A zsoltárok könyve 73
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | BIBBIA CEI 1974 |
---|---|
1 Ászáf zsoltára. Milyen jó az Isten az igazakhoz, azokhoz, akik tiszta szívűek! | 1 'Salmo. Di Asaf.' Quanto è buono Dio con i giusti, con gli uomini dal cuore puro! |
2 Az én lábam mégis majdnem megingott, majdnem megtántorodott lépésem, | 2 Per poco non inciampavano i miei piedi, per un nulla vacillavano i miei passi, |
3 mert elfogott a kérkedőkkel szemben az irigység, amikor a bűnösök jólétét láttam. | 3 perché ho invidiato i prepotenti, vedendo la prosperità dei malvagi. |
4 Hisz nincs akadály az útjukban, testük egészséges és kövér. | 4 Non c'è sofferenza per essi, sano e pasciuto è il loro corpo. |
5 Nem viselik a halandók nyomorúságát, az embereket sújtó csapások nem érik őket. | 5 Non conoscono l'affanno dei mortali e non sono colpiti come gli altri uomini. |
6 Ezért kevélység a nyakláncuk, és az erőszakosság mint köntös borítja őket. | 6 Dell'orgoglio si fanno una collana e la violenza è il loro vestito. |
7 Mintha a zsírjukból fakadna a gonoszság, úgy tör elő szívükből a gondolat. | 7 Esce l'iniquità dal loro grasso, dal loro cuore traboccano pensieri malvagi. |
8 Álnokságot terveznek és gúnyolódnak, fennhéjázva erőszakot hirdetnek. | 8 Scherniscono e parlano con malizia, minacciano dall'alto con prepotenza. |
9 Felnyitják szájukat az ég ellen, és jártatják nyelvüket a földieken. | 9 Levano la loro bocca fino al cielo e la loro lingua percorre la terra. |
10 Ezért magasan ülnek és a víz árja nem éri el őket. | 10 Perciò seggono in alto, non li raggiunge la piena delle acque. |
11 Azt mondják: »Hogy lenne erre gondja Istennek, hogy is lenne tudomása erről a Fölségesnek?« | 11 Dicono: "Come può saperlo Dio? C'è forse conoscenza nell'Altissimo?". |
12 Íme, ők bűnösök, életük folyamán mégis bővelkednek, és megsokszorozzák gazdagságukat. | 12 Ecco, questi sono gli empi: sempre tranquilli, ammassano ricchezze. |
13 Azt gondoltam: »Hiába tartottam hát tisztán szívemet, mostam kezem az ártatlanságban, | 13 Invano dunque ho conservato puro il mio cuore e ho lavato nell'innocenza le mie mani, |
14 hisz mindennap ostort szenvedek, és fenyíték ér minden reggel!« | 14 poiché sono colpito tutto il giorno, e la mia pena si rinnova ogni mattina. |
15 De ha azt mondanám: »Én is úgy beszélek, mint ők!«, íme, árulója lennék fiaid nemzetségének. | 15 Se avessi detto: "Parlerò come loro", avrei tradito la generazione dei tuoi figli. |
16 Gondolkoztam, hogy megértsem ezt, de nehéz volt nekem, | 16 Riflettevo per comprendere: ma fu arduo agli occhi miei, |
17 amíg be nem mentem Isten szentélyébe, és meg nem értettem végső sorsukat. | 17 finché non entrai nel santuario di Dio e compresi qual è la loro fine. |
18 Bizony, síkos talajra állítottad őket és romlásba veted. | 18 Ecco, li poni in luoghi scivolosi, li fai precipitare in rovina. |
19 Hogy elpusztulnak egy szempillantás alatt! Elvesznek a félelemtől. | 19 Come sono distrutti in un istante, sono finiti, periscono di spavento! |
20 Mint ahogy az ébredő álma elenyészik, Uram, úgy tünteted el képüket, ha felkelsz. | 20 Come un sogno al risveglio, Signore, quando sorgi, fai svanire la loro immagine. |
21 Mert keserűség fogta el szívemet, fájdalom hasogatta vesémet; | 21 Quando si agitava il mio cuore e nell'intimo mi tormentavo, |
22 Esztelen voltam és értelmetlen, oktalan állatként viselkedtem előtted. | 22 io ero stolto e non capivo, davanti a te stavo come una bestia. |
23 De én mindenkor veled maradok, mert te megfogtad jobbomat. | 23 Ma io sono con te sempre: tu mi hai preso per la mano destra. |
24 Tanácsoddal vezetsz, S aztán dicsőségre emelsz. | 24 Mi guiderai con il tuo consiglio e poi mi accoglierai nella tua gloria. |
25 Hiszen kim van az égben, és miben lelném a földön kedvemet rajtad kívül? | 25 Chi altri avrò per me in cielo? Fuori di te nulla bramo sulla terra. |
26 Érje bár testemet, szívemet enyészet, szívem Istene s osztályrészem mindörökké az Isten. | 26 Vengono meno la mia carne e il mio cuore; ma la roccia del mio cuore è Dio, è Dio la mia sorte per sempre. |
27 Mert akik eltávoznak tőled, íme, elpusztulnak, megsemmisíted mindazokat, akik hűtlenül elhagynak téged. | 27 Ecco, perirà chi da te si allontana, tu distruggi chiunque ti è infedele. |
28 Nekem azonban jó az Isten közelében, az Úrban, az én Istenemben bíznom, és hirdetnem minden művedet Sion leányának kapuiban. | 28 Il mio bene è stare vicino a Dio: nel Signore Dio ho posto il mio rifugio, per narrare tutte le tue opere presso le porte della città di Sion. |