Az apostolok cselekedetei 16

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Eljutott Derbébe és Lisztrába is. Volt ott egy Timóteus nevű tanítvány, egy hívővé lett zsidó anyának és pogány apának volt a fia.	1 He reached (also) Derbe and Lystra where there was a disciple named Timothy, the son of a Jewish woman who was a believer, but his father was a Greek.
2 A testvérek, akik Lisztrában és Ikóniumban voltak, jó véleménnyel voltak róla.	2 The brothers in Lystra and Iconium spoke highly of him,
3 Pál azt akarta, hogy vele menjen az útra, azért magához vette és körülmetéltette, tekintettel a zsidókra, akik ezekben a helységekben voltak; mindenki tudta ugyanis, hogy az apja pogány volt.	3 and Paul wanted him to come along with him. On account of the Jews of that region, Paul had him circumcised, for they all knew that his father was a Greek.
4 Amikor sorra járták a városokat, s tudatták, mihez kell tartaniuk magukat, közölték velük a határozatokat, amelyeket az apostolok és a presbiterek hoztak, akik Jeruzsálemben voltak.	4 As they traveled from city to city, they handed on to the people for observance the decisions reached by the apostles and presbyters in Jerusalem.
5 Így az egyházak megerősödtek a hitben és gyarapodtak számban napról-napra.	5 Day after day the churches grew stronger in faith and increased in number.
6 Amikor keresztülmentek Frígián és Galácia tartományán, a Szentlélek megtiltotta nekik, hogy Ázsiában hirdessék Isten igéjét.	6 They traveled through the Phrygian and Galatian territory because they had been prevented by the holy Spirit from preaching the message in the province of Asia.
7 Míziába érve megkísérelték ugyan, hogy Bitíniába menjenek, de Jézus Lelke nem engedte őket.	7 When they came to Mysia, they tried to go on into Bithynia, but the Spirit of Jesus did not allow them,
8 Ezért átmentek Mízián, és lementek Troászba.	8 so they crossed through Mysia and came down to Troas.
9 Itt látomás jelent meg Pálnak éjnek idején: egy makedón férfi eléje állt és könyörgött neki: »Jöjj át Makedóniába, és segíts rajtunk!«	9 During (the) night Paul had a vision. A Macedonian stood before him and implored him with these words, "Come over to Macedonia and help us."
10 Miután ezt a jelenést látta, késedelem nélkül igyekeztünk elindulni Makedóniába. Biztosan tudtuk, hogy Isten hívott minket, hogy hirdessük nekik az evangéliumot.	10 When he had seen the vision, we sought passage to Macedonia at once, concluding that God had called us to proclaim the good news to them.
11 Elhajóztunk tehát Troászból. Egyenesen Szamotrákiába jutottunk, másnap Neápoliszba,	11 We set sail from Troas, making a straight run for Samothrace, and on the next day to Neapolis,
12 innen pedig Filippibe, amely Makedóniának ebben a részében az első telepes város. Ebben a városban töltöttünk néhány napot, és beszélgetéseket folytattunk.	12 and from there to Philippi, a leading city in that district of Macedonia and a Roman colony. We spent some time in that city.
13 Szombaton kimentünk a kapun kívül a folyóvízhez; úgy gondoltuk, hogy ott az imahely. Leültünk ott, és szóltunk az asszonyokhoz, akik összegyűltek.	13 On the sabbath we went outside the city gate along the river where we thought there would be a place of prayer. We sat and spoke with the women who had gathered there.
14 A hallgatóságban volt egy Lídia nevű istenfélő bíborárus asszony Tiatíra városából, akinek az Úr megnyitotta a szívét, hogy hallgasson mindarra, amit Pál mondott.	14 One of them, a woman named Lydia, a dealer in purple cloth, from the city of Thyatira, a worshiper of God, listened, and the Lord opened her heart to pay attention to what Paul was saying.
15 Miután ő és háza népe megkeresztelkedett, így könyörgött: »Ha úgy ítéltek meg, hogy hűséges vagyok az Úrhoz, térjetek be házamba és maradjatok nálam.« És erővel rá is vett minket.	15 After she and her household had been baptized, she offered us an invitation, "If you consider me a believer in the Lord, come and stay at my home," and she prevailed on us.
16 Történt pedig, hogy amikor az imádságra mentünk, egy jósoló szellemtől megszállott lánnyal találkoztunk, aki jövendöléseivel nagy hasznot hajtott gazdáinak.	16 As we were going to the place of prayer, we met a slave girl with an oracular spirit, who used to bring a large profit to her owners through her fortune-telling.
17 Ez nyomon követte Pált és minket, és így kiáltozott: »Ezek az emberek a magasságbeli Isten szolgái, akik az üdvösség útját hirdetik nektek.«	17 She began to follow Paul and us, shouting, "These people are slaves of the Most High God, who proclaim to you a way of salvation."
18 Több napon át így tett. Pált bántotta ez, azért hátrafordult, és azt mondta a léleknek: »Jézus Krisztus nevében parancsolom, menj ki belőle.« Ki is ment belőle abban az órában.	18 She did this for many days. Paul became annoyed, turned, and said to the spirit, "I command you in the name of Jesus Christ to come out of her." Then it came out at that moment.
