Job 23

King James Bible	Káldi-Neovulgáta
¹ Then Job answered and said,	¹ És felelt Jób, és ezt mondta:
² Even to day is my complaint bitter: my stroke is heavier than my groaning.	² »Most is keserves a panaszom, s az engem sújtó kéz súlyosabb, mint ahogy panaszolom.
³ Oh that I knew where I might find him! that I might come even to his seat!	³ Bár tudnám, hogyan találjam meg őt és jussak trónja elé!
⁴ I would order my cause before him, and fill my mouth with arguments.	⁴ Feltárnám az ügyet előtte, és szám telve lenne ellenvetéssel;
⁵ I would know the words which he would answer me, and understand what he would say unto me.	⁵ ügyelnék a szavakra, amelyekkel válaszol nekem, és megtudnám, mit mond ő nekem!
⁶ Will he plead against me with his great power? No; but he would put strength in me.	⁶ Ne szálljon velem perbe hatalmas erővel, és ne nyomjon el nagysága súlyával!
⁷ There the righteous might dispute with him; so should I be delivered for ever from my judge.	⁷ Akkor igazságot tenne velem szemben, és perem győzelemmel végződnék.
⁸ Behold, I go forward, but he is not there; and backward, but I cannot perceive him:	⁸ Ha keletnek megyek, nincs ott, ha nyugatnak tartok, nem veszem őt észre,
⁹ On the left hand, where he doth work, but I cannot behold him: he hideth himself on the right hand, that I cannot see him:	⁹ ha balra keresem, nem érem el, ha jobbra fordulok, nem látom!
¹⁰ But he knoweth the way that I take: when he hath tried me, I shall come forth as gold.	¹⁰ Ismeri ő az utamat; próbára tett engem, mint az aranyat, amely átmegy a tűzön.
¹¹ My foot hath held his steps, his way have I kept, and not declined.	¹¹ Lábam követte nyomdokait, megőriztem útját és nem tértem le róla,
¹² Neither have I gone back from the commandment of his lips; I have esteemed the words of his mouth more than my necessary food.	¹² nem távoztam ajkának parancsaitól és szája igéit keblembe rejtettem.
¹³ But he is in one mind, and who can turn him? and what his soul desireth, even that he doeth.	¹³ De ő az egyedülvaló, és senki sem térítheti el szándékától, amit lelke kíván, azt véghez is viszi,
¹⁴ For he performeth the thing that is appointed for me: and many such things are with him.	¹⁴ mert beteljesíti rajtam akaratát, és készen tart még több ehhez hasonlót.
¹⁵ Therefore am I troubled at his presence: when I consider, I am afraid of him.	¹⁵ Ezért rettegek színétől, ha rá gondolok, elfog a félelem.
¹⁶ For God maketh my heart soft, and the Almighty troubleth me:	¹⁶ Ernyedtté tette Isten a szívemet, s a Mindenható megrémített engem,
¹⁷ Because I was not cut off before the darkness, neither hath he covered the darkness from my face.	¹⁷ mert nem a fenyegető sötétség miatt megyek én tönkre, és arcomat nem borította homály.