Jób könyve 21

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA RICCIOTTI
1 És felelt Jób, és ezt mondta:	1 - Ma Giobbe rispose e disse:
2 »Hallgassátok meg, kérlek, szavamat, és szálljatok magatokba!	2 «Ascoltate, vi prego, le mie parole, e cambiate opinione.
3 Tűrjetek engem, amíg szólok, és szavaim után, ha úgy tetszik, gúnyolódjatok!	3 Tolleratemi ed io parlerò, e dopo le mie parole, se vi pare, ridete pure.
4 Vajon ember ellen megy-e a perem? És miért ne kelljen méltán szomorkodnom?	4 Sto io forse a disputar contro un uomo, sì che io non abbia motivo d'attristarmi?
5 Rám figyeljetek és álmélkodjatok, tegyétek ujjatokat szátokra!	5 Volgetevi a me e inorridite, e mettetevi un dito sulla bocca:
6 Magam is megrémülök, ha rágondolok, és remegés fogja el testemet!	6 pur io, se vi ripenso, allibisco, e un tremore scuote le mie carni.
7 Miért maradnak a gonoszok életben? Miért emelkednek fel és gyarapodnak vagyonban?	7 Perchè dunque gli empii vivono, s'innalzano e hanno grandi ricchezze?
8 Ivadékuk megmarad előttük, rokonok és unokák serege van szemük előtt,	8 La loro stirpe persiste innanzi a loro, e una turba di parenti e nepoti sta al loro cospetto;
9 házuk bizton van és békében, és nincs az Isten vesszeje rajtuk,	9 le loro case sono tranquille e in pace, nè la verga di Dio cade su loro;
10 marhájuk fogan, borját el nem veszti, tehenük megellik és el nem vetél,	10 il loro bove va alla monta e non rifiuta, la vacca partorisce senza disperdere il feto.
11 kieresztik kicsinyeiket, mint a nyájat, és vígan ugrándoznak gyermekeik,	11 Se non vanno qual gregge i loro ragazzi, e i loro fanciulli saltellano scherzando.
12 kezükben dob és citera, sípszó mellett vigadoznak;	12 Suonano il timpano e la cetra, e fanno festa al suono del flauto.
13 jólétben töltik napjaikat s egy pillanat alatt szállnak az alvilágba.	13 Consumano nella felicità i loro giorni, quindi in pace discendono agli ìnferi.
14 Pedig azt mondták Istennek: ‘Hagyj minket békében, nem vagyunk kíváncsiak útjaidra!	14 Esclamarono essi verso Dio: - Va' lungi da noi; la dottrina dei tuoi precetti noi non gradiamo.
15 Ki az a Mindenható, hogy szolgáljunk neki, és mi hasznunk, ha hozzá imádkozunk?’	15 Chi è mai l'Onnipotente, che lo dobbiamo servire, e in che ci gioverebbe se lo pregassimo? -
16 Nemde szerencséjüket kezükben tartják, s ő nem törődik a gonoszok tervével!	16 Tuttavia, poichè essi non son padroni dei loro beni, il consiglio degli empii sia lungi da me!
17 Ugyan hányszor alszik el a gonoszok mécsese, s éri el őket romlásuk, és ontja ki rájuk haragja fájdalmait?	17 Quante volte la lucerna degli empii si spegne, e li raggiunge l'inondazione [di tutti i mali], assegnando [Dio] i castighi dell'ira sua?
18 Hányszor járnak úgy, mint a szalmaszál a szél előtt, mint a pernye, amelyet elkap a szélvész?	18 Dovrebbero essere come paglia al vento, e come pula dispersa dal turbine.
19 ‘Isten az atya büntetését fiai számára tartja fenn?’ Fizessen csak neki! Hadd érezze!	19 Dio riserba ai figli il castigo del padre: ma ripaghi lui stesso, e allora imparerà!
20 Saját szemével lássa romlását, maga igyék a Mindenható haragjából!	20 vedano i suoi occhi il proprio sterminio, e del furore dell'Onnipotente egli beva!
21 Mert mi gondja van arra, hogy mi lesz utána házával, mikor hónapjai számát már elvágták!	21 Giacchè che importa a lui di quei di casa sua dopo di sè, quando il numero dei suoi mesi [di vita], è compiuto?
22 Lehet-e bölcsességre kioktatni Istent, aki a magasságbelieket ítéli?	22 Insegnerà forse qualcuno la sapienza a Dioche giudica gli eccelsi?
23 Az egyik meghal erőben, egészségben, gazdagon és boldogan;	23 Questo muore robusto e sano, ricco e pur felice,
24 beleit háj borítja, és csontjait velő itatja,	24 il suo corpo è tutto pinguedine, e le sue ossa son grasse di midollo:
25 a másik pedig meghal lelke keserűségében, minden vagyon nélkül;	25 Quest'altro muore nell'amarezza d'animo, senza nessun bene;
26 mégis együtt pihennek a porban, és féreg lepi el mindkettejüket.	26 tuttavia insieme nella polvere giacciono, e li ricoprono i vermini.
27 Jól ismerem eszetek járását, ellenem irányuló igaztalan véleményeteket!	27 Io ben conosco i vostri pensierie le vostre inique sentenze contro di me;
28 Mert kérditek: ‘Hol van az előkelő háza? Hová lettek a gonoszok hajlékai?’	28 voi infatti dite: - Ov'è mai la casa del tiranno? e ove son mai le abitazioni degli empii? -
29 Kérdezzetek akárkit az utasok közül és meglátjátok, ő is így tudja:	29 Ebbene, interrogate un viaggiatore qualunque, e vi convincerete ch'egli la pensa nel modo seguente:
30 hogy a romlás napjáig a gonoszt megkímélik s a harag napjáig bizton vezetik.	30 Pel giorno di rovina il malvagio è risparmiato, e fino al giorno d'ira egli sarà tollerato.
31 Ki veti szemére útját? Ki fizet meg neki tetteiért?	31 Chi gli rinfaccia apertamente la sua condotta? e ciò ch'ei commise, chi glielo ripaga?
32 Kikísérik a temetőbe, s ott ő őrt áll sírhantja fölött.	32 Eppure alle sepolture [onorevoli] egli viene portato, e sul tumulo de' morti c'è chi fa la guardia.
33 Édesek számára a sírgödör rögei; az egész népet vonultatja fel maga után, s előtte is számtalanok mennek!	33 Dolci sono a lui le zolle della valle [funerea]; ed egli trascina dietro a sè ogni uomo, come già prima di sè altri innumerevoli.
34 Miért is akartok vigasztalni hiábavalóságokkal, holott a válaszotok az igazsággal nyilván ellenkezik?«	34 Come dunque mi consolerete con vane [ragioni], se la vostra risposta chiaramente ripugna alla verità?»