| 1 Dichoso el hombre que no ha faltado de palabra, | ni sufre remordimientos por sus pecados. | 1 Boldog az a férfi, aki nem vétett szája szavával, akit nem bánt gond bűn miatt! |
| 2 Dichoso aquel cuya conciencia nada le reprocha, | ni ha perdido la esperanza. | 2 Boldog, akinek nem aggódik lelke, és akit nem hagyott el reménye. |
| 3 No es buena la riqueza para el mezquino, | y al avaro, ¿de qué le sirve el dinero? | 3 A telhetetlen, kapzsi ember nem veszi gazdagsága hasznát; mire jó az arany az irigy embernek? |
| 4 El que con privaciones acumula, para otros acumula, | y de sus bienes otros disfrutarán. | 4 Aki szívesen gyűjt igaztalan vagyont, másnak gyűjti azt; vagyonában idegen dúskál majd. |
| 5 El que es tacaño consigo mismo, ¿con quién será generoso?, | ni siquiera disfruta de sus propios bienes. | 5 Aki galád magához, jó lesz-e az máshoz? Bizony, nem talál gyönyörűséget javaiban! |
| 6 Nadie peor que el avaro consigo mismo, | esa es la paga de su maldad. | 6 Nincs rosszabb annál, aki magához is irigy, galádsága bérét magával hordozza! |
| 7 Si hace algo bueno es por descuido | y al final manifiesta su maldad. | 7 Ha jót cselekszik is, nem teszi tudva, akarva, és végül mégis csak elárulja galádságát. |
| 8 El hombre avaricioso es malvado, | desvía la mirada y desprecia a los demás. | 8 Gonosz az, akinek irigy a szeme, aki elfordítja arcát és megveti saját lelkét. |
| 9 El codicioso nunca está satisfecho con su suerte, | pues la codicia malsana seca el alma. | 9 A kapzsi szeme nem tud betelni igaztalan jószággal, nem lakik jól, míg csak el nem emészti sorvadozó lelkét. |
| 10 El tacaño hasta el pan escatima, | y en su propia mesa pasa hambre. | 10 A gonosz szem gonoszra tör, de nem lakik jól étellel, szűkölködik és bánkódik asztalánál. |
| 11 Hijo, en cuanto te sea posible, cuida de ti mismo | y presenta dignamente tus ofrendas al Señor. | 11 Fiam! Ha van miből, tégy jót magaddal, és mutass be méltó áldozatokat Istennek! |
| 12 Recuerda que la muerte no puede tardar, | y que el decreto del abismo no te ha sido revelado. | 12 Gondolj arra, hogy a halál el nem marad, hiszen ismered az alvilág törvényét, mert a világ törvénye: Minden bizonnyal meg kell halni! |
| 13 Antes de morir, haz el bien a tu amigo, | según tus posibilidades, sé generoso con él. | 13 Tégy jót barátoddal még halálod előtt, erődhöz képest nyújtsd ki kezedet, és adj a szegénynek! |
| 14 No te prives de pasar un día feliz, | no dejes escapar un deseo legítimo. | 14 Ne vond meg magadtól a jó napot, s egy cseppet se mulassz el a kapott jóból! |
| 15 ¿No dejarás a otro el fruto de tu trabajo | y de tus fatigas, para que se lo repartan a suertes? | 15 Nemde másnak kell átengedned fáradságod gyümölcsét, és sorsvetésre hagyod, amit szereztél! |
| 16 Da y recibe, disfruta de la vida, | porque en el abismo no hay que esperar satisfacciones. | 16 Adj, és fogadj el, és tedd igazzá lelkedet! |
| 17 Todo viviente envejece como un vestido, | pues es ley eterna que hay que morir. | 17 Halálod előtt cselekedj igazságot, mert nem lehet ételt lelni az alvilágban. |
| 18 Como las hojas verdes de un árbol frondoso, | que unas caen y otras brotan, | así las generaciones de carne y sangre: | unas mueren y otras nacen. | 18 Minden test elfonnyad, mint a fű, mint a fakadó levél a zöldellő fán: |
| 19 Toda obra corruptible desaparece, | y su autor se va con ella. | 19 az egyik kihajt, a másik lehull. Ilyen a húsból és vérből való nemzedék: az egyik bevégzi, a másik születik. |
| 20 Dichoso el hombre que se aplica a la sabiduría | y razona con su inteligencia. | 20 Minden romlandó alkotás tönkremegy végül, és alkotója nyomon követi; |
| 21 Dichoso el que presta atención a sus caminos | y se fija en sus secretos; | 21 de elismerést nyer minden kiváló alkotás, és alkotója megbecsülésben részesül miatta. |
| 22 sale en su busca como un cazador | y se pone al acecho en sus caminos; | 22 Boldog az az ember, aki a bölcsességgel tölti idejét, aki annak igazsága fölött elmélkedik, és okosan fürkészi Isten gondviselését; |
| 23 se asoma a sus ventanas | y a sus puertas escucha; | 23 aki szívében fontolóra veszi a bölcsesség útjait, és megérti annak titkait; aki utánajár, mint a nyomkereső, és megmarad útjain; |
| 24 acampa muy cerca de su casa | y clava una estaca en sus muros; | 24 aki betekint ablakán, és ajtajánál hallgatózik, |
| 25 monta su tienda junto a ella | y acampa en morada apacible; | 25 aki a háza mellé telepszik, és sátra cövekét a falához erősíti, aki mellette üti fel sátrát, és örökre megszáll szép hajlékában; |
| 26 pone sus hijos a su abrigo | y bajo sus ramas se cobija; | 26 aki a lombja közé rejti fiókáit, és az ágain tölti éjjelét; |
| 27 a su sombra se protege del calor | y habita al reparo de su gloria. | 27 aki az árnyékában lel menedéket a hőség elől, és oltalmában megpihen. |