Sámuel második könyve 10

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Történt pedig ezek után, hogy meghalt Ammon fiainak királya, s Hánon, a fia lett a király helyette.	1 En ce temps-là mourut le roi des Ammonites, son fils Anoun régna à sa place.
2 Azt mondta ekkor Dávid: »Irgalmasságot cselekszem Hánonnal, Naás fiával, mint ahogy az apja irgalmasságot cselekedett velem.« Éppen azért elküldött Dávid, hogy megvigasztalja őt szolgái által apja halála miatt. Amikor azonban Dávid szolgái Ammon fiainak földjére jutottak,	2 David se dit: “Je serai plein d’attentions pour Anoun, fils de Nahach, puisque son père a fait la même chose pour moi.” David envoya donc ses serviteurs pour lui présenter ses condoléances à l’occasion de la mort de son père. Mais lorsque les serviteurs de David arrivèrent chez les Ammonites,
3 Ammon fiainak fejedelmei azt mondták Hánonnak, az uruknak: »Azt hiszed, hogy apád iránt való tiszteletből küldött hozzád Dávid vigasztalókat, s nem azért küldte el Dávid a szolgáit hozzád, hogy megvizsgálja és kikémlelje a várost, s aztán feldúlja?«	3 les princes Ammonites dirent à leur maître Anoun: “Penses-tu donc que David a envoyé ses messagers avec des condoléances pour honorer ton père? Il les a sûrement envoyés pour espionner la ville, pour en connaître les défenses et s’en emparer?”
4 Erre Hánon elfogatta Dávid szolgáit, és lenyíratta szakálluk felét és levágatta ruhájuk felét egészen az ágyékukig, s aztán elbocsátotta őket.	4 Alors Anoun saisit les serviteurs de David, il leur rasa la moitié de la barbe, coupa leurs vêtements à la hauteur des fesses et les renvoya;
5 Amikor ezt hírül vitték Dávidnak, eléjük küldött, mert igen rútul megcsúfították embereit, és azt üzente nekik Dávid: »Maradjatok Jerikóban, amíg ki nem nő szakállatok, s csak akkor térjetek vissza.«	5 En apprenant cela, David envoya quelqu’un à leur rencontre car ces hommes étaient couverts de honte. Il leur fit dire: “Restez à Jéricho jusqu’à ce que votre barbe ait repoussé, vous reviendrez ensuite.”
6 Amikor Ammon fiai észrevették, hogy megbántották Dávidot, elküldtek, s felbéreltek a rohóbi szírek s a szóbai szírek közül húszezer gyalogost, továbbá Maáka királyától ezer embert és Istóbból tizenkétezer embert.	6 Les Ammonites se rendirent bien compte qu’ils s’étaient rendus odieux à David; ils engagèrent donc à leur service les Araméens de Beth-Réhob et les Araméens de Soba, au nombre de 20 000 hommes. Ils engagèrent également le roi de Maaka avec 1 000 hommes et 12 000 hommes de Tob.
7 Amikor ezt Dávid meghallotta, odaküldte Joábot s a vitézek egész seregét.	7 Quand David apprit cela, il envoya Joab avec toute l’armée et les troupes d’élite.
8 Erre kivonultak Ammon fiai, s csatasorba álltak a kapu bejárata előtt, amíg a szóbai szírek meg a rohóbiak meg az istóbiak és a maákaiak külön, a mezőn helyezkedtek el.	8 Les Ammonites sortirent et se rangèrent en bataille à l’entrée de la porte, tandis que les Araméens de Soba et de Réhob avec les gens de Tob et de Maaka restaient en rase campagne.
9 Amikor Joáb látta, hogy elölről is, hátulról is harc készül ellene, kiválasztotta Izrael valamennyi válogatottjának javát, s a szírek ellen állt csatasorba,	9 Joab se retrouva donc avec des ennemis devant lui et derrière lui. Il choisit les troupes d’élite d’Israël et les rangea face aux Araméens,
10 a nép többi részét pedig Abizájra, a fivérére bízta, aki Ammon fiai ellen állt csatasorba.	10 puis il confia à son frère Abisaï le reste du peuple, et celui-ci les rangea face aux Ammonites.
11 Azt mondta Joáb: »Ha fölém kerekednek a szírek, légy segítségemre; ha meg Ammon fiai föléd kerekednek, én segítek neked.	11 Il dit alors: “Si les Araméens sont plus forts que moi, tu viendras à mon secours, si les Ammonites sont plus forts que toi, je viendrai à ton secours.
12 Légy erős férfi, s hadakozzunk népünkért s Istenünk városáért, s az Úr majd megteszi azt, ami jó az ő színe előtt.«	12 Sois fort, montrons-nous courageux pour notre peuple et pour les villes de notre Dieu; Yahvé fera ce qui lui semblera bon.”
13 Erre Joáb megtámadta a vele levő néppel a szíreket, s azok tüstént megfutamodtak színe elől.	13 Joab s’avança avec son armée pour combattre les Araméens, et ils s’enfuirent devant lui.
14 Amikor aztán Ammon fiai látták, hogy a szírek megfutamodtak, ők is megfutamodtak Abizáj színe elől, s visszavonultak a városba. Erre Joáb visszatért Ammon fiaitól és visszament Jeruzsálembe.	14 Lorsque les Ammonites virent que les Araméens fuyaient, eux aussi tournèrent le dos devant Abisaï et rentrèrent en ville. Alors Joab mit fin à la campagne contre les Ammonites et rentra à Jérusalem.
15 Amikor azonban a szírek látták, hogy vereséget szenvedtek Izrael előtt, valamennyien összegyűltek,	15 Voyant qu’ils avaient été battus par Israël, les Araméens rassemblèrent leurs forces.
16 sőt Adarézer elküldte, s kirendelte azokat a szíreket is, akik a folyón túl laktak, s elhozatta seregüket; Sobák, Adarézer hadvezére volt a vezérük.	16 Hadadézer envoya des messagers pour appeler tous les Araméens qui étaient de l’autre côté du fleuve et ils se rassemblèrent à Hélam; Chobak, le chef de l’armée de Hadadézer, était à leur tête.
17 Amikor ezt hírül vitték Dávidnak, az összevonta egész Izraelt, átkelt a Jordánon és Helámba ment. Erre a szírek csatasorba álltak Dáviddal szemben és harcba bocsátkoztak vele.	17 Lorsque David l’apprit, il réunit tout Israël, traversa le Jourdain et arriva à Hélam.
18 Ám a szírek megfutamodtak Izrael színe elől, és Dávid hétszáz szekérharcost és negyvenezer lovast ölt meg a szírek közül. Sobákot, a hadvezérüket is leütötte, úgyhogy az tüstént meghalt.	18 Les Araméens se rangèrent en bataille face à David et le combat s’engagea. Les Araméens tournèrent le dos devant Israël et David leur tua 700 attelages et 40 000 hommes. Chobak, leur chef, fut abattu et mourut sur place.
19 Amikor aztán látták mindazok a királyok, akik Adarézer fennhatósága alatt voltak, hogy Izrael legyőzte őket, megrémültek és ötvennyolcezer emberükkel együtt megfutamodtak Izrael elől. Aztán békét kötöttek Izraellel és szolgáltak neki, s többé a szírek nem mertek segítséget nyújtani Ammon fiainak.	19 Lorsque tous les rois, vassaux de Hadadézer, virent qu’ils avaient été battus par Israël, ils demandèrent la paix aux Israélites et firent leur soumission; à partir de ce jour les Araméens n’osèrent plus porter secours aux Ammonites.