Jób könyve 37

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Az én szívem is megremeg miatta és felriad helyéről.	1 À ce spectacle mon cœur sursaute et ne peut pas rester en place.
2 Halljátok csak hangja dörgését, s a morajt, amely szájából kijön!	2 Écoutez donc le fracas de sa voix, le grondement qui sort de sa bouche!
3 Kiengedi az egész ég alatt, és villámát a föld szélei fölött;	3 D’un bout du ciel à l’autre il a lancé l’éclair: il atteindra les extrémités de la terre.
4 utána hangja bömböl, ő zeng fölséges szavával, és nem tartja azt vissza, amikor hangja megzendül.	4 Puis on entend un rugissement: c’est sa voix souveraine qui tonne et les éclairs ne cesseront pas tandis qu’elle se fera entendre.
5 Csodásan mennydörög szavával Isten, olyan nagyokat művel, hogy fel nem foghatjuk.	5 Oui, Dieu par sa voix opère des merveilles, il fait des prodiges qui nous dépassent.
6 Azt mondja a hónak: Hullj a földre! S a téli esőnek és zápornak: Szakadjatok!	6 Il dit à la neige: “Descends sur la terre!” et aux pluies d’averse: “Allez-y fort!”
7 Pecsét alá helyezi minden ember kezét, hogy mindannyian megismerjék műveit.	7 C’est alors qu’il enferme chacun en son abri, pour que tous reconnaissent sa puissance.
8 Behúzódik a vad a búvóhelyére, és barlangjában marad.	8 Même les bêtes vont à leurs tanières et se couchent dans leurs refuges.
9 Előjön a fergeteg a kamrákból, s a hideg a sarkcsillag felől.	9 Du sud arrive la tempête, du nord vient le froid.
10 Jég áll össze Isten fuvallatától, s a vizek tágassága összeszorul,	10 Sous le souffle de Dieu la glace se forme, la surface des eaux se durcit.
11 a felhő jégesőt hullat, s a felleg az ő villámait szórja:	11 Il charge d’éclairs les nuages, et les nuées déchargent les éclairs.
12 ide-oda cikáznak, amerre akarata irányítja őket, hogy megtegyék mindazt, amit nekik meghagyott, szerte a föld kerekségén,	12 Lui les envoie à la ronde, les fait partir tour à tour: sur toute l’étendue de la terre ils feront le travail qu’il ordonne.
13 akár fenyítő pálcának földje számára, akár kegyelemnek szánja őket bárhová.	13 Si c’est pour punir, il feront ce qui lui plaît, si c’est pour une grâce, on la recevra.
14 Figyelj csak rám, Jób! Állj meg és ügyelj Isten csodáira!	14 Écoute encore ceci, Job, prends le temps d’observer les merveilles de Dieu.
15 Érted-e, hogyan rendelkezik Isten az esővel, hogy villogtassa felhője fényét?	15 Sais-tu de quelle façon il les opère? comment il fait briller l’éclair dans la nuée?
16 Érted-e a felhő nagy útjait, a tudásban Tökéletesnek csodáit?	16 Sais-tu comment flottent les nuages? Quel miracle de science achevée!
17 Nemde ruháid melegek, amikor a földet megfújja a déli szél!	17 Toi qui ne supportes pas sous tes vêtements, quand la terre s’assoupit sous le vent du midi,
18 Talán vele együtt te feszíted ki az egeket, amelyek szilárdak, mintha ércből lennének öntve?	18 l’aurais-tu aidé à forger le firmament, et le laisser ferme comme un miroir de bronze?
19 Jelentsd meg nekünk, mit mondjunk neki! Mert mi sötétségtől vagyunk körülvéve!	19 Dis-moi: comment devons-nous lui parler? ne discutons plus: nous sommes dans les ténèbres.
20 Ki mondhatja neki, hogy ‘beszélni akarok’? Ha mondaná is valaki, bizony megsemmisülne!	20 Quand je parle, est-ce qu’on le lui répète? Est-il informé de ce que disent les hommes?
21 De most sohasem látott fény ragyog föl hirtelen az ég felhőiben, és szél kerekedik, amely elhajtja azokat;	21 Mais quoi? on ne voit plus la lumière… les nuages ont tout obscurci… voici que le vent souffle et les balaye…
22 aranyos fény jő észak felől, félelmetes dicsfény van Isten körül.	22 Une lumière dorée nous arrive du nord: c’est l’éclat redoutable dont Dieu s’enveloppe!
23 A Mindenható, akit nem tudunk méltóképpen felfogni! Nagy ő erőben és igazságban, igazságos nagyon, akit nem lehet leírni!	23 C’est le Puissant que nous ne pouvions atteindre, grand par sa force, grand par sa justice, si grand en sa justice qu’il n’accable personne!
24 Ezért félnek tőle az emberek! Nem mernek rátekinteni mind, akik bölcseknek tartják magukat!«	24 C’est pourquoi les humains doivent le craindre: tous les sages ensemble ne sont rien à ses yeux.”