ΙΩΒ - Giobbe - Job 30

LXX	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 νυνι δε κατεγελασαν μου ελαχιστοι νυν νουθετουσιν με εν μερει ων εξουδενουν πατερας αυτων ους ουχ ηγησαμην ειναι αξιους κυνων των εμων νομαδων	1 Most pedig olyanok űznek belőlem csúfot, akik korban utánam vannak, akiknek atyáit nem tartottam arra érdemesnek, hogy nyájam kutyái közé állítsam!
2 και γε ισχυς χειρων αυτων ινα τι μοι επ' αυτους απωλετο συντελεια	2 Semmire sem mennék kezük erejével, még az életre sem látszanak méltóknak,
3 εν ενδεια και λιμω αγονος οι φευγοντες ανυδρον εχθες συνοχην και ταλαιπωριαν	3 ínségtől és éhségtől aszottak és a sivatagon tengődnek, mocskosok az ínségtől s a nyomorúságtól,
4 οι περικλωντες αλιμα επι ηχουντι οιτινες αλιμα ην αυτων τα σιτα ατιμοι δε και πεφαυλισμενοι ενδεεις παντος αγαθου οι και ριζας ξυλων εμασωντο υπο λιμου μεγαλου	4 füveket és fakérget rágcsálnak, és borókagyökér a kenyerük,
5 επανεστησαν μοι κλεπται	5 a völgyekben tépik őket, és ha egyre ráakadnak, odafutnak nagy hűhóval.
6 ων οι οικοι αυτων ησαν τρωγλαι πετρων	6 A hegyi folyók vadonjaiban laknak, a föld üregeiben és kavicsokon;
7 ανα μεσον ευηχων βοησονται οι υπο φρυγανα αγρια διητωντο	7 még örömet is találnak ebben, és élvezetnek veszik, hogy tövisek alatt laknak;
8 αφρονων υιοι και ατιμων ονομα και κλεος εσβεσμενον απο γης	8 balgák, senkik fiai, akik számba sem jönnek a földön.
9 νυνι δε κιθαρα εγω ειμι αυτων και εμε θρυλημα εχουσιν	9 Most, íme, ezek faragnak rám nótákat és vesznek a nyelvükre engem.
10 εβδελυξαντο δε με αποσταντες μακραν απο δε προσωπου μου ουκ εφεισαντο πτυελον	10 Irtóznak, messze húzódnak el tőlem, nem átallják, hogy képembe köpjenek,
11 ανοιξας γαρ φαρετραν αυτου εκακωσεν με και χαλινον του προσωπου μου εξαπεστειλαν	11 mert Isten megnyitotta a tegezét és rám lőtt, számba zabolát vetett.
12 επι δεξιων βλαστου επανεστησαν ποδα αυτων εξετειναν και ωδοποιησαν επ' εμε τριβους απωλειας αυτων	12 Jobbom felől hirtelen rám szakadtak csapásaim, s elgáncsolták lábamat; elnyomtak útjaikkal, mint valami árvízzel,
13 εξετριβησαν τριβοι μου εξεδυσεν γαρ μου την στολην	13 széthányták ösvényeimet, leselkedtek utánam és legyűrtek, és nem volt, aki segítsen.
14 βελεσιν αυτου κατηκοντισεν με κεχρηται μοι ως βουλεται εν οδυναις πεφυρμαι	14 Rám rohantak, úgy mint a faltörésen és a megnyitott ajtón át, ide hömpölyögtek, hogy nyomorgassanak.
15 επιστρεφονται δε μου αι οδυναι ωχετο μου η ελπις ωσπερ πνευμα και ωσπερ νεφος η σωτηρια μου	15 Semmivé lettem; elragadtad kívánságomat, mint a szél, boldogságom elvonult, mint a felhő.
16 και νυν επ' εμε εκχυθησεται η ψυχη μου εχουσιν δε με ημεραι οδυνων	16 Most pedig önmagát emészti a lelkem, és megragadnak az ínség napjai.
17 νυκτι δε μου τα οστα συγκεκαυται τα δε νευρα μου διαλελυται	17 Fájdalom járja át csontjaimat éjjel, s akik rágódnak rajtam, nem pihennek.
18 εν πολλη ισχυι επελαβετο μου της στολης ωσπερ το περιστομιον του χιτωνος μου περιεσχεν με	18 Sokaságuk miatt tönkremegy a ruhám, körülvettek engem, mint a ruha fejnyílása.
19 ηγησαι δε με ισα πηλω εν γη και σποδω μου η μερις	19 Sárhoz lettem hasonló, olyan vagyok, mint a por és hamu.
20 κεκραγα δε προς σε και ουκ εισακουεις μου εστησαν και κατενοησαν με	20 Kiáltok hozzád, de nem hallgatsz meg engem, állok előtted, de nem vetsz ügyet rám.
21 επεβης δε μοι ανελεημονως χειρι κραταια με εμαστιγωσας	21 Kegyetlen lettél hozzám, és kemény kézzel fordulsz ellenem.
22 εταξας δε με εν οδυναις και απερριψας με απο σωτηριας	22 Felemeltél, szél hátára kaptál, azután levágtál erővel.
23 οιδα γαρ οτι θανατος με εκτριψει οικια γαρ παντι θνητω γη	23 Tudom, hogy átadsz a halálnak, hol hajlék van minden élő részére.
24 ει γαρ οφελον δυναιμην εμαυτον χειρωσασθαι η δεηθεις γε ετερου και ποιησει μοι τουτο	24 Te azonban nem az ő megrontásukra nyújtod ki kezedet és ha összeroskadnak, te leszel a megmentő!
25 εγω δε επι παντι αδυνατω εκλαυσα εστεναξα δε ιδων ανδρα εν αναγκαις	25 Sirattam hajdan azt, akinek kemény volt a napja, és sajnálta lelkem a szegényt.
26 εγω δε επεχων αγαθοις ιδου συνηντησαν μοι μαλλον ημεραι κακων	26 Jót reméltem, de rossz jött rám, fényt vártam, de sötétség tört elő.
27 η κοιλια μου εξεζεσεν και ου σιωπησεται προεφθασαν με ημεραι πτωχειας	27 Forr a bensőm és nem tud megnyugodni, nyomor napjai törtek rám.
28 στενων πεπορευμαι ανευ φιμου εστηκα δε εν εκκλησια κεκραγως	28 Szomorúan járok, napfény nélkül, felkelek a gyülekezetben és kiáltok.
29 αδελφος γεγονα σειρηνων εταιρος δε στρουθων	29 Testvére lettem a sakáloknak és társa a struccmadaraknak.
30 το δε δερμα μου εσκοτωται μεγαλως τα δε οστα μου απο καυματος	30 Megfeketült rajtam a bőröm, és láztól kiégtek csontjaim.
31 απεβη δε εις παθος μου η κιθαρα ο δε ψαλμος μου εις κλαυθμον εμοι	31 Zokogásra fordult a lantom, és sírásra fuvolám szava!