Az énekek éneke 1

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Az Énekek Éneke Salamontól.	1 Canticum Canticorum Salomonis.
2 Csókoljon engem szája csókjával! Hisz szerelmed bornál is édesebb!	2 Osculetur me osculo oris sui! Nam meliores sunt amores tui vino:
3 Keneteid illata kellemes, neved kiöntött olaj, ezért szeretnek téged a lányok!	3 in fragrantiam unguentorum tuorum optimorum. Oleum effusum nomen tuum; ideo adulescentulae dilexerunt te.
4 Vonj engem magad után, siessünk keneteid illata után! Vezess, ó király, a kamrádba, vigadjunk és örvendezzünk veled, magasztaljuk szerelmedet, amely bornál is édesebb! Méltán szeretnek téged!	4 Trahe me post te. Curramus! Introducat me rex in cellaria sua; exsultemus et laetemur in te memores amorum tuorum super vinum; recte diligunt te.
5 Lebarnult vagyok, mégis szép, Jeruzsálem leányai! Olyan, mint Kedár sátrai, mint Salamon kárpitjai.	5 Nigra sum sed formosa, filiae Ierusalem, sicut tabernacula Cedar, sicut pelles Salma.
6 Ne csodáljatok azért, hogy lebarnultam, hogy a nap megbarnított! Anyám fiai nehezteltek rám, szőlőt őriztettek velem, a magam szőlőjét azonban nem őriztem!	6 Nolite me considerare quod fusca sim, quia decoloravit me sol. Filii matris meae irati sunt mihi; posuerunt me custodem in vineis, vineam meam non custodivi.
7 Mondd meg nekem, lelkem szerelmese, hol legeltetsz, merre delelteted nyájadat, hogy ne kelljen kóborolnom társaid nyájai körül!	7 Indica mihi, tu, quem diligit anima mea, ubi pascas, ubi cubes in meridie, ne vagari incipiam post greges sodalium tuorum.
8 Ha nem tudsz eligazodni, te legszebb a nők közt, indulj és menj el a nyáj nyomán, és legeltesd gidáidat a pásztorok sátrai mellett! –	8 Si ignoras, o pulcherrima inter mulieres, egredere et abi post vestigia gregum et pasce haedos tuos iuxta tabernacula pastorum.
9 A fáraó szekerébe fogott lovaimhoz hasonlítalak téged, kedvesem!	9 Equae in curribus pharaonis assimilavi te, amica mea.
10 Szépek orcáid, mint a gerlicéé, és nyakad, mint a gyöngyfüzér!	10 Pulchrae sunt genae tuae inter inaures, collum tuum inter monilia.
11 Aranyláncocskát készítünk számodra ezüstszemekkel kirakva. –	11 Inaures aureas faciemus tibi vermiculatas argento.
12 Miközben a király nyugvóhelyén pihen, nárduszom illatát árasztja.	12 Dum esset rex in accubitu suo, nardus mea dedit odorem suum.
13 Olyan a kedvesem hozzám, mint a mirhatáska: a keblemen pihen az éjjel.	13 Fasciculus myrrhae dilectus meus mihi, qui inter ubera mea commoratur.
14 Olyan a kedvesem hozzám, mint a ciprusfürt Engedi szőlőhegyén. –	14 Botrus cypri dilectus meus mihi in vineis Engaddi.
15 De szép vagy, szerelmem, de szép vagy! Szemeid olyanok, mint a galambok. –	15 Ecce tu pulchra es, amica mea, ecce tu pulchra es: oculi tui columbarum.
16 De szép vagy, kedvesem, milyen gyönyörűséges! Üde zöld a fekvőhelyünk,	16 Ecce tu pulcher es, dilecte mi, et decorus. Lectulus noster floridus,
17 cédrusok a házunk gerendái, ciprus borítja falunkat.	17 tigna domorum nostrarum cedrina, laquearia nostra cupressina.