1 « L'argento ha una fonte delle sue vene, l'oro ha un luogo dove vien fuso, | 1 Van az ezüstnek lelőhelye, és helye az aranynak, ahol kimossák, |
2 il ferro si cava dalla terra, e la pietra fusa dal calore dà il rame; | 2 a vasat a földből hozzák elő, s a melegtől megolvadt kő érccé változik, |
3 (l'uomo) fissa il tempo alle tenebre, da sè scruta il fine di tutte le cose, ed anche la pietra (nascosta) nella caligine e nell'ombra di morte. | 3 határt vet az ember a sötétségnek, és felkutatja mindennek a végét, a homály köveit és a halál árnyékát is. |
4 Un torrente separa dal popolo viaggiatore coloro che il piede dell'uomo povero ha dimenticati e che son fuori della via; | 4 Tárnákat nyit idegen nép, leereszkedik oda, hová ember még nem tette lábát, és lebeg távol az emberektől. |
5 una terra da cui veniva il pane nelle sue viscere è sconvolta dal fuoco; | 5 A kenyértermő földet, tűzzel forgatja fel alul, |
6 nelle sue pietre v'è lo zaffiro, le sue zolle son d'oro. | 6 köveiben zafírt talál és porában arany van, |
7 L'aquila ne ignorò la via nè la vide l'occhio dell'avvoltoio. | 7 ösvényét madár nem ismeri, s a keselyű szeme ki nem fürkészi, |
8 I figli dei mercanti non la calcarono e non vi passò mai la leonessa. | 8 nem tapossák azt büszke vadak, nem jár azon oroszlán. |
9 (L'uomo) stese la mano contro la selce, rovesciò dalle radici le montagne. | 9 Ráteszi kezét a kemény sziklára, felforgatja a hegyek fenekét, |
10 Scavò rivi nelle rocce, e col suo occhio scrutò quanto v'è di prezioso. | 10 aknákat vág a sziklában, és a szeme mindenféle drágaságra mered, |
11 Scrutò pure le profondità dei fiumi, e ne trasse alla luce ciò che v'era nascosto. | 11 megvizsgálja a folyók fenekét és rejtett dolgokat hoz napvilágra. |
12 Ma dove si trova la sapienza? Dov'è il luogo dell'intelligenza? | 12 De hol található a bölcsesség, és hol van az értelem lelőhelye? |
13 L'uomo non ne conosce il prezzo. Essa non si trova nella terra di coloro che vivono in delizie; | 13 Ember a hozzá vivő utat nem ismeri, és nem lehet azt az élők földjén megtalálni. |
14 l'abisso dice: Non è in me; il mare dice: In me non si trova. | 14 A mélység mondja: ‘Nincsen bennem!’ S a tenger így szól: ‘Nincsen nálam!’ |
15 Non sarà barattata coll'oro più fino; non sarà comprata a peso d'argento; | 15 Nem lehet azt megszerezni színarannyal, nem lehet árát lemérni ezüstben; |
16 non sarà messa a paragone colle colorite stoffe dell'india, nè colla pietra sardonica più pregiata, nè collo zaffiro. | 16 nem lehet hasonlítani India festett szöveteihez, sem a szárdonix drágakövéhez, sem a zafírhoz; |
17 A lei non sarà paragonato l'oro e il vetro, nè sarà commutata con vasi d'oro. | 17 nem ér fel vele sem arany, sem üveg, nem lehet becserélni arany holmiért. |
18 Le cose più grandi e pregiate non saran neppur rammentate in paragone di essa, chè la sapienza viene da fonte occulta: | 18 Ne említsék mellette a korállt meg a kristályt; a bölcsesség birtoka többet ér a gyöngynél! |
19 non l'arriverà il topazio d'Etiopia, nè saranno paragonati a lei i colori più brillanti. | 19 Nem ér fel vele Kús topáza, értékesebb a legtisztább festéknél. |
20 Donde vien dunque la sapienza? E dov'è il luogo dell'intelligenza? | 20 Honnan jő tehát a bölcsesség? hol van az értelem lelőhelye? |
21 E' nascosta agli occhi di tutti i viventi, è ignota anche agli uccelli del cielo. | 21 El van az rejtve minden élő szeme elől, az ég madarai sem tudják. |
22 La perdizione e la morte han detto: E' giunta ai nostri orecchi la sua fama. | 22 Az Enyészet és a Halál mondják: ‘Csak hallomásból tudunk róla!’ |
23 Dio ne conosce la via, Egli sa dove essa dimori; | 23 Isten tudja a hozzá vivő utat és ő ismeri lelőhelyét, |
24 perchè vede sino ai confini del mondo, e scorge tutte le cose che sono sotto i cieli. | 24 mert belátja ő a világ határait, és szemlél mindent az ég alatt. |
25 Egli assegnò il peso ai venti e pesò con misura le acque. | 25 Amikor a szeleknek súlyt adott s a vizeket kimérte mértékkel, |
26 Quando imponeva una legge alle piogge e una via alle sonanti procelle, | 26 amikor az esőnek törvényt szabott s utat a csattogó villámnak: |
27 allora Egli la vide e la rivelò, la stabili e la conobbe a fondo; | 27 akkor látta s megszámlálta, odaállította s megvizsgálta. |
28 poi disse all'uomo: Ecco: temere il Signore è la sapienza, e fuggire il male è l'intelligenza ». | 28 Az embernek pedig mondta: ‘Íme, az Úr félelme: ez a bölcsesség, s a gonosztól távozni: ez az értelem.’« |