Jób könyve 30

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Most pedig olyanok űznek belőlem csúfot, akik korban utánam vannak, akiknek atyáit nem tartottam arra érdemesnek, hogy nyájam kutyái közé állítsam!	1 νυνι δε κατεγελασαν μου ελαχιστοι νυν νουθετουσιν με εν μερει ων εξουδενουν πατερας αυτων ους ουχ ηγησαμην ειναι αξιους κυνων των εμων νομαδων
2 Semmire sem mennék kezük erejével, még az életre sem látszanak méltóknak,	2 και γε ισχυς χειρων αυτων ινα τι μοι επ' αυτους απωλετο συντελεια
3 ínségtől és éhségtől aszottak és a sivatagon tengődnek, mocskosok az ínségtől s a nyomorúságtól,	3 εν ενδεια και λιμω αγονος οι φευγοντες ανυδρον εχθες συνοχην και ταλαιπωριαν
4 füveket és fakérget rágcsálnak, és borókagyökér a kenyerük,	4 οι περικλωντες αλιμα επι ηχουντι οιτινες αλιμα ην αυτων τα σιτα ατιμοι δε και πεφαυλισμενοι ενδεεις παντος αγαθου οι και ριζας ξυλων εμασωντο υπο λιμου μεγαλου
5 a völgyekben tépik őket, és ha egyre ráakadnak, odafutnak nagy hűhóval.	5 επανεστησαν μοι κλεπται
6 A hegyi folyók vadonjaiban laknak, a föld üregeiben és kavicsokon;	6 ων οι οικοι αυτων ησαν τρωγλαι πετρων
7 még örömet is találnak ebben, és élvezetnek veszik, hogy tövisek alatt laknak;	7 ανα μεσον ευηχων βοησονται οι υπο φρυγανα αγρια διητωντο
8 balgák, senkik fiai, akik számba sem jönnek a földön.	8 αφρονων υιοι και ατιμων ονομα και κλεος εσβεσμενον απο γης
9 Most, íme, ezek faragnak rám nótákat és vesznek a nyelvükre engem.	9 νυνι δε κιθαρα εγω ειμι αυτων και εμε θρυλημα εχουσιν
10 Irtóznak, messze húzódnak el tőlem, nem átallják, hogy képembe köpjenek,	10 εβδελυξαντο δε με αποσταντες μακραν απο δε προσωπου μου ουκ εφεισαντο πτυελον
11 mert Isten megnyitotta a tegezét és rám lőtt, számba zabolát vetett.	11 ανοιξας γαρ φαρετραν αυτου εκακωσεν με και χαλινον του προσωπου μου εξαπεστειλαν
12 Jobbom felől hirtelen rám szakadtak csapásaim, s elgáncsolták lábamat; elnyomtak útjaikkal, mint valami árvízzel,	12 επι δεξιων βλαστου επανεστησαν ποδα αυτων εξετειναν και ωδοποιησαν επ' εμε τριβους απωλειας αυτων
13 széthányták ösvényeimet, leselkedtek utánam és legyűrtek, és nem volt, aki segítsen.	13 εξετριβησαν τριβοι μου εξεδυσεν γαρ μου την στολην
14 Rám rohantak, úgy mint a faltörésen és a megnyitott ajtón át, ide hömpölyögtek, hogy nyomorgassanak.	14 βελεσιν αυτου κατηκοντισεν με κεχρηται μοι ως βουλεται εν οδυναις πεφυρμαι
15 Semmivé lettem; elragadtad kívánságomat, mint a szél, boldogságom elvonult, mint a felhő.	15 επιστρεφονται δε μου αι οδυναι ωχετο μου η ελπις ωσπερ πνευμα και ωσπερ νεφος η σωτηρια μου
16 Most pedig önmagát emészti a lelkem, és megragadnak az ínség napjai.	16 και νυν επ' εμε εκχυθησεται η ψυχη μου εχουσιν δε με ημεραι οδυνων
17 Fájdalom járja át csontjaimat éjjel, s akik rágódnak rajtam, nem pihennek.	17 νυκτι δε μου τα οστα συγκεκαυται τα δε νευρα μου διαλελυται
18 Sokaságuk miatt tönkremegy a ruhám, körülvettek engem, mint a ruha fejnyílása.	18 εν πολλη ισχυι επελαβετο μου της στολης ωσπερ το περιστομιον του χιτωνος μου περιεσχεν με
19 Sárhoz lettem hasonló, olyan vagyok, mint a por és hamu.	19 ηγησαι δε με ισα πηλω εν γη και σποδω μου η μερις
20 Kiáltok hozzád, de nem hallgatsz meg engem, állok előtted, de nem vetsz ügyet rám.	20 κεκραγα δε προς σε και ουκ εισακουεις μου εστησαν και κατενοησαν με
21 Kegyetlen lettél hozzám, és kemény kézzel fordulsz ellenem.	21 επεβης δε μοι ανελεημονως χειρι κραταια με εμαστιγωσας
22 Felemeltél, szél hátára kaptál, azután levágtál erővel.	22 εταξας δε με εν οδυναις και απερριψας με απο σωτηριας
23 Tudom, hogy átadsz a halálnak, hol hajlék van minden élő részére.	23 οιδα γαρ οτι θανατος με εκτριψει οικια γαρ παντι θνητω γη
24 Te azonban nem az ő megrontásukra nyújtod ki kezedet és ha összeroskadnak, te leszel a megmentő!	24 ει γαρ οφελον δυναιμην εμαυτον χειρωσασθαι η δεηθεις γε ετερου και ποιησει μοι τουτο
25 Sirattam hajdan azt, akinek kemény volt a napja, és sajnálta lelkem a szegényt.	25 εγω δε επι παντι αδυνατω εκλαυσα εστεναξα δε ιδων ανδρα εν αναγκαις
26 Jót reméltem, de rossz jött rám, fényt vártam, de sötétség tört elő.	26 εγω δε επεχων αγαθοις ιδου συνηντησαν μοι μαλλον ημεραι κακων
27 Forr a bensőm és nem tud megnyugodni, nyomor napjai törtek rám.	27 η κοιλια μου εξεζεσεν και ου σιωπησεται προεφθασαν με ημεραι πτωχειας
28 Szomorúan járok, napfény nélkül, felkelek a gyülekezetben és kiáltok.	28 στενων πεπορευμαι ανευ φιμου εστηκα δε εν εκκλησια κεκραγως
29 Testvére lettem a sakáloknak és társa a struccmadaraknak.	29 αδελφος γεγονα σειρηνων εταιρος δε στρουθων
30 Megfeketült rajtam a bőröm, és láztól kiégtek csontjaim.	30 το δε δερμα μου εσκοτωται μεγαλως τα δε οστα μου απο καυματος
31 Zokogásra fordult a lantom, és sírásra fuvolám szava!	31 απεβη δε εις παθος μου η κιθαρα ο δε ψαλμος μου εις κλαυθμον εμοι