A zsoltárok könyve 83

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 Ászáf éneke. Zsoltár.	1 Cantico di Salmo di Asaf. O DIO, non istartene cheto; Non tacere, e non riposarti, o Dio.
2 Istenem ne maradj néma, ne hallgass és ne légy tétlen, Istenem!	2 Perciocchè ecco, i tuoi nemici romoreggiano; E quelli che ti odiano alzano il capo.
3 Mert ellenségeid íme, háborognak, és gyűlölőid fölemelték fejüket.	3 Hanno preso un cauto consiglio contro al tuo popolo, E si son consigliati contro a quelli che son nascosti appo te.
4 Néped ellen álnok tervet szőnek, ármánykodnak szentjeid ellen.	4 Hanno detto: Venite, e distruggiamoli, Sì che non sieno più nazione, E che il nome d’Israele non sia più ricordato.
5 Így szólnak: »Gyertek, irtsuk ki őket a nemzetek közül, hogy ne is emlegessék többé Izrael nevét!«	5 Perciocchè si son di pari consentimento consigliati insieme, Ed han fatta lega contro a te.
6 Bizony, megegyeztek közös akarattal, egymással szövetségre léptek ellened:	6 Le tende di Edom, e gl’Ismaeliti; I Moabiti, e gli Hagareni;
7 Edom sátrai és az izmaeliták, Moáb és az agariták,	7 I Ghebaliti, gli Ammoniti, e gli Amalechiti; I Filistei, insieme con gli abitanti di Tiro;
8 Gebál, Ammon és Amalek, Filisztea Tírusz lakóival.	8 Gli Assiri eziandio si son congiunti con loro; Sono stati il braccio de’ figliuoli di Lot. Sela
9 Asszúr is szövetkezett velük, segítői lettek Lót fiainak.	9 Fa’ loro come tu facesti a Madian; Come a Sisera, come a Iabin, al torrente di Chison;
10 Tégy velük, mint Mádiánnal és Siserával, mint Jábinnal Kíson patakjánál,	10 I quali furono sconfitti in Endor, E furono per letame alla terra.
11 akik Endornál elvesztek, s hasonlókká lettek a föld sarához.	11 Fa’ che i lor principi sieno come Oreb e Zeeb; E tutti i lor signori come Zeba, e Salmunna;
12 Tégy fejedelmeikkel, mint Órebbel és Zebbel, mint Zebahhal és Calmunnával, minden fejedelmükkel,	12 Perciocchè hanno detto: Conquistiamoci gli abitacoli di Dio.
13 akik így szóltak: »Foglaljuk el örökségül Isten földjét!«	13 Dio mio, falli essere come una palla; Come della stoppia al vento.
14 Én Istenem, tedd őket olyanokká, mint a porfelhő, s amilyen a pelyva a szél előtt!	14 Come il fuoco brucia un bosco, E come la fiamma divampa i monti.
15 Mint a tűz, amely megemészti az erdőt, és mint a láng, amely felperzseli a hegyeket,	15 Così perseguitali colla tua tempesta, E conturbali col tuo turbo.
16 úgy kergesd meg őket fergetegeddel, és rémítsd meg őket viharoddal.	16 Empi le lor facce di vituperio; E fa’ che cerchino il tuo Nome, o Signore.
17 Töltsd el arcukat gyalázattal, hogy keressék, Uram, nevedet!	17 Sieno svergognati, e conturbati in perpetuo; E sieno confusi, e periscano;
18 Szégyenüljenek meg és zavarodjanak össze örökre, zavarodjanak össze és pusztuljanak;	18 E conoscano che tu, il cui Nome è il Signore, Sei il solo Altissimo sopra tutta la terra
19 Hadd tudják meg, hogy Úrnak hívnak téged: te vagy az egyetlen Fölség az egész földön.