Giobbe 37

BIBBIA RICCIOTTI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 - Di ciò s'atterrisce il mio cuore, e balza fuor dal suo posto:	1 Az én szívem is megremeg miatta és felriad helyéről.
2 udite, udite il rombo della sua voce, e il suono che parte dalla bocca di lui;	2 Halljátok csak hangja dörgését, s a morajt, amely szájából kijön!
3 sotto tutti i cieli ei lo sprigiona, e la sua folgore verso gli estremi della terra:	3 Kiengedi az egész ég alatt, és villámát a föld szélei fölött;
4 dietro ad essa ruggisce un fragore, tuona [Dio] con la sua voce maestosa, nè s'investiga allorchè s'ascolta la sua voce.	4 utána hangja bömböl, ő zeng fölséges szavával, és nem tartja azt vissza, amikor hangja megzendül.
5 Tuona Dio con la sua voce mirabilmente, egli che opera cose grandi e imperscrutabili.	5 Csodásan mennydörög szavával Isten, olyan nagyokat művel, hogy fel nem foghatjuk.
6 Comanda egli alla neve che cada sulla terra, e alle piogge invernali e ai suoi violenti acquazzoni;	6 Azt mondja a hónak: Hullj a földre! S a téli esőnek és zápornak: Szakadjatok!
7 le mani di ogni uomo ei chiude in un sigillo, affinchè riconosca ciascuno le opere sue:	7 Pecsét alá helyezi minden ember kezét, hogy mindannyian megismerjék műveit.
8 allor la fiera entra nella tana, e dentro la sua grotta dimora.	8 Behúzódik a vad a búvóhelyére, és barlangjában marad.
9 Dai luoghi reconditi vien fuori la tempesta, e da Arturo il freddo;	9 Előjön a fergeteg a kamrákból, s a hideg a sarkcsillag felől.
10 al soffiar di Dio si forma il ghiaccio, e di nuovo s'espandono abbondantissime acque.	10 Jég áll össze Isten fuvallatától, s a vizek tágassága összeszorul,
11 Il frumento desidera le nubi, e le nubi lanciano la loro folgore:	11 a felhő jégesőt hullat, s a felleg az ő villámait szórja:
12 esse s'aggirano all'intorno, ovunque le meni la volontà di chi le governa, per compiere tutto ciò ch'ei loro comandasulla superficie dell'orbe della terra,	12 ide-oda cikáznak, amerre akarata irányítja őket, hogy megtegyék mindazt, amit nekik meghagyott, szerte a föld kerekségén,
13 sia in una sola tribù, sia nella sua terra, sia ovunque la sua bontà vuol che si trovino.	13 akár fenyítő pálcának földje számára, akár kegyelemnek szánja őket bárhová.
14 Presta a ciò orecchio, o Giobbe, férmati, e considera le meraviglie di Dio.	14 Figyelj csak rám, Jób! Állj meg és ügyelj Isten csodáira!
15 capisci tu forse quando Dio abbia comandato alle pioggedi mostrar la folgore delle sue nubi?	15 Érted-e, hogyan rendelkezik Isten az esővel, hogy villogtassa felhője fényét?
16 capisci tu forse le vie delle nubi, per cognizioni grandi e perfette?	16 Érted-e a felhő nagy útjait, a tudásban Tökéletesnek csodáit?
17 Non s'infocano forse le tue vesti, allorchè la terra è invasa dal vento del sud?	17 Nemde ruháid melegek, amikor a földet megfújja a déli szél!
18 Forse hai tu fabbricato insiem con Lui i cieliche sono saldissimi come se di bronzo fuso?	18 Talán vele együtt te feszíted ki az egeket, amelyek szilárdak, mintha ércből lennének öntve?
19 Facci sapere che cosa potremo dire a Lui, perchè noi siamo involti nelle tenebre.	19 Jelentsd meg nekünk, mit mondjunk neki! Mert mi sötétségtől vagyunk körülvéve!
20 Chi riferirà a Lui ciò che io dico? sol che l'uomo ne parli, sarà annientato.	20 Ki mondhatja neki, hogy ‘beszélni akarok’? Ha mondaná is valaki, bizony megsemmisülne!
21 Ed or non si vede la luce, [impedita dall']aere addensatosi a un tratto in nuvole; ma un vento passa e le disperde,	21 De most sohasem látott fény ragyog föl hirtelen az ég felhőiben, és szél kerekedik, amely elhajtja azokat;
22 dal settentrione un aureo [fulgore] s'avanza. A Dio [si deve] lode con tremore:	22 aranyos fény jő észak felől, félelmetes dicsfény van Isten körül.
23 degnamente non possiamo ritrovarlo; egli è grande per fortezza, giudizio e giustizia, nè si può enarrare.	23 A Mindenható, akit nem tudunk méltóképpen felfogni! Nagy ő erőben és igazságban, igazságos nagyon, akit nem lehet leírni!
24 Perciò gli uomini devono temerlo, nè ardiranno contemplarlo tutti coloro che si ritengono sapienti.»	24 Ezért félnek tőle az emberek! Nem mernek rátekinteni mind, akik bölcseknek tartják magukat!«