Jób könyve 4

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 Válaszolt pedig a temáni Elifáz és mondta:	1 Da antwortete Elifas von Teman und sprach:
2 »Tán bosszantásnak veszed, ha megkíséreljük a választ, de ki tudja magába fojtani gondolatát?	2 Versucht man ein Wort an dich, ist es dir lästig? Doch die Rede aufzuhalten, wer vermag es?
3 Lám, te sokakat oktattál s erőssé tettél fáradt karokat,	3 Sieh, viele hast du unterwiesen und erschlaffte Hände stark gemacht.
4 szavaid fenntartottak támolygókat, s erőt öntöttél roskadó térdekbe.	4 Dem Strauchelnden halfen deine Worte auf, wankenden Knien gabst du Halt.
5 Most meg, hogy rád jött a csapás, zokon veszed, s amikor téged sújtott, zavarba jöttél!	5 Nun kommt es über dich, da gibst du auf, nun fasst es dich an, da bist du verstört.
6 Hová lett istenfélelmed, kitartásod, hová türelmed, s útjaid tökéletessége?	6 Ist deine Gottesfurcht nicht deine Zuversicht, dein lauterer Lebensweg nicht deine Hoffnung?
7 Emlékezz, kérlek, pusztult-e valaha valaki ártatlanul, és tönkrement-e valahol, aki becsületes?	7 Bedenk doch! Wer geht ohne Schuld zugrunde? Wo werden Redliche im Stich gelassen?
8 Inkább úgy láttam: akik gonoszságot szántanak és fájdalmat vetnek, azt is aratnak;	8 Wohin ich schaue: Wer Unrecht pflügt, wer Unheil sät, der erntet es auch.
9 tönkreteszi őket Isten lehelete, elemészti haragjának vihara.	9 Durch Gottes Atem gehen sie zugrunde, sie schwinden hin im Hauch seines Zornes.
10 Az oroszlán ordítása, a nőstény bömbölése, s az oroszlánkölykök fogai összetörnek!	10 Des Löwen Brüllen, des Leuen Knurren, des Junglöwen Zähne werden enttäuscht.
11 Préda híján elpusztul a tigris, s az oroszlán kölykei elszélednek.	11 Der Löwe verendet aus Mangel an Beute, die Jungen der Löwin zerstreuen sich.
12 Továbbá: Titkos szó jutott el hozzám, és fülemet lopva érte a nesze;	12 Zu mir hat sich ein Wort gestohlen, geflüstert hat es mein Ohr erreicht.
13 éjjeli álomlátás rémségei között, amikor mély álom borul az emberekre,	13 Im Grübeln und bei Nachtgesichten, wenn tiefer Schlaf die Menschen überfällt,
14 félelem és rettegés fogott el engem, megrendült minden csontom!	14 kam Furcht und Zittern über mich und ließ erschaudern alle meine Glieder.
15 Szellő suhant el ekkor mellettem, mire felborzadt minden hajszál a fejemen;	15 Ein Geist schwebt an meinem Gesicht vorüber, die Haare meines Leibes sträuben sich.
16 ott állt valaki, de nem vettem ki arcát, egy alak szemeim előtt, és hallottam szava halk suttogását:	16 Er steht, ich kann sein Aussehen nicht erkennen, eine Gestalt nur vor meinen Augen, ich höre eine Stimme flüstern:
17 Lehet-e ember igaz Isten előtt? Lehet-e férfi tiszta Alkotója előtt?	17 Ist wohl ein Mensch vor Gott gerecht, ein Mann vor seinem Schöpfer rein?
18 Lám, akik neki szolgálnak, azok sem állhatatosak, még angyalaiban is talál hibát!	18 Selbst seinen Dienern traut er nicht, zeiht seine Engel noch des Irrtums.
19 Nos akkor a vályogházak lakói, akiknek homokon van az alapzatuk, elpusztulnak, mint amit a moly emészt;	19 Wie erst jene, die im Lehmhaus wohnen, die auf den Staub gegründet sind; schneller als eine Motte werden sie zerdrückt.
20 véget érnek reggeltől estére, elmúlnak örökre, anélkül, hogy bárki észrevenné;	20 Vom Morgen bis zum Abend werden sie zerschlagen, für immer gehen sie zugrunde, unbeachtet.
21 utódaikat is elveszik tőlük, meghalnak, mégpedig bölcsesség nélkül.	21 Wird nicht das Zelt über ihnen abgebrochen, sodass sie sterben ohne Einsicht?