Jób könyve 4

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 1974
1 Válaszolt pedig a temáni Elifáz és mondta:	1 Elifaz il Temanita prese la parola e disse:
2 »Tán bosszantásnak veszed, ha megkíséreljük a választ, de ki tudja magába fojtani gondolatát?	2 Se si tenta di parlarti, ti sarà forse gravoso? Ma chi può trattenere il discorso?
3 Lám, te sokakat oktattál s erőssé tettél fáradt karokat,	3 Ecco, tu hai istruito molti e a mani fiacche hai ridato vigore;
4 szavaid fenntartottak támolygókat, s erőt öntöttél roskadó térdekbe.	4 le tue parole hanno sorretto chi vacillava e le ginocchia che si piegavano hai rafforzato.
5 Most meg, hogy rád jött a csapás, zokon veszed, s amikor téged sújtott, zavarba jöttél!	5 Ma ora questo accade a te e ti abbatti; capita a te e ne sei sconvolto.
6 Hová lett istenfélelmed, kitartásod, hová türelmed, s útjaid tökéletessége?	6 La tua pietà non era forse la tua fiducia e la tua condotta integra, la tua speranza?
7 Emlékezz, kérlek, pusztult-e valaha valaki ártatlanul, és tönkrement-e valahol, aki becsületes?	7 Ricordalo: quale innocente è mai perito e quando mai furon distrutti gli uomini retti?
8 Inkább úgy láttam: akik gonoszságot szántanak és fájdalmat vetnek, azt is aratnak;	8 Per quanto io ho visto, chi coltiva iniquità, chi semina affanni, li raccoglie.
9 tönkreteszi őket Isten lehelete, elemészti haragjának vihara.	9 A un soffio di Dio periscono e dallo sfogo della sua ira sono annientati.
10 Az oroszlán ordítása, a nőstény bömbölése, s az oroszlánkölykök fogai összetörnek!	10 Il ruggito del leone e l'urlo del leopardo e i denti dei leoncelli sono frantumati.
11 Préda híján elpusztul a tigris, s az oroszlán kölykei elszélednek.	11 Il leone è perito per mancanza di preda e i figli della leonessa sono stati dispersi.
12 Továbbá: Titkos szó jutott el hozzám, és fülemet lopva érte a nesze;	12 A me fu recata, furtiva, una parola e il mio orecchio ne percepì il lieve sussurro.
13 éjjeli álomlátás rémségei között, amikor mély álom borul az emberekre,	13 Nei fantasmi, tra visioni notturne, quando grava sugli uomini il sonno,
14 félelem és rettegés fogott el engem, megrendült minden csontom!	14 terrore mi prese e spavento e tutte le ossa mi fece tremare;
15 Szellő suhant el ekkor mellettem, mire felborzadt minden hajszál a fejemen;	15 un vento mi passò sulla faccia, e il pelo si drizzò sulla mia carne...
16 ott állt valaki, de nem vettem ki arcát, egy alak szemeim előtt, és hallottam szava halk suttogását:	16 Stava là ritto uno, di cui non riconobbi l'aspetto, un fantasma stava davanti ai miei occhi... Un sussurro..., e una voce mi si fece sentire:
17 Lehet-e ember igaz Isten előtt? Lehet-e férfi tiszta Alkotója előtt?	17 "Può il mortale essere giusto davanti a Dio o innocente l'uomo davanti al suo creatore?
18 Lám, akik neki szolgálnak, azok sem állhatatosak, még angyalaiban is talál hibát!	18 Ecco, dei suoi servi egli non si fida e ai suoi angeli imputa difetti;
19 Nos akkor a vályogházak lakói, akiknek homokon van az alapzatuk, elpusztulnak, mint amit a moly emészt;	19 quanto più a chi abita case di fango, che nella polvere hanno il loro fondamento! Come tarlo sono schiacciati,
20 véget érnek reggeltől estére, elmúlnak örökre, anélkül, hogy bárki észrevenné;	20 annientati fra il mattino e la sera: senza che nessuno ci badi, periscono per sempre.
21 utódaikat is elveszik tőlük, meghalnak, mégpedig bölcsesség nélkül.	21 La funicella della loro tenda non viene forse strappata? Muoiono senza saggezza!".