Lamentaciones 3

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 [Alef] Yo soy el hombre que ha soportado la miseria bajo la vara de su furor.	1 Én vagyok az a férfi, aki nyomorúságot látott haragjának vesszeje miatt.
2 El me condujo y me hizo caminar por las tinieblas, y no por la luz.	2 Engem hajtott és vezetett sötétségbe és nem világosságba.
3 Sólo contra mí, una y otra vez, vuelve su mano todo el día.	3 Igen, ellenem fordítja kezét újra meg újra, egész nap.
4 [Bet] El marchitó mi carne y mi piel, quebró todos mis huesos.	4 Elsorvasztotta húsomat és bőrömet, összetörte csontjaimat.
5 Edificó contra mí un cerco de veneno y fatiga.	5 Körülbástyázott és bekerített engem méreggel és gyötrelemmel.
6 Me confinó en las tinieblas, como a los que murieron hace mucho tiempo.	6 Sötétségben adott nekem lakást, mint az örök halottaknak.
7 [Guímel] Me tiene cercado y no puedo salir, hizo pesada mi cadena.	7 Falat emelt körém, és nem mehetek ki, súlyossá tette bilincsemet.
8 Por más que grite y pida auxilio, cierra el paso a mi plegaria.	8 Ha kiáltok és könyörgök is, elnémítja imádságomat.
9 Cercó mis caminos con piedras talladas, entorpeció mis senderos.	9 Elfalazta útjaimat faragott kővel, ösvényeimet görbévé tette.
10 [Dálet] Fue para mí un oso en acecho, un león agazapado.	10 Olyan hozzám, mint a leselkedő medve, mint oroszlán a rejtekben.
11 Me apartó del camino y me desgarró, me dejó desolado.	11 Útjaimat eltérítette, és széttépett, elpusztított engem.
12 Apuntó con su arco e hizo de mí el blanco de su flecha.	12 Megfeszítette íját, és odaállított célpontul a nyílnak.
13 [He] Me clavó en los riñones las flechas de su aljaba.	13 Veséimbe eresztette tegzének nyilait.
14 Fui la irrisión de mi pueblo, el motivo constante de sus cantos burlones.	14 Nevetség tárgya lettem egész népemnek, gúnydaluk tárgya egész nap.
15 El me sació de amargura, me abrevó con ajenjo.	15 Jóltartott engem keserűséggel, megittasított ürömmel.
16 [Vau] Partió mis dientes con un guijarro, me revolcó en la ceniza.	16 Kitörte kaviccsal fogaimat, lenyomott engem a hamuba.
17 Ya no hay paz para mi alma, me olvidé de la felicidad.	17 Kitaszította a békességből lelkemet, elfelejtettem a jólétet.
18 Por eso dije: «Se ha agotado mi fuerza y la esperanza que me venía del Señor».	18 Azt mondtam: »Elveszett dicsőségem és reménységem az Úrban.«
19 [Zain] Recordar mi opresión y mi vida errante es ajenjo y veneno.	19 Emlékezz nyomorúságomra és hontalanságomra, az ürömre és a méregre!
20 Mi alma no hace más que recordar y se hunde dentro de mí;	20 Jól emlékszik és elcsügged bennem a lelkem.
21 Pero me pongo a pensar en algo y esto me llena de esperanza:	21 De azt fontolgatom szívemben, azért reménykedem:
22 [Jet] La misericordia del Señor no se extingue ni se agota su compasión;	22 az Úr kegyelme, hogy nem vesztünk el, mert nem fogyott el irgalma:
23 ellas se renuevan cada mañana, ¡qué grande es tu fidelidad!	23 megújul minden reggel. Nagy a te hűséged!
24 El Señor es mi parte, dice mi alma, por eso espero en él.	24 »Osztályrészem az Úr – mondja a lelkem –, azért remélek benne.«
25 [Tet] El Señor es bondadoso con los que esperan en él, con aquellos que lo buscan.	25 Jó az Úr azokhoz, akik benne bíznak, a lélekhez, amely őt keresi.
26 Es bueno esperar en silencio la salvación que viene del Señor.	26 Jó csendben várni az Úr szabadítására.
27 Es bueno para el hombre cargar con el yugo desde su juventud.	27 Jó a férfinak, ha igát hordoz már ifjúkorában.
28 [Iod] Que permanezca solitario y silencioso, cuando el Señor se lo impone.	28 Üljön egymagában, és hallgasson, mert ő tette rá azt!
29 Que ponga su boca sobre el polvo: ¡tal vez haya esperanza!	29 Tegye a porba száját, talán van remény!
30 Que ofrezca su mejilla al que lo golpea y se sacie de oprobios.	30 Tartsa oda arcát annak, aki üti, teljék el gyalázattal!
31 [Caf] Porque el Señor nunca rechaza a los hombres para siempre.	31 Mert nem taszít el örökre az Úr.
32 Si aflige, también se compadece, por su gran misericordia.	32 Ha megszomorított is, irgalmaz nagy kegyessége szerint.
33 Porque él no humilla ni aflige de corazón a los hijos de los hombres.	33 Mert nem szívéből alázza meg és szomorítja el az emberek fiait.
