Livro dos Salmos 69

SAGRADA BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ao mestre de canto. Segundo a melodia: Os lírios. Salvai-me, ó Deus, porque as águas me vão submergir.	1 A karvezetőnek. A »Liliomok« szerint. Dávidtól.
2 Estou imerso num abismo de lodo, no qual não há onde firmar o pé. Vim a dar em águas profundas, encobrem-me as ondas.	2 Szabadíts meg engem, Isten, mert a vizek immár a torkomig hatolnak!
3 Já cansado de tanto gritar, enrouqueceu-me a garganta. Finaram-se-me os olhos, enquanto espero meu Deus.	3 Mélységes iszapba süllyedtem, megállni nem tudok; A tenger mélységébe estem, S a vihar elmerít engem.
4 Mais numerosos que os cabelos de minha cabeça são os que me detestam sem razão. São mais fortes que meus ossos os meus injustos inimigos. Porventura posso restituir o que não roubei?	4 Fáradtra kiáltom magamat, torkom berekedt, szemem elhomályosul, amíg Istenemre várakozom.
5 Vós conheceis, ó Deus, a minha insipiência, e minhas faltas não vos são ocultas.	5 Többen vannak, mint fejemen a hajszál, akik ok nélkül gyűlölnek engem. Hatalmasak ellenségeim, akik jogtalanul üldöznek engem. Amit el nem vettem, azt kell megfizetnem.
6 Os que esperam em vós, ó Senhor, Senhor dos exércitos, por minha causa não sejam confundidos. Que os que vos procuram, ó Deus de Israel, não tenham de que se envergonhar por minha causa,	6 Isten, te ismered balgaságomat, és vétkeim nincsenek titokban előtted.
7 pois foi por vós que eu sofri afrontas, cobrindo-se-me o rosto de confusão.	7 Ne érje szégyen miattam azokat, akik benned remélnek, Uram, Seregek Ura! Ne érje bennem szégyen azokat, akik téged keresnek, Izrael Istene.
8 Tornei-me um estranho para meus irmãos, um desconhecido para os filhos de minha mãe.	8 Mert érted viselem gyalázatomat, érted borítja arcomat szégyen.
9 É que o zelo de vossa casa me consumiu, e os insultos dos que vos ultrajam caíram sobre mim.	9 Érted lettem testvéreim előtt idegenné, anyám fiai előtt jövevénnyé.
10 Por mortificar minha alma com jejuns, só recebi ultrajes.	10 Mert emészt a buzgóság házadért, gyalázóid szidalma engem ér.
11 Por trocar minhas roupas por um saco, tornei-me ludíbrio deles.	11 Ha böjtölve siratom lelkemet, az is gyalázatomra válik.
12 Falam de mim os que se assentam às portas da cidade, escarnecem-me os que bebem vinho.	12 Ha szőrzsákot öltök, gúnyolódnak rajtam.
13 Minha oração, porém, sobe até vós, Senhor, na hora de vossa misericórdia, ó Deus. Na vossa imensa bondade, escutai-me, segundo a fidelidade de vosso socorro.	13 Ellenem beszélnek, akik a kapuban ülnek, s akik boroznak, rólam énekelnek.
14 Tirai-me do lodo, para que não me afunde. Livrai-me dos que me detestam, salvai-me das águas profundas.	14 Az én imám pedig szálljon hozzád, Uram, a kegyelem idején, ó Isten! Nagy irgalmasságodban hallgass meg engem szabadító hűséged szerint.
15 Não me deixeis submergir nas muitas águas, nem me devore o abismo. Nem se feche sobre mim a boca do poço.	15 Ragadj ki az iszapból, hogy el ne merüljek, szabadíts meg azoktól, akik gyűlölnek, és a vizek mélységéből.
16 Ouvi-me, Senhor, pois que vossa bondade é compassiva; em nome de vossa misericórdia, voltai-vos para mim.	16 Ne merítsen el a víz vihara, a mélység el ne nyeljen, s az örvény be ne zárja száját fölöttem.
17 Não escondais ao vosso servo a vista de vossa face; atendei-me depressa, pois estou muito atormentado.	17 Hallgass meg, Uram, hisz irgalmad kegyes; Tekints rám nagy könyörületedben.
18 Aproximai-vos de minha alma, livrai-me de meus inimigos.	18 Ne fordítsd el szolgádtól arcodat, szorongatás gyötör, siess, hallgass meg engem!
19 Bem vedes minha vergonha, confusão e ignomínia. Ante vossos olhos estão os que me perseguem:	19 Légy közel lelkemhez, szabadíts meg engem, ments meg ellenségeimtől.
20 seus ultrajes abateram meu coração e desfaleci. Esperei em vão quem tivesse compaixão de mim, quem me consolasse, e não encontrei.	20 Hiszen te ismered gyalázatomat, szégyenemet, pironkodásomat. Előtted van mind, aki szorongat engem;
21 Puseram fel no meu alimento, na minha sede deram-me vinagre para beber.	21 A gyalázat megtörte a szívemet és elernyedtem. Kerestem, aki szánakozzék rajtam, de nem akadt senki sem, nem találtam senkit sem, aki vigasztalt volna engem.
22 Torne-se a sua mesa um laço para eles, e uma armadilha para os seus amigos.	22 Sőt epét adtak nekem enni, szomjúságomban ecettel itattak.
23 Que seus olhos se escureçam para não mais ver, que seus passos sejam sempre vacilantes.	23 Asztaluk legyen előttük tőrré, visszafizetéssé, kelepcévé!
24 Despejai sobre eles a vossa cólera, e os atinja o fogo de vossa ira.	24 Homályosodjék el szemük, hogy ne lássanak, ágyékukat tedd örökre erőtlenné!
25 Seja devastada a sua morada, não haja quem habite em suas tendas,	25 Öntsd ki rájuk haragodat, haragod heve érje utol őket!
26 porque perseguiram aquele a quem atingistes, e aumentaram a dor daquele a quem feristes.	26 Lakóhelyük legyen pusztasággá, hajlékaikban senki se lakozzék!
27 Deixai-os acumular falta sobre falta, e jamais sejam por vós reconhecidos como justos.	27 Mert üldözik, akit te sújtottál, s növelik annak fájdalmát, akit megsebeztél.
28 Sejam riscados do livro dos vivos, e não se inscrevam os seus nomes entre os justos.	28 Hagyd, hogy gonoszságot gonoszságra halmozzanak, s ne jussanak igazságodra!
29 Eu, porém, miserável e sofredor, seja protegido, ó Deus, pelo vosso auxílio.	29 Töröld ki őket az élők könyvéből, s ne írd őket az igazak közé!
30 Cantarei um cântico de louvor ao nome do Senhor, e o glorificarei com um hino de gratidão.	30 Én szegény vagyok és szenvedek, de fölemel, Istenem, a te segítséged.
31 E isto a Deus será mais agradável que um touro, do que um novilho com chifres e unhas.	31 Énekszóval áldom Isten nevét és hálával magasztalom.
32 Ó vós, humildes, olhai e alegrai-vos; vós que buscais a Deus, reanime-se o vosso coração,	32 Ez kedvesebb lesz Isten előtt, mint a borjú, amelynek éppen ered a szarva és patája.
33 porque o Senhor ouve os necessitados, e seu povo cativo não despreza.	33 Látják majd a szegények és örvendeznek; Keressétek Istent és élni fog szívetek.
34 Louvem-no os céus e a terra, os mares e tudo o que neles se move.	34 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és nem veti meg foglyait.
35 Sim, Deus salvará Sião e reconstruirá as cidades de Judá; para aí hão de voltar e a possuirão.	35 Dicsérje őt az ég és a föld, a tenger és minden, ami bennük nyüzsög.
36 A linhagem de seus servos a receberá em herança, e os que amam o seu nome aí fixarão sua morada.	36 Mert Isten megmenti Siont, s felépíti Júda városait; Ott fognak lakni, birtokba veszik.
	37 Szolgáinak utódai öröklik, s ott laknak majd, akik szeretik az ő nevét.