázzanak? És dicsőségemet másnak nem adom!	11 Per me lo farò, per me, per non esser bestemmiato; e non darò ad altri la mia gloria.
12 Hallgass rám, Jákob, és Izrael, akit elhívtam! Én magam, én vagyok az első, és én vagyok az utolsó is.	12 Ascoltami, o Giacobbe, o Israele, da me chiamato. Son proprio io: io sono il primo, io sono l'ultimo.
13 Igen, az én kezem alapozta meg a földet, és jobbom terjesztette ki az eget; ha szólítom őket, előállnak együtt.	13 E fu pure la mia mano quella che fondò la terra, fu la mia destra che misurò i cieli:' io li chiamerò, e si presenteran tutti insieme,
14 Gyűljetek össze mindnyájan, és halljátok! Ki hirdette közülük ezeket? Akit az Úr szeret, végrehajtja akaratát Babilonon, és karja a káldeaiakon.	14 Adunatevi voi tutti, e ascoltate: chi di essi annunziò queste cose? Il Signore l'ha amato e farà la sua volontà in Babilonia, e sarà il suo braccio contro i Caldei.
15 Én, én szóltam, és hívtam el őt, elhoztam őt, és sikerrel jár útján.	15 Son io, io che ho parlato, io l'ho chiamato, io l'ho fatto venire, ed è appianata la sua via.
16 Jöjjetek közel hozzám, halljátok ezt! Nem szóltam a rejtekben kezdettől fogva, attól az időtől, hogy ez történik, én ott vagyok. Most pedig az Úristen küldött el engem, és az ő lelke.	16 Accostatevi a me e sentite questo: Io fin da principio non ho parlato di nascosto, molto tempo avanti che le cose avvenissero io ero là. Ed ora il Signore Dio mi ha inviato, e il suo Spirito.
17 Így szól az Úr, a te megváltód, Izrael Szentje: Én vagyok az Úr, a te Istened, aki tanítalak téged, hogy hasznodra váljék, aki vezetlek az úton, amelyen járnod kell.	17 Così parla il Signore, il tuo Redentore, il Santo d'Israele: « Io sono il Signore Dio tuo che t'insegno il tuo bene, che ti guido nella strada per la quale cammini.
18 Ha figyeltél volna parancsaimra, olyan volna békességed, mint a folyam, és igazságod, mint a tenger hullámai;	18 Oh! se tu avessi avuto a cuore i miei comandamenti! la tua pace sarebbe come un fiume, e la tua giustizia come i gorghi del mare;
19 ivadékod annyi volna, mint a föveny, és méhed sarja annyi, mint homokszemei; nem veszne ki és nem tűnne el neve színem elől.	19 la tua stirpe sarebbe come l'arena del mare e i frutti del tuo seno come i suoi granelli. Nè sarebbe perito nè distrutto il loro nome dinanzi a me.
20 Menjetek ki Babilonból, meneküljetek a káldeaiak közül! Ujjongó hangon hirdessétek, adjátok tudtul ezt, terjesszétek el a föld végéig! Mondjátok: »Megváltotta az Úr szolgáját, Jákobot!«	20 Uscite di Babilonia, fuggite dai Caldei: con voce di giubilo annunziatelo, fatelo sapere, banditelo sino agli ultimi confini del mondo, dite: « Il Signore ha redento Giacobbe suo servo.
21 Nem szomjaztak, amikor a pusztában vezette őket, kősziklából fakasztott vizet nekik; meghasította a kősziklát, és folytak a vizek.	21 Non ebbero sete quando li guidò pel deserto: per loro fece scaturire l'acqua dal sasso, spezzò la pietra e scaturirono le acque ».
22 Nincs békességük az istenteleneknek – mondja az Úr. –	22 Non v'è pace per gli empi — dice il Signore.