34 [Lámed] Cuando se aplasta bajo los pies a todos los prisioneros de un país;	34 Amikor lábbal tiporják az ország összes foglyát,
35 cuando se conculca el derecho de un hombre ante el rostro del Altísimo;	35 amikor elferdítik az ember jogát a Fölséges színe előtt,
36 cuando se perjudica a alguien en un pleito, ¿acaso no lo ve el Señor ?	36 amikor megcsalják az embert perében, az Úr ezt nem látja?
37 [Mem] ¿Quién dijo algo y eso sucedió, sin que el Señor lo ordenara?	37 Ki az, aki csak szólt, és megtörtént? Nem az Úr parancsolta-e meg?
38 ¿No salen de la boca del Altísimo los males y los bienes?	38 Nem a Fölséges szájából ered-e a rossz és a jó is?
39 ¿De qué se queja el hombre mientras vive? ¡Que domine más bien su pecado!	39 Miért panaszkodik az élő ember, a férfi a vétkei miatt?
40 [Nun] ¡Examinemos a fondo nuestra conducta y volvamos al Señor!	40 »Vizsgáljuk meg útjainkat, kutassuk át, és térjünk vissza az Úrhoz!
41 Levantemos en nuestras manos el corazón hacia el Dios del cielo.	41 Emeljük fel szívünket kezünkkel együtt Istenhez, aki az égben van!
42 Hemos sido infieles y rebeldes; ¡tú no has perdonado!	42 Mivel mi vétkeztünk és lázadoztunk, te nem bocsátottál meg.
43 [Sámec] Te has cubierto de indignación y nos has perseguido, ¡has matado sin piedad!	43 Haragba burkolóztál, és üldöztél minket, öltél, s nem kíméltél.
44 Te has cubierto con una nube para que no pase la plegaria.	44 Felhőbe burkolóztál, hogy ne hatoljon át az imádság.
45 Nos has convertido en basura y desecho en medio de los pueblos.	45 Megvetett söpredékké tettél minket a népek között.
46 [Ain] Abren sus fauces contra nosotros todos nuestros enemigos.	46 Kitátotta ránk a száját minden ellenségünk.
47 Nos asaltan el terror y la fosa, la ruina y el desastre.	47 Rettegés és verem lett a részünk, pusztulás és romlás.«
48 Ríos de lágrimas brotan de mis ojos, por el desastre de la hija de mi pueblo.	48 Patakzik a könny szememből népem leányának romlása miatt.
49 [Pe] Mis ojos lloran sin descanso, no hay un alivio,	49 Szemem könnyezik, és nem nyugszik, mert nincs pihenés,
50 hasta que el Señor vuelva su mirada y observe desde el cielo.	50 míg le nem tekint, és meg nem látja az Úr az égből.
51 Mis ojos me hacen sufrir al ver las hijas de mi ciudad.	51 Szemem fájdalmat okozott lelkemnek, látva városom minden leányát.
52 [Sade] Me han cazado como a un pájaro los que me odian sin razón.	52 Vadásztak rám, mint a madárra, ellenségeim ok nélkül.
53 Ahogaron mi vida en un pozo y arrojaron piedras sobre mí.	53 A gödörbe taszították életemet, és követ hajigáltak rám.
54 Las aguas corrieron sobre mi cabeza, y yo exclamé: «¡Estoy perdido!».	54 Összecsapott a víz fejem fölött, azt mondtam: »Elvesztem!«
55 [Qof] Entonces invoqué tu Nombre, Señor, desde lo más profundo del pozo.	55 Segítségül hívtam nevedet, Uram, a gödör mélyéből.
56 Tú escuchaste mi voz: «¡No cierres tu oído a mi grito de auxilio!».	56 Hangomat hallottad: »Ne fogd be füledet enyhületért való kiáltásom előtt!«
57 Te acercaste el día que te invoqué y dijiste: «¡No temas!».	57 Közel jöttél aznap, amikor hívtalak, s azt mondtad: »Ne félj!«
58 [Res] Tú has defendido mi causa, Señor, has rescatado mi vida.	58 Te folytattad, Uram, a pert lelkemért, s megváltottad életemet.
59 Has visto el daño que me hacen, ¡defiende mi derecho!	59 Láttad, Uram, sérelmemet, szolgáltass hát igazságot nekem!
60 Has visto su sed de venganza, todos sus planes contra mí.	60 Láttad összes bosszújukat, minden tervüket ellenem.
61 [Sin] Has escuchado sus insultos, Señor, todos sus planes contra mí.	61 Hallottad gyalázkodásukat, Uram, minden tervüket ellenem.
62 Los labios de mis agresores y sus maquinaciones están contra mí todo el día.	62 Támadóim ajka és gondolata ellenem irányul egész nap.
63 Míralos cuando se sientan o se levantan: soy el motivo de sus cantos burlones.	63 Akár leülnek, akár felkelnek, nézd, én vagyok gúnydaluk tárgya.
64 [Tau] Tú les darás su merecido, Señor, conforme a la obra de sus manos.	64 Fizess meg nekik, Uram, kezük műve szerint!
65 Les endurecerás el corazón, y tu maldición caerá sobre ellos.	65 Adj nekik megátalkodott szívet, átkod legyen rajtuk!
66 Los perseguirás con saña y los exterminarás debajo de los cielos.	66 Üldözd haraggal, és pusztítsd el őket eged alól, Uram!