Ecclésiaste 7

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Mieux vaut un nom que l'huile fine, et le jour de la mort que le jour de la naissance.	1 Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál.
2 Mieux vaut aller à la maison du deuil qu'à la maison du banquet, puisque c'est la fin de touthomme; ainsi le vivant y réfléchira.	2 Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt.
3 Mieux vaut le chagrin que le rire, car avec un triste visage on peut avoir le coeur joyeux.	3 Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke.
4 Le coeur du sage est dans la maison du deuil, le coeur des insensés, dans la maison de la joie.	4 Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik.
5 Mieux vaut écouter la semonce du sage qu'écouter le chant de l'insensé;	5 Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni.
6 car tel le bruit des épines sous le chaudron, tel est le rire de l'insensé, et cela aussi est vanité.	6 Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság!
7 Mais l'oppression rend fou le sage et un présent perd le coeur.	7 A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet.
8 Mieux vaut la fin d'une chose que son début, mieux vaut la patience que la prétention.	8 »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.«
9 Ne te hâte pas de t'irriter, car l'irritation habite au coeur des insensés.	9 Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik.
10 Ne dis pas: "Comment se fait-il que le passé fut meilleur que le présent?" Car ce n'est pas lasagesse qui te fait poser cette question.	10 Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés!
11 La sagesse est bonne comme un héritage, elle profite à ceux qui voient le soleil.	11 Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják.
12 Car l'abri de la sagesse vaut l'abri de l'argent, et l'avantage du savoir, c'est que la sagesse faitvivre ceux qui la possèdent.	12 Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának.
13 Regarde l'oeuvre de Dieu: qui pourra donc redresser ce qu'il a courbé?	13 Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott!
14 Au jour du bonheur, sois heureux, et au jour du malheur, regarde: Dieu a bel et bien fait l'un etl'autre, afin que l'homme ne trouve rien derrière soi.	14 A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene.
15 J'ai tout vu, en ma vie de vanité: le juste périr dans sa justice et l'impie survivre dans sonimpiété.	15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él.
16 Ne sois pas juste à l'excès et ne te fais pas trop sage, pourquoi te détruirais-tu?	16 Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy!
17 Ne te fais pas méchant à l'excès et ne sois pas insensé, pourquoi mourir avant ton temps?	17 Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt!
18 Il est bon de tenir à ceci sans laisser ta main lâcher cela, puisque celui qui craint Dieu trouveral'un et l'autre.	18 Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit.
19 La sagesse rend le sage plus fort que dix gouverneurs dans une ville.	19 A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága.
20 Il n'est pas d'homme assez juste sur la terre pour faire le bien sans jamais pécher.	20 Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék.
21 D'ailleurs ne prête pas attention à toutes les paroles qu'on prononce, ainsi tu n'entendras pas tonserviteur te maudire.	21 Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád,
22 Car bien des fois ton coeur a su que toi aussi avais maudit les autres.	22 hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat.
23 Tout cela, j'en ai fait l'épreuve par la sagesse; j'ai dit: "Je serai sage", mais c'est hors de maportée!	23 Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem,
24 Hors de portée ce qui fut; profond! profond! Qui le découvrira?	24 még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni?
25 J'en suis venu, en mon coeur, à connaître, à explorer et à m'enquérir de la sagesse et de laréflexion, à reconnaître le mal pour une chose insensée et la folie pour une sottise.	25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését.
26 Et je trouve plus amère que la mort, la femme, car elle est un piège, son coeur un filet, et sesbras des chaînes. Qui plaît à Dieu lui échappe, mais le pécheur s'y fait prendre.	26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad.
27 Voici ce que je trouve, dit Qohélet, en regardant une chose après l'autre pour en tirer uneréflexion	27 Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz,
28 que je cherche encore sans la trouver: un homme sur mille, je le trouve, mais une femme surtoutes, je ne la trouve pas.	28 amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam!
29 Seulement voici ce que je trouve: Dieu a fait l'homme tout droit, et lui, cherche bien descalculs.	29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe.