1 Elifaz de Temã tomou a palavra nestes termos: | 1 És felelt a temáni Elifáz, és ezt mondta: |
2 Porventura, responde o sábio como se falasse ao vento e enche de ar o seu ventre? | 2 »Úgy felel-e a bölcs, mintha szélnek beszélne, és megtöltheti-e bensőjét hevességgel? |
3 Defende-se ele com fúteis argumentos, e com palavras que não servem para nada? | 3 Olyannal feleselsz, aki nem hasonló hozzád, és olyasmit beszélsz, amiből nincsen hasznod. |
4 Acabarás destruindo a piedade, reduzes a nada o respeito devido a Deus; | 4 Amennyire rajtad áll, lerontod a félelmet, és megszünteted az áhítatot Isten előtt. |
5 pois é a iniqüidade que inspira teus discursos e adotas a linguagem dos impostores. | 5 Mivel gonoszságod tanítja a szádat, s az istenkáromlók nyelvét követed, |
6 É a tua boca que te condena, e não eu; são teus lábios que dão testemunho contra ti mesmo. | 6 azért önnön szád kárhoztat téged és nem én, saját ajkaid érvelnek ellened! |
7 És, porventura, o primeiro homem que nasceu, e foste tu gerado antes das colinas? | 7 Vajon te születtél-e első embernek s a halmok előtt jöttél-e létre? |
8 Assististe, porventura, ao conselho de Deus, monopolizaste a sabedoria? | 8 Be vagy-e avatva Isten terveibe, és bölcsessége nálad alábbvaló-e? |
9 Que sabes tu que nós ignoremos, que aprendeste que não nos seja familiar? | 9 Mit tudsz, hogy ne tudnánk mi is? Mit értesz, hogy ne értenénk mi is? |
10 Há entre nós também velhos de cabelos brancos, muito mais avançados em dias do que teu pai. | 10 Közöttünk van ősz is, meg élemedett, atyádnál is jóval idősebb! |
11 Fazes pouco caso das consolações divinas, e das doces palavras que te são dirigidas? | 11 Kevés neked az Isten vigasztalása? Gonosz szavaid ezt is meghiúsítják. |
12 Por que te deixas levar pelo impulso de teu coração, e o que significam esses maus olhares? | 12 Miért ragad el indulatod, és miért villog szemed, mintha nagyokat gondolnál? |
13 É contra Deus que ousas encolerizar-te, e que tua boca profere tais discursos! | 13 Miért fuvalkodik fel lelked Isten ellen, hogy ilyen szavakat engedsz ki szádból? |
14 Que é o homem para que seja puro e o filho da mulher, para que seja justo? | 14 Mi is az ember, hogy hiba nélkül legyen, s az asszony szülötte, hogy igaznak látsszék? |
15 Nem mesmo de seus santos Deus se fia, e os céus não são puros a seus olhos; | 15 Íme, szentjei között sincsen változhatatlan, még az egek sem tiszták az ő szemében. |
16 quanto mais do ser abominável e corrompido, o homem, que bebe a iniqüidade como a água? | 16 Annál kevésbé az undok, a romlott ember, ki issza az igaztalanságot, mint a vizet. |
17 Ouve-me; vou instruir-te: eu te contarei o que vi, | 17 Elbeszélem neked, hallgass rám! Megjelentem neked, amit láttam, |
18 aquilo que os sábios ensinam, aquilo que seus pais não lhes ocultaram, | 18 amit bölcsek hirdetnek, és atyáik előttük el nem titkoltak, |
19 {aos quais, somente, foi dada esta terra, e no meio dos quais não tinha penetrado estrangeiro algum}. | 19 – a föld akkor még csak az övék volt, és idegen nem fordult meg náluk – |
20 Em todos os dias de sua vida o mau está angustiado, os anos do opressor são em número restrito, | 20 a gonosz egész életében gyötrődik, és a zsarnok éveinek száma bizonytalan. |
21 ruídos terrificantes ressoam-lhe aos ouvidos, no seio da paz, lhe sobrevém o destruidor. | 21 Félelmes hang cseng mindig fülében, és békesség idején is folyton ármányt gyanít. |
22 Ele não espera escapar das trevas, está destinado ao gume da espada. | 22 Nem mer a sötétből a világosságra jönni, mindenhol kardot sejt. |
23 Anda às tontas à procura de seu pão, sabe que o dia das trevas está a seu lado. | 23 Amikor elmegy kenyeret keresni, tudja, hogy a sötétség napja kezénél van. |
24 A tribulação e a angústia vêm sobre ele como um rei que vai para o combate, | 24 Aggasztja a szükség, bekeríti a szorongás, úgy, mint a királyt, aki csatára készül, |
25 porque levantou a mão contra Deus, e desafiou o Todo-poderoso, | 25 mert kinyújtja kezét Isten ellen és dacol a Mindenhatóval; |
26 correndo contra ele com a cabeça levantada, por detrás da grossura de seus escudos; | 26 rohamra megy ellene merev nyakkal, domború pajzsok tömött sorával. |
27 porque cobriu de gordura o seu rosto, e deixou a gordura ajuntar-se sobre seus rins, | 27 Kövérség födi arcát, és háj lóg le ágyékáról; |
28 habitando em cidades desoladas, em casas que foram abandonadas, destinadas a se tornarem montões de pedras; | 28 és letelepedett elpusztult városokban, elhagyott házakban, amelyeket rombadőlésre ítéltek. |
29 não se enriquecerá, nem os seus bens resistirão, não mais estenderá sua sombra sobre a terra, | 29 Nem marad gazdag, és vagyona nem állandó, nem ver gyökeret a földben. |
30 não escapará às trevas; o fogo queimará seus ramos, e sua flor será levada pelo vento. | 30 Nem menekszik meg a sötétségből; hajtásait láng perzseli, s elenyészik szája leheletétől. |
31 {Que não se fie na mentira: ficará prisioneiro dela; a mentira será a sua recompensa}. | 31 Ne higgye hiába, tévedéstől megejtve, hogy valami áron meg lehet őt váltani; |
32 Suas ramagens secarão antes da hora, seus sarmentos não ficarão verdes; | 32 mielőtt napjai betelnének, tönkremegy, és keze elszárad. |
33 como a vinha, sacudirá seus frutos verdes, como a oliveira, deixará cair a flor. | 33 Olyan, mint a szőlőtő, amely lehullatja éretlen bogyóit, mint az olajfa, amely elhányja virágát; |
34 Pois a raça dos ímpios é estéril, e o fogo devora as tendas do suborno. | 34 mert a gonoszok gyülekezete terméketlen, és tűz emészti a vesztegetést készséggel elfogadók sátrait, |
35 Quem concebe o mal, gera a infelicidade: é o engano que amadurece em seu seio. | 35 azt, aki bajt fogan, bűnt szül, és cselt érlel méhében.« |