Amos 5

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Audite verbum istud, quod ego levo super vos planctum : domus Israël cecidit, et non adjiciet ut resurgat.	1 Halljátok e szót, mellyel gyászdalt zengek fölöttetek, Izrael háza! Elesett és nem kel fel többé
2 Virgo Israël projecta est in terram suam, non est qui suscitet eam.	2 Izrael szűz leánya; leverve fekszik földjén, és nincs senki sem, aki talpra állítaná.
3 Quia hæc dicit Dominus Deus : Urbs de qua egrediebantur mille, relinquentur in ea centum ; et de qua egrediebantur centum, relinquentur in ea decem in domo Israël.	3 Mert így szól az Úr Isten: »A városban, amelyből ezren vonultak ki, százan maradnak meg; és amelyből százan vonultak ki, tízen maradnak meg Izrael házának.«
4 Quia hæc dicit Dominus domui Israël : Quærite me, et vivetis.	4 Bizony így szól az Úr Izrael házához: »Engem keressetek, és akkor éltek!
5 Et nolite quærere Bethel, et in Galgalam nolite intrare, et in Bersabee non transibitis, quia Galgala captiva ducetur, et Bethel erit inutilis.	5 És ne keressétek Bételt, Gilgálba se menjetek, Beersebába se járjatok, mert Gilgál fogságba kerül, és Bétel semmivé lesz.
6 Quærite Dominum, et vivite (ne forte comburatur ut ignis domus Joseph, et devorabit, et non erit qui extinguat Bethel :	6 Az Urat keressétek, és akkor éltek! – különben rátör József házára, mint a tűz, és olthatatlanul megemészti Bételt,
7 qui convertitis in absinthium judicium, et justitiam in terra relinquitis) :	7 Ürömmé változtatjátok a jogot, és az igazságot a földre terítitek!
8 facientem Arcturum et Orionem, et convertentem in mane tenebras, et diem in noctem mutantem ; qui vocat aquas maris, et effundit eas super faciem terræ ; Dominus nomen est ejus :	8 Aki alkotta a Göncöl szekerét és a Kaszást, hajnalra fordítja a sötétséget s a nappalt éjjelre változtatja, aki hívja a tenger vizeit és kiönti őket a föld színére: az Úr annak a neve!
9 qui subridet vastitatem super robustum, et depopulationem super potentem affert.	9 Ő az, aki elpusztítja az erőst, és pusztulást hoz a hatalmasra.
10 Odio habuerunt corripientem in porta, et loquentem perfecte abominati sunt.	10 Gyűlölik ők azt, aki igazságot szolgáltat a kapuban, és utálják azt, aki igazságot beszél.
11 Idcirco, pro eo quod diripiebatis pauperem, et prædam electam tollebatis ab eo, domos quadro lapide ædificabitis, et non habitabitis in eis ; vineas plantabis amantissimas, et non bibetis vinum earum.	11 Ezért, mivel kifosztottátok a szegényt és gabonaadót szedtetek tőle: építsetek bár kockakövekből házakat, nem laktok bennük! Ültessetek bár termékeny szőlőket, nem isszátok borukat!
12 Quia cognovi multa scelera vestra, et fortia peccata vestra : hostes justi, accipientes munus, et pauperes deprimentes in porta.	12 Bizony, tudom én, hogy sok a gonoszságtok, és nagyok a ti bűneitek; ellenségei vagytok az igaznak, megvesztegetést fogadtok el, és elnyomjátok a kapuban a szegényeket.
13 Ideo prudens in tempore illo tacebit, quia tempus malum est.	13 Ezért okos ember hallgat ebben az időben, mert gonosz idő ez!
14 Quærite bonum, et non malum, ut vivatis ; et erit Dominus Deus exercituum vobiscum, sicut dixistis.	14 A jót keressétek, ne a rosszat, és akkor éltek; és veletek lesz az Úr, a Seregek Istene, úgy, amint mondtátok.
15 Odite malum et diligite bonum, et constituite in porta judicium : si forte misereatur Dominus Deus exercituum reliquiis Joseph.	15 Gyűlöljétek a rosszat, szeressétek a jót, állítsátok helyre az igazságot a kapuban; talán megkönyörül az Úr, a Seregek Istene József maradványain.«
16 Propterea hæc dicit Dominus Deus exercituum, dominator : In omnibus plateis planctus ; et in cunctis quæ foris sunt, dicetur : Væ, væ ! et vocabunt agricolam ad luctum, et ad planctum eos qui sciunt plangere.	16 Ezért így szól az Úr, a Seregek Istene, az Úr: »Minden téren sírás lesz, és minden utcán így szólnak: ‘Jaj, jaj!’ és gyászra hívják a szántóvetőt, és siralomra azokat, akik siránkozni tudnak.
17 Et in omnibus vineis erit planctus, quia pertransibo in medio tui, dicit Dominus.	17 És siralom lesz minden szőlőben, ha én átvonulok rajtad!« – mondja az Úr.
18 Væ desiderantibus diem Domini ! ad quid eam vobis ? Dies Domini ista, tenebræ, et non lux.	18 Jaj azoknak, akik óhajtják az Úr napját! Mire lesz nektek az Úr napja? Sötétség az, nem világosság,
19 Quomodo si fugiat vir a facie leonis, et occurrat ei ursus ; et ingrediatur domum, et innitatur manu sua super parietem, et mordeat eum coluber.	19 olyan, mint amikor az ember az oroszlán színe elől menekül, és medve jön vele szembe; vagy mint amikor bemegy a házba és kezével a falnak támaszkodik, és megharapja a kígyó.
20 Numquid non tenebræ dies Domini, et non lux ; et caligo, et non splendor in ea ?	20 Nemde sötétség az Úr napja, nem pedig világosság, és homály, amelyben nincsen fényesség.
21 Odi, et projeci festivitates vestras, et non capiam odorem cœtuum vestrorum.	21 »Gyűlölöm és elvetem ünnepeiteket, ünnepségeitek nem tetszenek nekem.
22 Quod si obtuleritis mihi holocautomata, et munera vestra, non suscipiam ; et vota pinguium vestrorum non respiciam.	22 Ha egészen elégő áldozatokat mutattok be nekem: ajándékaitokat el nem fogadom; kövér békeáldozataitokra nem tekintek.
23 Aufer a me tumultum carminum tuorum ; et cantica lyræ tuæ non audiam.	23 Vidd el előlem énekeid zaját, hárfád zenéjét meg nem hallgatom.
24 Et revelabitur quasi aqua judicium, et justitia quasi torrens fortis.	24 Törjön elő inkább a jog, úgy, mint a víz, és az igazság, mint a sebes patak.
25 Numquid hostias et sacrificium obtulistis mihi in deserto quadraginta annis, domus Israël ?	25 Vajon mutattatok-e be nekem vágó- és ételáldozatokat a pusztában negyven esztendőn át, Izrael háza?
26 et portastis tabernaculum Moloch vestro, et imaginem idolorum vestrorum, sidus dei vestri, quæ fecistis vobis.	26 Vihetitek majd Moloch sátrát, isteneteknek, Refánnak csillagát, a képeket, melyeket magatoknak csináltatok;
27 Et migrare vos faciam trans Damascum, dicit Dominus : Deus exercituum nomen ejus.	27 mert Damaszkuszon túlra száműzlek titeket« – mondja az Úr, a Seregek Istene az ő neve.