Jakab levele 1

¹ Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája üdvözletét küldi a szórványban élő tizenkét törzsnek!

² Mindig örömnek tartsátok, testvéreim, ha különféle kísértésbe estek,

³ hiszen tudjátok, hogy a hitetek megpróbálása álhatatosságot szerez.

⁴ Az álhatatosság pedig tökéletességre viszi a tetteket, hogy minden fogyatkozás nélkül tökéletesek és hibátlanok legyetek.

⁵ Ha pedig valaki közületek szűkölködik bölcsességben, kérje azt Istentől, aki mindenkinek bőven ad, szemrehányás nélkül meg fogja adni neki.

⁶ De ne kételkedve, hanem hittel kérje, mert aki kételkedik, hasonló a tenger hullámához, amelyet a szél fölver, és ide-oda hajszol.

⁷ Az ilyen ember ne gondolja, hogy kap valamit az Úrtól,

⁸ hiszen kettős lelkű és minden útján állhatatlan ember.

⁹ Az alacsony sorsú testvér azzal dicsekedjék, hogy Isten felmagasztalta,

¹⁰ a gazdag viszont azzal, hogy megalázta, mert el fog tűnni, mint a fű virága.

¹¹ Fölkelt ugyanis a nap perzselő hevével, kiszárította a füvet, lehullott a virága, s tönkrement a színpompája; így fog a gazdag is elhervadni az ő útján.

¹² Boldog az az ember, aki a próbatételt elviseli, mert ha hűnek találják, elnyeri az élet koronáját, amelyet Isten az őt szeretőknek megígért.

¹³ Senki se mondja, amikor kísértést szenved, hogy »Isten kísért«, mert Istent nem lehet rosszra kísérteni, és ő sem kísért senkit.

¹⁴ Mindenkit, aki kísértésbe esik, a saját kívánsága vezeti félre és csábítja a rosszra.

¹⁵ A kívánság pedig, mihelyt megfogant, bűnt szül, a bűn pedig, ha elkövetik, halált okoz.

¹⁶ Ne tévedjetek tehát, szeretett testvéreim!

¹⁷ Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a fényességek Atyjától származik, akinél nincs változás, sem árnyéka a változandóságnak.

¹⁸ Szabad akaratból nemzett minket az igazság igéjével, hogy mintegy zsengéje legyünk az ő teremtésének.

¹⁹ Szeretett testvéreim, ti is tudjátok! Legyen minden ember gyors a hallásra, és késedelmes a szólásra, s késedelmes a haragra!

²⁰ Mert haragjában nem azt teszi az ember, ami Isten előtt igazságos.

²¹ Azért vessetek el minden tisztátalanságot és a különféle gonoszságokat, és fogadjátok szelídséggel a belétek oltott igét, amely meg tudja menteni lelketeket.

²² Cselekedjetek az ige szerint, s ne csak hallgassátok, önmagatokat ámítva.

²³ Mert ha valaki hallgatja az igét és nem cselekszi, hasonlít ahhoz az emberhez, aki a saját arcát a tükörben szemléli;

²⁴ ha megnézte magát és elment, rögtön elfelejti, hogy milyen volt.

²⁵ Aki azonban gondosan beletekint a szabadság tökéletes törvényébe, és megmarad abban, s annak nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója, az boldog lesz tette által.

²⁶ Ha pedig valaki vallásosnak tartja magát, de nem fékezi a nyelvét, hanem megcsalja saját szívét, annak hiábavaló a vallásossága.

²⁷ Mert ez a tiszta és szeplőtlen vallásosság az Isten és Atya előtt: meglátogatni az árvákat és özvegyeket szorongattatásukban, és önmagunkat szeplőtelenül megőrizni ettől a világtól.