Jób könyve 37

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Az én szívem is megremeg miatta és felriad helyéről.	1 Mon coeur lui-même en tremble et bondit hors de sa place.
2 Halljátok csak hangja dörgését, s a morajt, amely szájából kijön!	2 Ecoutez, écoutez le fracas de sa voix, le grondement qui sort de sa bouche!
3 Kiengedi az egész ég alatt, és villámát a föld szélei fölött;	3 Son éclair est lâché sous l'étendue des cieux, il atteint les extrémités de la terre.
4 utána hangja bömböl, ő zeng fölséges szavával, és nem tartja azt vissza, amikor hangja megzendül.	4 Derrière lui mugit une voix, car Dieu tonne de sa voix superbe. Et il ne retient pas ses foudres tant quesa voix retentit.
5 Csodásan mennydörög szavával Isten, olyan nagyokat művel, hogy fel nem foghatjuk.	5 Oui, Dieu nous fait voir des merveilles, il accomplit des oeuvres grandioses qui nous dépassent.
6 Azt mondja a hónak: Hullj a földre! S a téli esőnek és zápornak: Szakadjatok!	6 Quand il dit à la neige: "Tombe sur la terre!" aux averses: "Pleuvez dru!"
7 Pecsét alá helyezi minden ember kezét, hogy mindannyian megismerjék műveit.	7 alors il suspend l'activité des hommes, pour que chacun reconnaisse là son oeuvre.
8 Behúzódik a vad a búvóhelyére, és barlangjában marad.	8 Les animaux regagnent leurs repaires et s'abritent dans leurs tanières.
9 Előjön a fergeteg a kamrákból, s a hideg a sarkcsillag felől.	9 De la Chambre australe sort l'ouragan et les vents du nord amènent le froid.
10 Jég áll össze Isten fuvallatától, s a vizek tágassága összeszorul,	10 Au souffle de Dieu se forme la glace et la surface des eaux se durcit.
11 a felhő jégesőt hullat, s a felleg az ő villámait szórja:	11 Il charge d'humidité les nuages et les nuées d'orage diffusent son éclair.
12 ide-oda cikáznak, amerre akarata irányítja őket, hogy megtegyék mindazt, amit nekik meghagyott, szerte a föld kerekségén,	12 Et lui les fait circuler et préside à leur alternance. Ils exécutent en tout ses ordres, sur la face de sonmonde terrestre.
13 akár fenyítő pálcának földje számára, akár kegyelemnek szánja őket bárhová.	13 Soit pour châtier les peuples de la terre, soit pour une oeuvre de bonté, il les envoie.
14 Figyelj csak rám, Jób! Állj meg és ügyelj Isten csodáira!	14 Ecoute ceci, Job, sans broncher, et réfléchis aux merveilles de Dieu.
15 Érted-e, hogyan rendelkezik Isten az esővel, hogy villogtassa felhője fényét?	15 Sais-tu comment Dieu leur commande, et comment sa nuée fait luire l'éclair?
16 Érted-e a felhő nagy útjait, a tudásban Tökéletesnek csodáit?	16 Sais-tu comment il suspend les nuages en équilibre, prodige d'une science consommée?
17 Nemde ruháid melegek, amikor a földet megfújja a déli szél!	17 Toi, quand tes vêtements sont brûlants et que la terre se tient immobile sous le vent du sud,
18 Talán vele együtt te feszíted ki az egeket, amelyek szilárdak, mintha ércből lennének öntve?	18 peux-tu étendre comme lui la nue, durcie comme un miroir de métal fondu?
19 Jelentsd meg nekünk, mit mondjunk neki! Mert mi sötétségtől vagyunk körülvéve!	19 Apprends-moi ce qu'il faut lui dire: mieux vaut ne plus discuter à cause de nos ténèbres.
20 Ki mondhatja neki, hogy ‘beszélni akarok’? Ha mondaná is valaki, bizony megsemmisülne!	20 Mes paroles comptent-elles pour lui, est-il informé des ordres d'un homme?
21 De most sohasem látott fény ragyog föl hirtelen az ég felhőiben, és szél kerekedik, amely elhajtja azokat;	21 Un temps la lumière devient invisible, lorsque les nuages l'obscurcissent; puis le vent passe et lesbalaie,
22 aranyos fény jő észak felől, félelmetes dicsfény van Isten körül.	22 et du nord arrive la clarté. Dieu s'entoure d'une splendeur redoutable;
23 A Mindenható, akit nem tudunk méltóképpen felfogni! Nagy ő erőben és igazságban, igazságos nagyon, akit nem lehet leírni!	23 lui, Shaddaï, nous ne pouvons l'atteindre. Suprême par la force et l'équité, maître en justice sansopprimer,
24 Ezért félnek tőle az emberek! Nem mernek rátekinteni mind, akik bölcseknek tartják magukat!«	24 il s'impose à la crainte des hommes; à lui la vénération de tous les esprits sensés!