Első levél a korintusiaknak 13

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Szóljak bár az emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, olyan vagyok, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.	1 Si linguis hominum loquar, et angelorum, caritatem autem non habeam, factus sum velut æs sonans, aut cymbalum tinniens.
2 Legyen bár prófétáló tehetségem, ismerjem akár az összes titkot és minden tudományt, és legyen bár olyan teljes a hitem, hogy a hegyeket áthelyezzem: ha szeretet nincs bennem, semmi sem vagyok.	2 Et si habuero prophetiam, et noverim mysteria omnia, et omnem scientiam : et si habuero omnem fidem ita ut montes transferam, caritatem autem non habuero, nihil sum.
3 Osszam el bár egész vagyonomat alamizsnaként, és adjam át testemet, hogy dicsekedjek: ha szeretet nincs bennem, semmit sem használ nekem.	3 Et si distribuero in cibos pauperum omnes facultates meas, et si tradidero corpus meum ita ut ardeam, caritatem autem non habuero, nihil mihi prodest.
4 A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, nem féltékeny, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel,	4 Caritas patiens est, benigna est. Caritas non æmulatur, non agit perperam, non inflatur,
5 nem tapintatlan, nem keresi a magáét, nem gerjed haragra, nem feltételezi a rosszat,	5 non est ambitiosa, non quærit quæ sua sunt, non irritatur, non cogitat malum,
6 nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal;	6 non gaudet super iniquitate, congaudet autem veritati :
7 mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.	7 omnia suffert, omnia credit, omnia sperat, omnia sustinet.
8 A szeretet soha meg nem szűnik. A prófétálások véget érnek, a nyelvek megszűnnek, a tudomány elenyészik.	8 Caritas numquam excidit : sive prophetiæ evacuabuntur, sive linguæ cessabunt, sive scientia destruetur.
9 Mert töredékes a megismerésünk, és töredékes a prófétálásunk;	9 Ex parte enim cognoscimus, et ex parte prophetamus.
10 amikor pedig eljön majd a tökéletes, a töredékes véget fog érni.	10 Cum autem venerit quod perfectum est, evacuabitur quod ex parte est.
11 Amikor gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy éreztem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, mint a gyermek; amikor pedig férfivá lettem, felhagytam azokkal a dolgokkal, amelyek gyermekhez valók.	11 Cum essem parvulus, loquebar ut parvulus, sapiebam ut parvulus, cogitabam ut parvulus. Quando autem factus sum vir, evacuavi quæ erant parvuli.
12 Most ugyanis tükör által, homályosan látunk, akkor pedig majd színről színre. Most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, mint ahogy én is ismert vagyok.	12 Videmus nunc per speculum in ænigmate : tunc autem facie ad faciem. Nunc cognosco ex parte : tunc autem cognoscam sicut et cognitus sum.
13 Most tehát megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek közül legnagyobb a szeretet.	13 Nunc autem manent fides, spes, caritas, tria hæc : major autem horum est caritas.