19 Mikor azonban a gazdái látták, hogy oda van a reményük a bevételre, megragadták Pált és Szilást, és elvitték a piacra az elöljárókhoz.	19 When her owners saw that their hope of profit was gone, they seized Paul and Silas and dragged them to the public square before the local authorities.
20 A bírák elé állították őket, és így szóltak: »Ezek a zsidó emberek zavart keltenek városunkban,	20 They brought them before the magistrates and said, "These people are Jews and are disturbing our city
21 és olyan életmódot hirdetnek, amelyet nekünk nem szabad elfogadnunk, sem cselekedetben követnünk, mivel rómaiak vagyunk.«	21 and are advocating customs that are not lawful for us Romans to adopt or practice."
22 A nép is összecsődült ellenük, a bírák pedig letépették a ruháikat, és megvesszőztették őket.	22 The crowd joined in the attack on them, and the magistrates had them stripped and ordered them to be beaten with rods.
23 Sok ütést mértek rájuk, aztán börtönbe vetették őket. Az őrnek pedig megparancsolták, hogy szigorúan őrizze őket.	23 After inflicting many blows on them, they threw them into prison and instructed the jailer to guard them securely.
24 Miután ilyen parancsot kapott, a belső tömlöcbe vitte őket, a lábukat pedig kalodába zárta.	24 When he received these instructions, he put them in the innermost cell and secured their feet to a stake.
25 Éjféltájban Pál és Szilás imádkozva dicsérték Istent, a foglyok pedig hallgatták őket.	25 About midnight, while Paul and Silas were praying and singing hymns to God as the prisoners listened,
26 Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, s a börtön alapjai meginogtak. Egyszerre minden ajtó kinyílt, és mindnyájuk bilincsei leoldódtak.	26 there was suddenly such a severe earthquake that the foundations of the jail shook; all the doors flew open, and the chains of all were pulled loose.
27 Amikor a börtönőr felriadt és azt látta, hogy a börtön ajtajai nyitva vannak, kirántotta a kardját, és meg akarta magát ölni abban a hitben, hogy a foglyok megszöktek.	27 When the jailer woke up and saw the prison doors wide open, he drew (his) sword and was about to kill himself, thinking that the prisoners had escaped.
28 Pál azonban fennhangon így kiáltott: »Ne tégy magadban semmi kárt, mert mindannyian itt vagyunk!«	28 But Paul shouted out in a loud voice, "Do no harm to yourself; we are all here."
29 Az erre világosságot kért, beljebb ment, és remegve borult Pál és Szilás lábához.	29 He asked for a light and rushed in and, trembling with fear, he fell down before Paul and Silas.
30 Azután kivezette őket és így szólt: »Uraim, mit kell tennem, hogy üdvösséget nyerjek?«	30 Then he brought them out and said, "Sirs, what must I do to be saved?"
31 Azok azt felelték: »Higgy az Úr Jézusban és üdvözülni fogsz, te és házad népe.«	31 And they said, "Believe in the Lord Jesus and you and your household will be saved."
32 Aztán hirdették neki az Úr igéjét, és mindazoknak, akik a házában voltak.	32 So they spoke the word of the Lord to him and to everyone in his house.
33 Ő pedig még abban az éjjeli órában elvitte őket, megmosta sebeiket, s mindjárt megkeresztelkedett, és vele övéi is mindnyájan.	33 He took them in at that hour of the night and bathed their wounds; then he and all his family were baptized at once.
34 Aztán bevezette őket otthonába, asztalt terített nekik, és örvendezett háza népével együtt, hogy híve lett Istennek.	34 He brought them up into his house and provided a meal and with his household rejoiced at having come to faith in God.
35 Miután megvirradt, a bírák elküldték a törvényszolgákat ezzel az üzenettel: »Bocsásd el azokat az embereket!«	35 But when it was day, the magistrates sent the lictors with the order, "Release those men."
36 A börtönőr pedig elvitte Pálnak az üzenetet: »A bírák ideküldtek, hogy bocsássalak el titeket. Most tehát menjetek ki, és távozzatok békével!«	36 The jailer reported the (se) words to Paul, "The magistrates have sent orders that you be released. Now, then, come out and go in peace."
37 Pál azonban azt mondta neki: »Mielőtt elítéltek volna minket, nyilvánosan megvesszőztek és börtönbe vetettek, noha római polgárok vagyunk, s most titokban kiutasítanak? Azt már nem! Jöjjenek ide, és ők maguk vezessenek ki minket!«	37 But Paul said to them, "They have beaten us publicly, even though we are Roman citizens and have not been tried, and have thrown us into prison. And now, are they going to release us secretly? By no means. Let them come themselves and lead us out."
38 A törvényszolgák pedig hírül vitték ezeket a szavakat a bíráknak. Azok megijedtek, amikor meghallották, hogy római polgárok.	38 The lictors reported these words to the magistrates, and they became alarmed when they heard that they were Roman citizens.
39 Eljöttek tehát és megkövették, majd kivezették őket, és kérték, hogy távozzanak a városból.	39 So they came and placated them, and led them out and asked that they leave the city.
40 Amikor kijöttek a börtönből, betértek Lídiához. Miután látták a testvéreket, és megvigasztalták őket, útra keltek.	40 When they had come out of the prison, they went to Lydia's house where they saw and encouraged the brothers, and then they left.